Szakértő válaszolt a Mandinernek, igaz-e a feltételezés, hogy eddig többnyire a PO-szimpatizáns településeken számolták össze a szavazatokat.
Több mint 50 százalékos feldolgozottságnál járnak a vasárnapi lengyelországi választásokon leadott szavazatok. A késő esti exit poll eredmények öt százalék körüli PiS győzelmet, és egy lehetséges PO – Harmadik Út – Lewica kormánykoalíciót jósoltak.
Hétfőn kora reggel óta már nyilvánosak az eddig feldolgozott részeredmények is, amelyek, bár egyelőre a becsültnél kedvezőbb eredményeket mutatnak a jelenlegi kormánypárt számára, még mindig egy kormányváltást vetítenek előre.
Egyes források szerint megfigyelhető, hogy eddig magasabb a feldolgozottsági arány az ország nyugati részén és a nagyvárosokban, ahol tudni lehet, hogy a PO a népszerűbb. Ezzel szemben a PiS-párti keleti kisvárosokban, falvakban több helyen még a húsz százalékot sem éri el a megszámolt szavazatok aránya.
Rosonczy-Kovács Mihályt, a Nézőpont Intézet külügyi igazgatóját arról kérdeztük, hogy a feldolgozottság függvényében változhat-e még jelentősen az eredmény, illetve mit lehet kiolvasni a jelenlegi számadatokból.
A szakértő kérdésünkre elmondta, hogy az adatok vegyesen érkeznek az ország különböző pontjaiból. Hozzátette, hogy vannak olyan nagyvárosok, ahol magasabb a feldolgozottság, de olyan, egyértelműen a PO által uralt városok is, ahol jóval lassabban halad a szavazatok összeszámolása, mint az országos átlag. Ugyanez igaz a másik oldalra is.
Elmondta, a PiS győzelme szinte borítékolható, tehát ahogyan az exit poll is megjósolta, a jelenlegi kormánypárt fogja a legtöbb mandátumot megszerezni, és várhatóan megpróbálhat kormányt alakítani. A feldolgozottság nagyjából 20 százalékos állása óta megfigyelhető ugyanakkor egy tendencia, mely szerint a PiS lassan esik vissza, a PO pedig lassan erősödik.
„Kérdés, mekkora lesz a százalékos különbség a két párt között, de elsősorban csak kommunikációs szempontból. Az igazi kérdés a mandátumok aránya lesz”
– hangsúlyozta. Hozzátette, a PiS várhatóan 190 és 208 közötti mandátumot fog összegyűjteni a 460 fős szejmben. Utóbbi esetben nem elképzelhetetlen, hogy az Andrzej Duda államfő által kinevezett kormány bizalmat kaphat. Előbbi esetben jóval kevésbé lehet valószínűsíteni.
Hozzátette, a két nagypárt mandátumarányán túl több további kérdések is felmerülnek.
Az egyik legfontosabb, hogy a Harmadik Út két pártja, hogyan osztozik a mandátumokon.
A PiS szempontjából vizsgálva: a PSL-lel elképzelhető koalíció, a Lengyelország 2050-nel szinte kizárt.
A választás napján készült élő eredményváró műsorunkat itt nézheti vissza:
Nyitókép: Jaap Arriens / NurPhoto / NurPhoto via AFP
Úgy tűnik, ismét új erőre kap a magyar-lengyel barátság. Mit hozhat magával Orbán Viktor és Karol Nawrocki találkozója? Milyen sors vár a V4-ekre? Többek között erről kérdeztük Rosonczy-Kovács Mihály Lengyelország- és Olaszország-szakértőt.
Tényleg Magyar Péter a magyar „Tusk”? Lengyelország-szakértőt kérdeztünk a témában.
Egyre jobban kiábrándulnak a liberálisokból Lengyelországban.
Marcin Romanowski kifejtette, többek között milyen történelmi alapja van a lengyel–magyar barátságnak.
Itthon hajlamosak vagyunk elfelejtkezni arról, hogy a politika állandó körforgást jelent.
Szymon Hołownia nem volt hajlandó engedni a nyomásnak.
A válogatott támadó fejesgólja három pontot ért Genkben a Ferencvárosnak. Varga mellett Dibusz Dénes is értékelt, úgy látta, annyira azért nem jók, hogy az egész találkozót kontroll alatt tartsák.
A belga csapat egyik legjobb játékosa sérült meg.
