Az izraeli hadsereg támadásra kész és bevonulna Gázába, miközben az amerikai kormányzat mindent megtesz, hogy tovább késleltesse az ország szárazföldi invázióját. Összefoglalónk!
Az izraeli hadsereg még súlyos veszteségek árán is el akarja végezni a bevonulást, de attól tart, hogy a politikai vezetés a magas készültségi szint ellenére sem adja ki a parancsot – számolt be a Times of Israel.
A lap megtudta: hétfőn az IDF közölte a kormánnyal, hogy teljes mértékben felkészült egy szárazföldi offenzívára a Gázai övezetben, és úgy véli, hogy el tudja érni a kitűzött célokat, még akkor is, ha ez súlyos áldozatokkal jár.
A hadsereg azonban attól tart, hogy a kormány talán soha nem adja ki a parancsot a szárazföldi offenzíva megkezdésére, vagy hosszú időre elhalasztja azt.
A hadsereg aggódik, hogy ha a Hamász további túszokat enged el, az arra késztethetik a politikai vezetést, hogy késleltesse a szárazföldi inváziót, vagy akár félúton leállítsa azt. Pénteken a Hamász szabadon engedett két amerikai állampolgárt: egy anyát és a lányát. Egyes jelentések szerint ez hozzájárult a szárazföldi offenzíva elhalasztásához, mivel felébredt a remény, hogy a Hamász még több túszt elengedhet.
Mindeközben a Biden-adminisztráció mindent megtesz, hogy késleltesse a szárazföldi hadműveletet, mivel azt állítják, hogy az IDF nem áll készen az akcióra. Ennek érdekében az Egyesült Államok tiszteket küldött Izraelbe, hogy segítsenek kidolgozni az izraeli szárazföldi offenzíva haditerveit – jelentette hétfőn a New York Times és az izraeli Walla. Amerikai tisztviselők állítása szerint a tiszteket nem azért küldik, hogy azok diktálják, mit tesz Izrael.
A Biden-kormányzat állítólag amiatt aggódik, hogy Izraelnek nincsenek egyértelműen elérhető katonai céljai a gázai műveletekkel kapcsolatban.
Lloyd Austin védelmi miniszter az elmúlt napokban szinte naponta folytatott telefonbeszélgetéseket izraeli kollégájával, Joáv Gallanttal, amelyek során az előbbi annak fontosságát szorgalmazta, hogy gondosan mérlegelje Izrael, hogyan vezénylik le a gázai bevonulást – írta hétfőn a New York Times meg nem nevezett amerikai tisztviselőkre hivatkozva.
Korábban megjelent az izraeli sajtóban: az európai és amerikai tisztviselők igyekeznek nyomást helyezni Izraelre, hogy ne indítsanak szárazföldi hadműveletet, hanem engedjék a nyugati tisztviselők túsztárgyalásainak folytatását.
A New York Times arról számolt be, hogy Katar és az Egyesült Államok
külön tárgyalásokat folytat a kettős állampolgárságú elraboltak és a csak izraeli állampolgársággal rendelkezők szabadon bocsátásáról.
Lahav Harkov izraeli újságíró a Twitteren megosztotta, hogy egy diplomáciai forrás így reagált a New York Times hírére: „Izrael nem vesz részt a kiszabadítandó külföldi útlevéllel rendelkező túszok szelekciójában”. A Hamász terrorszervezet Egyiptom és Katar közvetítésével eddig négy túszt engedett el. Hétfőn két idős nőt engedtek szabadon, akik mindketten izraeli állampolgárok, de a férjeiket továbbra is fogva tartják Gázában.
„Ez nem alku, ez egy egyoldalú lépés, amelyben nekünk nem volt részünk” – mondták politikai tisztségviselők a túszokról az izraeli 12-es csatornának. Izrael megköszönte Egyiptomnak és a Vöröskeresztnek a túszok elengedésében való részvételüket. Daniel Hagari az Izraeli Védelmi Erők szóvivője hétfőn közölte, hogy a hadsereg információi szerint
a terroristák 222 embert raboltak el
a Hamász október 7-i támadása során, amelyben 1400 embert mészároltak le Izraelben és több mint 4500-an megsebesültek.
Kedd reggel szolidaritási látogatásra érkezett Izraelbe Emmanuel Macron francia elnök – számolt be a Jerusalem Post. Macron már a reptéren találkozott a Hamász október 7-i dél-izraeli behatolásának áldozatainak családjaival. Ezt követően megbeszélést folytat majd Benjamin Netanjahu miniszterelnökkel és több kormánytaggal, majd Ramallahban találkozik a Palesztin Hatóság vezetőjével.
Macron és más nyugati vezetők igyekeznek megakadályozni, hogy kiterjedjen a háború.
Az Irán által pénzelt Hezbollah az elmúlt héten fokozta rakétatámadásait Izrael ellen, és a zsidó állam több Hezbollah célpontot kilőtt Libanon déli részén. A Biden-kormányt a hírek szerint aggasztja, hogy az Izrael elleni iráni proxi támadások közvetlen katonai konfrontációhoz vezethetnek Washington és Irán között.
Ezt is ajánljuk a témában
Egyre jobban aggódnak az elraboltak rokonai: több száz túszról tudnak az izraeli hatóságok, akiknek a családjai, azért imádkoznak, hogy szeretteik élve jöjjenek haza.
Nyitókép: Thomas COEX / AFP
***
A szakértő docens szerint az ukrán haderő jobban erodálódott az orosznál.
Ez a gyorsan hanyatló aggastyán a legjózanabb hang abban az adminisztrációban.
A politikus szerint június 9-én egyértelmű és határozott nemet kell mondani a háborúra, és igent a békére és a békepárti erőkre.
Nyugaton léteznek az egyenlőknél is egyenlőbbek.
Joe Biden igyekszik leértékelni az amerikai egyetemeken zajló rendbontásokat.
Izrael támadásba lendült.
Az elvi megállapodást a tagállamok pénzügyminisztereinek is meg kell erősíteniük, de Von der Leyen szerint „ezt a pénzt nem is lehetne jobban felhasználni, mint hogy Ukrajnának adjuk”.
A kínai elnök látogatása fölkavarta az indulatokat.
