A magyar biztos megpróbálta leállítani a támogatásukat, de van, aki inkább még vizsgálódna, és akadnak palesztinpártiak is.
„Az EU egységfrontja az Izrael-Hamász háború kapcsán máris töredezni látszik” – adja hírül a POLITICO. Várhelyi Oliver bővítésért felelős biztos már tegnap bejelentette, hogy a Palesztin Hatóságnak szánt 691 millió eurós támogatási csomagot az Európai Bizottság azonnali hatállyal felfüggeszti – aztán kitört a vihar.
Josep Borrell külügyi és biztonságpolitikai főképviselő még ugyanaznap bejelentette, hogy a Bizottság „nem függeszti fel az esedékes kifizetéseket”, mert a „palesztin nép büntetése sértené az EU érdekeit a régióban, és csak tovább bátorítaná a terroristákat”. A két ellentmondó nyilatkozatból sejthető: az Európai Bizottságban kifejezetten nagy viták vannak arról, hogy le kell-e állítani a palesztin terroristák finanszírozását. A POLITICO egyenesen azt várja:
fennáll a kockázata, hogy az EU-s külügyminiszterek mai értekezlete „belső leszámoláshoz vezet”.
A POLITICO forrásai szerint az izraeli-palesztin konfliktus az egyik legmegosztóbb kérdés az EU-ban, s ezügyben a biztosok nem tudják levetkőzni nemzetiségüket. Az Izrael-politikában a főképviselőn kívül két másik biztos illetékes: egyrészt a bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős magyar Várhelyi Olivér, másrészt a krízismenedzsmentért felelős szlovén Janez Lenarčić
Míg Magyarország sziklaszilárdan Izrael-párti, „Szlovénia hagyományosan az inkább palesztinpárti EU-tagállamok egyike” a POLITICO szerint – s ez megmutatkozik abban is, hogy Lenarčić mindjárt Várhelyi bejelentése után sietett leszögezni: bár elítéli a Hamász támadását, az EU palesztinoknak folyósított humanitárius segélyei „folytatódnak, amíg csak szükség van rájuk”.
De nem csak a biztosi kollégiumban, a külügyminiszterek között sem mindenki biztos abban, hogy a terroristák finanszírozását le kell állítani. Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter például jelezte, „a döntés a tagállamoké, és csak kedden fog a 27 EU-tagállam külügyminisztere találkozni, hogy megbeszélje az ügyet”. José Manuel Albares spanyol külügyminiszter pedig fel is hívta Várhelyi biztost, jelezve neki, hogy nem ért egyet a döntésével, amiről ráadásul nem is tudott.
A POLITICO felhívja a figyelmet: nem csak az EU-s intézményeken belül, de azok között is vita van az események megítélése kapcsán. Az Európai Bizottság székháza, a Berlaymont például az izraeli zászló színeiben pompázott a hétvégén, az Európai Tanács épületével viszont nem ez volt a helyzet. Ez szerintük „a tagállamok árnyaltabb hozzáállásának jele”.
A lap ugyanakkor arról ír, a tagállamok nehéz helyzetben vannak: bár néhány európai ország igyekszik jelezni az Európai Bizottságnak, hogy nem léphet túl gyorsan túl nagyot, „azok, akik több reflexió mellett érvelnek, félnek attól, hogy Hamász-pártinak állítják be őket.”
Nyitókép: MTI/EPA/Európai Bizottság/Lukasz Kobus
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
Az Európai Bizottság elnöke bízik a legjobbakban.
Lenne mivel foglalkoznia az Európai Bizottság elnökének.
Legendás napként beszéltek a civilek lemészárlásáról.
Minden európai országnak joga van a legfontosabb kérdésekben ragaszkodni az egy nemzet egy szavazat elvéhez, ezt a jogot az Európai Unióban sem lehet megkerülni. Giró-Szász András írása.
Hiába Magyarország, Lengyelország és Ausztria ellenállása.
Nem lehet a magyar emberek döntését figyelmen kívül hagyni.
Az Európai Bizottság elnöke bízik a legjobbakban.
A bizonyítás veszélyeztetése és az ismételt bűnelkövetés lehetősége miatt döntöttek a hosszabbítás mellett.
Kapcsolódó cikkek a Háború Izraelben aktában.
A támadás áldozatokat követelt, a hivatalos jelentések több tucat sérültről szólnak.
A Die Tageszeitung szerint a magyar miniszterelnök csúnyán beleköpött a liberális mestertervbe.
A palesztin agressziót mértékkel kezeli a zsidó állam.
