Üdvözlet visszatérő lengyel testvéreinknek, akik végre meglátták Ukrajnában azt, ami Ukrajna valójában!
Félni Oroszországtól egy dolog – nade Ukrajnában megbízni? Az bizony, bratanki, Lipótmezőre való lidérces őrület. Kohán Mátyás írása.
Egyáltalán nem magától értetődő, hogy az ukránoknak csupán az oroszokkal kapcsolatban lehetnek sérelmeik.
„A harci dobok mintha halkulnának Lengyelországban. A társadalomra egyre nagyobb terhet ró az ukrán menekültek jelenléte, az ukrán gabona dömpingje súlyos veszteségeket okoz a gazdáknak, a választásokra készülő politikusok pedig egyre nehezebben tudnak egyensúlyozni a középhatalmi álmok és a valóság között.
Ezt is ajánljuk a témában
Félni Oroszországtól egy dolog – nade Ukrajnában megbízni? Az bizony, bratanki, Lipótmezőre való lidérces őrület. Kohán Mátyás írása.
Az orosz invázió utáni lengyel-ukrán összeborulást látva a Kelet-Európával még felszínesen sem foglalkozókat ugyancsak meglepheti, hogy a két ország kapcsolata történelmileg finoman szólva is erősen terhelt. Volt itt minden, ukrán népirtástól a lakosságcserén át a kitelepítésig. A mai Ukrajna területének nagy része a történelem folyamán Lengyelországhoz tartozott, és egyáltalán nem magától értetődő, hogy az ukránoknak csupán az oroszokkal kapcsolatban lehetnek sérelmeik.
A mai Ukrajna területét a középkorban alapvetően három, a lengyel, a litván és az orosz osztotta fel egymás között, majd ebből a befolyásért folyó versenyből a litván nagyfejedelmek kiestek – az 1569-ben megkötött lublini unió értelmében a későbbi ukrán területek a litván joghatóság alól lengyel kötelékbe kerültek –, ám folytatódott a pufferzóna feletti uralomért a versenyfutás Varsó és Moszkva között. Bele-beleszóltak ebbe a versenybe előbb a svédek, majd a Habsburgok, végül egyre inkább a németek.”
Nyitókép: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko