Üdvözlet visszatérő lengyel testvéreinknek, akik végre meglátták Ukrajnában azt, ami Ukrajna valójában!
Félni Oroszországtól egy dolog – nade Ukrajnában megbízni? Az bizony, bratanki, Lipótmezőre való lidérces őrület. Kohán Mátyás írása.

Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a Mandiner tartalomszolgáltatása megszűnt, azon kizárólag korábban közzétett archív tartalmak érhetők el.
Egyáltalán nem magától értetődő, hogy az ukránoknak csupán az oroszokkal kapcsolatban lehetnek sérelmeik.

„A harci dobok mintha halkulnának Lengyelországban. A társadalomra egyre nagyobb terhet ró az ukrán menekültek jelenléte, az ukrán gabona dömpingje súlyos veszteségeket okoz a gazdáknak, a választásokra készülő politikusok pedig egyre nehezebben tudnak egyensúlyozni a középhatalmi álmok és a valóság között.
Ezt is ajánljuk a témában
Félni Oroszországtól egy dolog – nade Ukrajnában megbízni? Az bizony, bratanki, Lipótmezőre való lidérces őrület. Kohán Mátyás írása.

Az orosz invázió utáni lengyel-ukrán összeborulást látva a Kelet-Európával még felszínesen sem foglalkozókat ugyancsak meglepheti, hogy a két ország kapcsolata történelmileg finoman szólva is erősen terhelt. Volt itt minden, ukrán népirtástól a lakosságcserén át a kitelepítésig. A mai Ukrajna területének nagy része a történelem folyamán Lengyelországhoz tartozott, és egyáltalán nem magától értetődő, hogy az ukránoknak csupán az oroszokkal kapcsolatban lehetnek sérelmeik.

A mai Ukrajna területét a középkorban alapvetően három, a lengyel, a litván és az orosz osztotta fel egymás között, majd ebből a befolyásért folyó versenyből a litván nagyfejedelmek kiestek – az 1569-ben megkötött lublini unió értelmében a későbbi ukrán területek a litván joghatóság alól lengyel kötelékbe kerültek –, ám folytatódott a pufferzóna feletti uralomért a versenyfutás Varsó és Moszkva között. Bele-beleszóltak ebbe a versenybe előbb a svédek, majd a Habsburgok, végül egyre inkább a németek.”
Nyitókép: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko