A Judicial Watch keresetet nyújtott be az amerikai külügyminisztérium ellen Magyarország miatt
A minisztérium nem tett eleget a vízummentességi program Magyarországra vonatkozó szigorításával kapcsolatos adatigénylésüknek.
A The New York Times szerint a szervezet stratégiája egyszerű: szőnyegbombázza a szövetségi bíróságokat az információszabadság törvényével kapcsolatos perekkel.
Egy párton kívüli oktatási alapítványnak és médiaszervezetnek tartja magát a Judicial Watch (JW), amely – mint írtunk róla – október 19-én közleményben bejelentette, keresetet nyújtott be az amerikai külügyminisztérium ellen, miután az nem tett eleget a vízummentességi program
Magyarországra vonatkozó szigorításával kapcsolatos adatigénylésüknek, ezzel szerinte megsértette az információs szabadságról szóló törvényt.
„A Biden-kormányzatot vezető baloldaliak azért akarják megbüntetni Magyarországot, mert gyűlölik Orbán Viktort, Magyarország konzervatív miniszterelnökét” – jelentette ki Tom Fitton, a Judicial Watch elnöke
Ezt is ajánljuk a témában
A minisztérium nem tett eleget a vízummentességi program Magyarországra vonatkozó szigorításával kapcsolatos adatigénylésüknek.
A szervezetet 1994-ben alapította Larry Klayman ügyvéd és jobboldali aktivista. Törekvéseikként azt fogalmazták meg, hogy az átláthatóságot, az elszámoltathatóságot és az integritást támogatják a kormányzatban, a politikában és a jogban. Mottója: „Mert senki sem áll a törvény felett”. Ebből a célból a Judicial Watch a nyílt nyilvántartást vagy az információszabadságra vonatkozó törvényeket és más eszközöket használja fel a kormányzati tisztviselők által elkövetett visszaélések kivizsgálására és feltárására, valamint a korrupciós tevékenységet folytató politikusok és köztisztviselők felelősségre vonására irányuló peres eljárásokra.
2016 októberében a The New York Times ezt írta:
„A Judicial Watch stratégiája egyszerű: szőnyegbombázza a szövetségi bíróságokat az információszabadság törvényével kapcsolatos perekkel.”
A Washingtonban székelő JW kényszerítette a kormányzati nyilvántartások kiadását, amelyeket egyébként a nyilvánosság elől titkoltak volna, ellenlábasai azzal vádolják, hogy politikai céllal fegyverezte fel az információszabadságról szóló törvényt.
A Judicial Watch elsősorban a demokrata kormányok működése alatt harcol az állam ellen – különösen Bill és Hillary Clinton, valamint Obama voltak a legfőbb ellenfelei –, de nem kíméli a republikánusokat sem. 2018-ban az MTI idézte a Judicial Watch dokumentumát, miszerint Soros Györgynek semmi segítségre nincs szüksége ahhoz, hogy az adófizetők pénzéből a milliárdos szélsőbaloldali programját külföldre is terjesszék, így itt az ideje, hogy az amerikaiaknak lehetővé tegyék a betekintést a Soros Nyílt Társadalom Alapítványainak közpénzből történt finanszírozására vonatkozó külügyminisztériumi dokumentumokba.
A jogvédők leszögezik: az információszabadságra vonatkozó törvényre hivatkozva pert indítanak a külügyi tárca ellen, hiszen az korábban elmulasztotta rendelkezésükre bocsátani
a romániai és a kolumbiai Nyílt Társadalom Alapítványok pénzügyi támogatására vonatkozó információit.
De a JW arra is választ remélt néhány évvel ezelőtt, hogy Soroséknak milyen szerepe volt a macedón kormány megbuktatásában. Ezért közérdekű adatigényléssel fordult az Egyesült Államok Külügyminisztériumához azzal összefüggésben, hogy az Obama-adminisztráció milyen módon támogatta és működött együtt Soros György szervezeteivel a korábbi macedón kormány megdöntésében. Miután az amerikai külügy megtagadta az anyagok bemutatását, a Judicial Watch végül pert indított a közérdekű adatok megszerzése érdekében.
Nyitókép: APA/AFP/GEORG HOCHMUTH