A darabonként egymillió euróba kerülő német Taurus rakétákat követeli Ukrajna: mit tud ez a rakéta és mire juthatna vele háborúban álló keleti szomszédunk? Somkuti Bálint elemzése!
Írta: Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő (MCC Geopolitikai Műhely)
Az angol Storm Shadow (Viharárnyék) rakéták után Ukrajna szeretné a német Taurus (Bika) nevű alacsony észlelhetőségű cirkáló rakétákat is megkapni. A hírek szerint azért, mert a német-svéd rakéta hatótávolsága nagyobb, mint az angol-franciáé.
Egy igen jellemző megnyilvánulásban Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter német kollégájával, Annalena Baerbockkal folytatott tárgyalásai után a közös sajtótájékoztatón kifakadt:
„Nem értem, miért húzzák az időt. Úgyis oda fogják adni.”
Erre a német diplomácia furcsa kijelentéseiről elhíresült vezetője csak annyit válaszolt: „Mint minden szállításunk esetében, most is minden kérdést előre tisztázni kell”.
De miért is zajlott le a pengeváltás a két vezető között? Az angol-francia fejlesztésű Storm Shadow-nál akár harmadával nagyobb hatótávolságú Taurus cirkálórakéta szállítása Ukrajnának sokáig egyfajta tabu volt, és még szóba sem került. A háború előrehaladtával azonban, ahogy a harckocsik átadása, ez is egyre inkább kész ténynek tűnik. Egyedül az időpont és a mennyiség a kérdés.
Mit tud a „Bika”? A kialakításában, méretében, súlyában és képességeiben a Storm Shadow-ra nagyon hasonlító eszköz egyedül meghajtásában tér el brit-francia társától. Mindkettő valamivel másfél tonna alatti súlyú, öt méter hosszúságú,
sebességük pedig éppen hangsebesség alatti, 1100-1200 km/óra.
Robbanófejük is hasonló méretű, valamivel 500 kilogramm alatti.
De mint mindig, az ördög most is a részletekben lakozik. A Wikipédián a Storm Shadow-nál még 550 (!) kilométeres hatótávolságot írnak, a többi forrásban már „csak” 250-400 kilométert. Hírek szerint – elkerülendő az eszkalációt – Ukrajna a kisebb, 250 kilométeres hatótávú változatot kapta Nagy-Britanniától. De a poklok lakója máshol is felüti szarvas fejét. A Taurus nagyobb hatótávolságot lehetővé tevő, egyébként amerikai gyártmányú turbofan hajtóműve 500 és 1000 km/h sebességtartományban a leghatékonyabb. Ezért élhetünk a gyanúperrel, hogy a megadott 0,95 Mach a maximális elérhető sebesség, mint versenytársa esetében. Tartósan éppúgy 700-850 kilométer/órás sebességgel halad, mint a hasonló hajtóművel felszerelt utasszállító gépek. Viszont, ha Nagy-Britannia nem adta a nagyobb hatótávolságú változatot, akkor miért pont Németország akarná tovább feszíteni a húrt?
Ráadásul az itt-ott felbukkanó hírekkel ellentétben mindkét európai eszköz ugyanazokkal a modern vezérlési rendszerekkel van felszerelve, a becsapódást irányító infravörös képalkotó eszköztől a centiméteres pontosságú katonai GPS-n át egészen a tehetetlenségi vezérlésig és a terepfelismerőig (TERCOM). Ez utóbbit hívják TRN-nek és TERPROM-nak is, de az elve ugyanaz, mint a nyolcvanas évek Tomahawk szárnyas rakétáiba szerelt rendszernek. Az alacsonyan, 30-70 méter magasan repülő rakéta az előre beprogramozott terepviszonyokat kameráin követve halad a célja felé,
éppen ezért a GPS-jelek elektronikai zavarása nem hat rá.
Mindezeken túl a Taurus fejlett elektronikai hadviselési ellenintézkedésekkel is fel van szerelve, amelyek jellegüknél fogva titkosak.
Fentiek miatt, és figyelembe véve a nyugati államok törekvését, hogy az orosz területekre való támadást ne tegyék lehetővé Ukrajnának, egyetlen logikus érv látszik csak a Taurus átadása mellett: kifogyóban vannak a britek által átadott cirkálórakéták. Mivel a német arzenálban mintegy 600 darab van a darabáron egymillió eurós fegyverből, akár jelentős képességekhez is juthat ezáltal északkeleti szomszédunk.
Két kellemetlen kérdés azonban továbbra is fennáll. Az egyik, hogy a vezetési pontok, hidak (!), bunkerek, lőszerraktárak, kikötőben horgonyzó hajók és repülőterek ellen kifejlesztett Storm Shadow-okat miért nem a kritikus szárazföldi támadás támogatására vetették be? Miért az egyértelműen másodlagos célpontnak számító partra szállító hajó és a tengeralattjáró ellen? Valószínűleg a nagyon hasonló képességű Taurusok fő célpontjai is az orosz Fekete-tengeri flotta egységei és a Kercsi híd lesznek.
A másik, ami ennél sokkal érdekesebb, hogy természetesen
az Egyesült Államok is rendelkezik hasonló kategóriájú fegyverrel.
A világ első szárnyas rakétáját, a Tomahawkot váltó JASSM (AGM-158) ráadásul 2000 darab feletti számban áll rendelkezésre, és gyártója, a Lockheed Martin hamarosan akár évi 1000 darab gyártásra is képes lesz. Ennek átadásáról azonban egyelőre szó sincs. Vajon miért?
Nyitóképen: a német Taurus rakéta (JUNG Yeon-Je / AFP)
Közepes hatótávolságú, hiperszonikus rakétarendszerrel tüntetett el a föld színéről egy ukrán hadiüzemet Oroszország. De mitől lesz ez „kísérleti”, és mi köze egy atomcsapáshoz? Utánajártunk.
Bemutatta az ukrán parlamentnek az ország ellenállóképességi tervét, a hadielemzők hangosan felnevettek.
Az egyik túlélő férje a frontvonalon harcol.
A támadás után az orosz és ukrán vezetők eltérő verziókat adtak elő a fegyverek típusáról és hatásáról.
Scholz és Merz összecsapása várható a német előrehozott választásokon.
A több mint három órára fogságba esett emberek üdvrivalgásban törtek ki, amikor szabaddá vált az út előttük.
A szélső két éve volt legutóbb kerettag, azóta már a negyedik klubhoz szerződött.
2025 január elsejétől ellenőrzés nélkül lehet utazni Bulgáriába és Romániába.
