„Vissza kell szerezni a józan észt, félre kell tenni a gyűlölet vak logikáját”.
A Vatikán felajánlotta, hogy közvetít a Gázában fogva tartott túszok kiszabadítása és a béke előmozdítása érdekében – közölte Pietro Parolin bíboros, szentszéki államtitkár a vatikáni médiának adott interjúban pénteken.
A Szentszék – mint számos más esetben – most is készen áll minden szükséges közvetítésre – mondta a pápai állam diplomáciai gépezetének irányítója. Megjegyezte, hogy a munka már el is kezdődött a nyitva álló diplomáciai csatornákon keresztül.
Hangsúlyozta, bármilyen közvetítés esetén figyelembe kell venni a nagyon összetett helyzetet,
amely többek közt a megszállt területen létesített izraeli telepek kérdését illeti, a térség biztonsági feltételeit, valamint Jeruzsálem város státuszát is.
Izraelnek megtámadott félként joga van a védekezéshez, de a legitim védekezésnek is tiszteletben kell tartania az arányosság elvét – hangoztatta a szentszéki államtitkárság vezetője.
Elengedhetetlen, hogy ebben a konfliktusban, mint mindegyik másban, a humanitárius jog teljes mértékben tiszteletben legyen tartva”
– mondta Parolin.
Úgy vélte, megoldáshoz a palesztinok és izraeliek közötti közvetlen párbeszéd vezethet a nemzetközi közösség bátorításával és együttműködésével. „Bár jelenleg a helyzet nehezebb, mint korábban volt” – mondta Pietro Parolin.
A bíboros elismerte, nem tudja, mekkora tér maradt a párbeszéd számára Izrael és a Hamász között, „de ha maradt még rá esély, és reméljük, hogy úgy van, akkor azonnal és tétovázás nélkül azt az utat kell követni”.
Hangoztatta, hogy a Szentszék teljes mértékben és a leghatározottabban elítéli a több ezer izraeli ellen intézett szombati terrorakciót. Kijelentette, együtt éreznek az érintett családokkal, amelyeknek jelentős többsége a zsidó közösséghez tartozik, és még mindig sokkos állapotban vannak szeretteik elrablása vagy megölése miatt.
Vissza kell szerezni a józan észt, félre kell tenni a gyűlölet vak logikáját, és elutasítani az erőszakot mint megoldást”
– mondta Pietro Parolin.
El kell kerülni a további vérontást a Gázai-övezet területén is, ahol szintén számtalan ártatlan veszítette életét az izraeli hadsereg támadásai következtében
– mondta a bíboros, aggodalmának adva hangot a Gázai-övezetben fogva tartottak miatt is.
Parolin szerint a Szentföld számára az egyetlen békés és biztonságos megoldást a két egymás mellett élő állam, Izrael és Palesztina nyújthatja. Megjegyezte, többen nem hisznek ebben a megoldásban, amely mellett a vatikáni diplomácia továbbra is kitart.
A bíboros hozzátette, sem a palesztin területeken, sem Izraelben egyik fél sem hagyhatja ki a számításból a keresztények jelenlétét.
Emlékeztetett a Gázában élő 150 családból álló keresztény közösségre, amely a Vatikánba eljuttatott hírek szerint a plébániatemplomban keresett menedéket. A plébános jelenleg Betlehemben tartózkodik, ahonnan nem tud visszajutni a palesztin területre. „Minden mozdulatlan, megbénult a félelem és a harag szorításában” – jelentette ki Pietro Parolin.
Nyitókép: MTI/EPA
Ferenc pápa a béketörekvések folytatására bátorította Orbán Viktort a találkozójukon. A felek közti kapcsolat az utóbbi években intenzívvé vált, a miniszterelnök a keresztény értékek védelméért folytatott harcban az egyik legfontosabb szövetségesének tartja a szentatyát.
Mielőbbi tűzszünetre van szükség, hogy megragadhassuk a béke esélyét!
Magyarország miniszterelnökét szerda délelőtt az Apostoli Palotában fogadták, ahová gyalog érkezett, majd 35 percen át beszélgetett a Szentatyával, akivel meg is ajándékozták egymást.
„A béke elérhető közelségbe került, ezért jöttem a Szentatyához, mert a béke esélyét most kell megragadnunk” – hangsúlyozta a miniszterelnök.
A miniszterelnök azt is elárulta, miért utazott a Vatikánba.
Egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy a bejelentett drónészlelések nemzetbiztonsági vagy közbiztonsági fenyegetést jelentenének.
Kapcsolódó cikkek a Háború Izraelben aktában.
Több tucat légicsapást hajtott végre az izraeli légierő Szíriában, köztük a fővárosban, Damaszkuszban is.
Szerinte Izrael ellen koncepciós per folyik.
Egy kérdés marad: hogyan bírja ki a világ Bidenék világháborús terveit, amíg Trump átveszi a Fehér Házat?
