A francia alkotmány módosítására készül Macron

2023. október 04. 20:02

Franciaország elnöke megváltoztatná az ország alaptörvényét.

2023. október 04. 20:02
FRANCE-POLITICS

Írta: Leimeiszter Barnabás


 

A francia Ötödik Köztársaság története során csupán két államfő, François Hollande és utódja, Emmanuel Macron elnöksége alatt nem került sor alkotmánymódosításra. Változhat ez a helyzet? Macron szerdán, a jelenlegi alkotmány elfogadásának 65. évfordulója alkalmából tartott rendezvényen részletekbe menően beszélt arról, milyen területeken kezdeményezi az alaptörvény módosítását.

Mielőtt azonban rátérnénk az államfő javaslataira, tegyünk egy kis történeti kitérőt. 1958. október 4-én lépett hatályba az új alkotmány, amely az algériai káosz nyomán a hatalomba visszatérő Charles de Gaulle politikai elvei szerint szabta át a francia hatalmi struktúrát. A baloldalról sokan kritizálták a törvényhozói hatalmat gyengítő, az elnöki szerepkört jelentősen erősítő reformot, az 1958. szeptemberi népszavazáson azonban a franciák 82 százaléka fejezte ki támogatását az új alaptörvény mellett, s az Ötödik Köztársaság végül a modern francia történelem legtartósabb politikai rendszerének bizonyult. Államfőként az a François Mitterrand sem törekedett a De Gaulle-i által lefektetett keretek megváltoztatására, aki kezdetben az új rezsim leghangosabb ellenzője volt. Noha a francia közbeszédben időről időre felmerül egy Hatodik Köztársaság megteremtésének gondolata, amely a közvetlen demokrácia elveit érvényesítené (manapság a szélsőbaloldali Jean-Luc Mélenchon kampányol ezzel, korábban az antigaullista Jean-Marie Le Pen kardoskodott a „rendszerváltás” mellett), Macron szerdai beszédében joggal beszélt arról, hogy a mostani „minden idők legszilárdabb francia alkotmánya”. Az elnök egyik alkotmánymódosítás-javaslata ugyanakkor éppen azt célozza, hogy – mint fogalmazott – 

választ adjon „napjaink demokratikus törekvéseire”,

 s nagyobb teret engedjen a népszuverenitás kifejezésének.

Ennek értelmében kibővítené azon ügyek körét, amelyekkel kapcsolatban népszavazást lehet tartani. Az alkotmány 11. cikkelye szerint jelenleg csak az általános politikai struktúrával kapcsolatos, a gazdasági és a környezetvédelmi kérdésekben, illetve nemzetközi szerződések ratifikációja kapcsán van erre mód, Macron viszont más fontos társadalmi kérdéseket is bevonna e körbe. Konkrét ügyeket nem nevezett meg, azt viszont aláhúzta: a népszavazás nem mehet szembe a jogállam elveivel, s hangsúlyozta a menedékjog sérthetetlenségét. (Ezzel a jobboldalnak üzent, amely migrációs referendumot követelnek, s megkérdőjelezik e téren az uniós jog elsőbbségét.) 

Macron emellett mérsékelné a kritériumokat, amelyek az állampolgárok által kezdeményezett népszavazásra vonatkoznak. Ezt hivatalosabban „megosztott kezdeményezésű” referendumnak nevezik, s egy konkrét törvényjavaslat a tárgya: a parlamenti képviselők ötödének és a választópolgárok tizedének (nagyjából 4,8 millió embernek) támogatása kell ahhoz, hogy a javaslat a törvényhozás két háza elé kerüljön. Ha – bár kellő számú aláírást gyűjtöttek össze – erre hat hónap alatt mégsem kerül sor, csupán akkor írnak ki népszavazást a kérdésben. Ezen nehezen megugorható kritériumok mellett nem meglepő, hogy még egyetlen ilyen referendumra sem került sor.

A köztársasági elnök újra beszélt arról, hogy alkotmányba emelné s így védené a terhességmegszakítás lehetőségét (egy közvélemény-kutatás szerint ezt a franciák 86 százaléka támogatja ezt a lépést). Tavaly nyáron, az amerikai Legfelsőbb Bíróság abortuszügyi döntése nyomán került ez a kérdés újra napirendre Franciaországban, a Mélenchon-párt ez irányú törvényjavaslatát nagy többséggel meg is szavazta a parlament alsó háza, majd a jobboldali többségű szenátus is támogatta, viszont annyiban módosította a törvény szövegét, hogy a nők abortuszhoz való „jogát” az erre való „szabadságra” változtatta. A végleges elfogadásig ugyanakkor még nem jutott el a törvényjavaslat, Macron reményét fejezte ki, hogy ez mielőbb megtörténik.

Az alkotmányreform harmadik nagy területe a decentralizáció. 

Macron múlt héten Korzikára látogatott, ott tette meg azt a bejelentését, amire ma is kitért: „külön cikkelyt” szánna a szigetnek az alaptörvényben, s a francia elnökök közt elsőként, tabudöntő módon kiállt a korzikai autonómia „egy bizonyos formája” mellett. Emellett Új-Kaledóniának is új alkotmányos státuszt biztosítana: az Ausztráliától keletre található szigetcsoporton 2021-ben tartották a harmadik népszavazást az elszakadás kérdésében, a nemek 96 százalékkal győztek, igaz, a függetlenségpártiak bojkottálták a referendumot. „A Köztársaság oszthatatlan, de ezt nem jelenti azt, hogy egynemű lenne” – fejtette ki most Macron.

Az államfő már 2018-ben az elnökválasztási kampányban tett ígéreteinek megfelelő alkotmánymódosításokra tett javaslatot, de akkor nem tudott elegendő politikai támogatást szerezni programjához. Az idei év eleje óta viszont ismét terítéken van az alkotmányreform. Ennek kapcsán elődjeit, Nicolas Sarkozyt és François Hollande-ot fogadta hivatalában, augusztus végén pedig a parlamenti pártok vezetőivel tartott egyeztetést, ahol a reformjavaslatok megvitatása mellett kicsit dohogott amiatt, hogy két ciklus után távoznia kell majd az Élysée-palotából. 

Októberre újabb hasonló találkozót terveznek, ám az, hogy a közbeszéd tematizálására alkalmas, nagy macroni tervek megvalósítására mennyi tényleges esély van, még nem világos. A francia alkotmány módosítása ugyanis nem éppen egyszerű folyamat, pláne nem akkor, amikor a kormányzóerő csupán relatív többséggel bír a nemzetgyűlésben: miután a parlament két háza megszavazza az alkotmánymódosítás szövegét, népszavazásnak kell szentesítenie a változtatást, vagy a nemzetgyűlés és a szenátus egyesített ülésén a képviselők háromötödének kell támogatnia azt.

 

Fotó: LUDOVIC MARIN/AFP/Getty Images

Tavaszi kampány

Kapcsolódó cikkek

Összesen 18 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Uztu
2023. október 05. 07:34
Nem akar felelősséget vállalni a sok fasságért amit csinált
hátakkor
2023. október 05. 05:50
Velencei Bizottság segíccs!
files32
2023. október 05. 05:40
Slider Joci majd segít neki.
Isten jobb keze
2023. október 05. 00:49
Nagy dolog! Ez nekünk meg vsn szokva… a dili orbán ezt a saját szája ize szerint neg teszi minden alkalommal ha az önös érdeke úgy kivánja! 😂😂💩
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik