Az Európai Bizottság még nem tudja, finanszírozza-e a palesztin terroristákat

„Az EU egységfrontja az Izrael-Hamász háború kapcsán máris töredezni látszik” – adja hírül a POLITICO. Várhelyi Oliver bővítésért felelős biztos már tegnap bejelentette, hogy a Palesztin Hatóságnak szánt 691 millió eurós támogatási csomagot az Európai Bizottság azonnali hatállyal felfüggeszti – aztán kitört a vihar.

Josep Borrell külügyi és biztonságpolitikai főképviselő még ugyanaznap bejelentette, hogy a Bizottság „nem függeszti fel az esedékes kifizetéseket”, mert a „palesztin nép büntetése sértené az EU érdekeit a régióban, és csak tovább bátorítaná a terroristákat”. A két ellentmondó nyilatkozatból sejthető: az Európai Bizottságban kifejezetten nagy viták vannak arról, hogy le kell-e állítani a palesztin terroristák finanszírozását. A POLITICO egyenesen azt várja:

Megosztja az EU-t Izrael ügye

A POLITICO forrásai szerint az izraeli-palesztin konfliktus az egyik legmegosztóbb kérdés az EU-ban, s ezügyben a biztosok nem tudják levetkőzni nemzetiségüket. Az Izrael-politikában a főképviselőn kívül két másik biztos illetékes: egyrészt a bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős magyar Várhelyi Olivér, másrészt a krízismenedzsmentért felelős szlovén Janez Lenarčić

De nem csak a biztosi kollégiumban, a külügyminiszterek között sem mindenki biztos abban, hogy a terroristák finanszírozását le kell állítani. Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter például jelezte, „a döntés a tagállamoké, és csak kedden fog a 27 EU-tagállam külügyminisztere találkozni, hogy megbeszélje az ügyet”. José Manuel Albares spanyol külügyminiszter pedig fel is hívta Várhelyi biztost, jelezve neki, hogy nem ért egyet a döntésével, amiről ráadásul nem is tudott.

Az intézmények között is vita van

A POLITICO felhívja a figyelmet: nem csak az EU-s intézményeken belül, de azok között is vita van az események megítélése kapcsán. Az Európai Bizottság székháza, a Berlaymont például az izraeli zászló színeiben pompázott a hétvégén, az Európai Tanács épületével viszont nem ez volt a helyzet. Ez szerintük „a tagállamok árnyaltabb hozzáállásának jele”.

A lap ugyanakkor arról ír, a tagállamok nehéz helyzetben vannak: bár néhány európai ország igyekszik jelezni az Európai Bizottságnak, hogy nem léphet túl gyorsan túl nagyot, „azok, akik több reflexió mellett érvelnek, félnek attól, hogy Hamász-pártinak állítják be őket.”

Nyitókép: MTI/EPA/Európai Bizottság/Lukasz Kobus