A Németország és Franciaország által megrendelt dokumentum célja az esetleges uniós bővítés utáni szabályok előkészítése, a vétójog kikapcsolása és a többsebességes EU előkészítése.
Francia-német szakértők bemutatták az Európai Unió átfogó strukturális reformjára vonatkozó javaslatot, mivel egyre nagyobb a nyomás, hogy az évtized végéig új tagállamokat vonjanak be – számolt be a Politico.
Az EU két legnagyobb országa által megrendelt jelentés célja a szabályok felülvizsgálata, és a 30 vagy több nemzetből álló unióban való kormányzás előkészítése. A szerzők négy koncentrikus körben képzelik el az új EU-modellt.
Az alábbi négy kör került tárgyalásra.
A cikk szerint az uniós miniszterek szerdán vitatják meg a dokumentumot, előkészítve a terepet az állam és kormányfők soron következő, októberi csúcstalálkozójához, ahol a bővítés várhatóan a napirenden szerepel majd. „Egyértelmű, hogy az EU bővítése és reformja kéz a kézben jár. És ezt most kell elkezdenünk” – mondta az irat egyik szerzője, Anna Lührmann német Európa-ügyi miniszter újságíróknak szerda reggel Brüsszelben. A 12 szakértőből álló csoport jelentése radikális reformokat javasol az EU struktúrájának racionalizálására, beleértve
a biztosok és az európai parlamenti képviselők számának csökkentését és a nemzeti vétók megszüntetését.
A tanulmány több lehetőséget is megvizsgál egy nagyobb EU működtetésére, beleértve a nagyobb költségvetést is, az uniós kifizetések szigorúbb feltételekhez kötését, valamint az elmozdulást az Európai Tanácsban az egyhangúság helyett a többségi szavazás felé.
A Franciaország és Németország érdekeivel elvileg ellentétes lépésként a szakértők azt is javasolják, hogy a Tanácsban nagyobb szavazati súlyt kapjanak a kisebb uniós országok, hogy ellensúlyozzák a nemzeti vétók elvesztését. Jelenleg nyolc ország csatlakozna az EU-hoz, köztük Ukrajna, Moldova és hat balkáni nemzet. Érdemes megjegyezni: az Európai Parlament elnöke júniusban támogatta a tárgyalásokat Ukrajna uniós csatlakozásának ez év decemberéig történő megkezdéséről. Lührmann kifejezte abbéli szándékát, hogy elkerüljék az uniós szerződések módosítását, amely folyamat évekig is eltarthat, és sok uniós vezető körében népszerűtlen.
Hozzátette: „Szeretném kihasználni a szerződések adta rugalmasságot (Az áthidaló klauzula – a szerk.)
lehetővé teszi számunkra, hogy bizonyos területeken a Szerződés módosítása nélkül változtassunk, például minősített többségi döntésekkel."
Az egyhangú döntéshozatal eltörlésének veszélye korábban a kulcsfontosságú külpolitikai és védelmi kérdések területén már többször fölmerült, azonban egyértelmű volt mindenki számára, hogy ennek megvalósítása nem lehetséges, hiszen ehhez egyhangúlag döntés szükséges. Ami kvázi egyfajta paradoxon. Az pedig egyértelmű, hogy ez a módosítás a közepes méretű országok (köztük több kelet-közép-európai ország) politikai súlyát csökkentené, ezért nem valószínű, hogy belemennének a változtatásba.
A reform megvalósításához a 27 tagállamból 14 tagállam egyetértése szükséges a szerződésmódosításról szóló tárgyalások megkezdéséhez, viszont bármilyen jogilag kötelező érvényű megállapodáshoz mind a 27 uniós tagállamnak ratifikálnia kellene az adott módosítást. További akadályt jelenthet, hogy néhány uniós tagállam valószínűleg népszavazást is kiírna a kérdésről, mint 2005-ben az alkotmányszerződéssel kapcsolatban.
Ezt is ajánljuk a témában
Nem eszik olyan forrón a kását: az egyhangú döntéshozatal hatálya alá eső tárgykörök szűkítésével az Európai Unió egy olyan útra lépne, amely további polarizációhoz vezetne a nyugati és a közép-európai tagállamok között.
Olivier Costa akadémikus, a College of Europe politikai tanulmányok igazgatója és a tanulmány két társelőadójának egyike azt mondta a Politiconak, hogy az elmúlt 30 év történelme azt mutatja, azok, akik szkeptikusak a nagy uniós reformok kilátásaival kapcsolatban, mindig tévednek.
***
Nyitókép: Jakub Porzycki/NurPhoto via Getty Images
„Nem mondhatják el, mire készülnek, mert akkor buknának” – emlékeztették Ruszin-Szendi Romuluszt.
A tények makacs dolgok.
Gulyás Gergely a kormányinfón arra is kitért, hogy a kormány a jövőben is csak akkor támogat uniós szankciós döntéseket, ha azok nem sértik a magyar érdekeket.
Az Európai Néppárt ősszel javaslatot terjeszt az EP elé a belső égésű motorok 2035-ös teljes uniós betiltásának visszavonására, új irányt nyitva az európai autóipar jövőjéről szóló vitában.
Az összes fontos kérdésről beszámolt a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
A vámok kivetése mellett zsidó tisztviselők is listára kerülhetnek.
Bár Brüsszel valóban szigorúbban lép fel az cupertinói vállalattal szemben, a tényleges következményeket végső soron az európai felhasználók szenvedik meg. Drágább szolgáltatások, rosszabb felhasználói élmény és kevesebb választási lehetőség az Apple-nél.
Az aknák mellett egyre nagyobb problémát jelentenek a drónok is.
