Az EU állandóvá kívánja tenni közös gázvásárlási rendszerét, amely többek között arra volt hivatott, hogy Európa lejöjjön az orosz gázról, egyelőre azonban nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Ha ideiglenesen nem működött jól a platform, vajon hogyan fog akkor, ha állandóvá válik? Szakértőt kérdeztünk.
Az Európai Unió ideiglenes közös gázbeszerzési platformja áprilisban lépett hatályba, és decemberben jár le. Célja egyrészt az volt, hogy megfékezze a háború következtében fellépő áremelkedést, valamint segítsen abban, hogy Európa országai ne függjenek annyira az orosz energiától.
Az Európai Bizottság azt fontolgatja, hogy az ideiglenes rendszert állandóvá tegye.
„A közös gázbeszerzés elvben nem egy ördögtől való ötlet” – jelentette ki Tóth Máté energiajogász a Mandinernek. A lényege az lenne, hogy összefogjon sok kicsit, és aggregálja a keresletet. Gyakorlatban is jó ötletnek tűnhet, hiszen hiába vannak tele az európai gáztárolók, a 100 százalékos gáztároló töltöttségi szint, az az európai gázfogyasztásnak nagyjából 30 százalékát képes fedezni. A szakértő szerint Európa éppen ezért még nem lehet nyugodt:
attól, hogy tele vannak Európa gáztárolói, az még nem jelenti azt, hogy a téli hónapokban le tudnák fedni a tényleges fogyasztási igényt.
Komoly kihívást jelent Európa számára a kínai elszívó hatás is – jelentette ki Tóth Máté. A kínai ipar hatalmas nyersanyag szükséglete olyan tényező, amivel Európának is számolnia kell, ráadásul a téli hónapokra fenyegetően emelkednek is a tőzsdei termékárak (42-49 EUR/WWh).
„Ezért releváns minden olyan megoldás, ami keresi a gázellátás biztosításának a lehetséges útját-módját” – mondta a szakértő.
„AggregateEU rendszer egy virtuális platform tulajdonképpen, ahol regisztrálnia kell a szereplőknek, és az ő keresleti igényeikkel indulnak különböző tenderkörök” – magyarázta el a rendszert az energiajogász.
„A kezdeményezés abból logikából indult ki, hogy gyakorlatilag összefogja, aggregálja a keresletigényeket a különböző európai gázvásárlóktól, és akkor behozza egy ablakon keresztül a kínálatot és ezek kell, hogy egymásra találjanak” – fejtette ki Tóth Máté.
Azonban, mint a szakértő elmondta: a gyakorlatban a tényleges szerződéseket egyedileg kötik meg.
Másrészt lehetőség van arra, hogy egy központi vevő járjon el a keresleti cégek képviseletében, de mint a jogász rávilágított: erre eddig is volt lehetőség, sehol sem tiltotta semmi a közös fellépést.
„Az EU országoknak van egy kötelezettsége, hogy a maguk gáztárolói 15 százalékát, ilyen aggregált gáz igényként kell megjeleníteniük minden évben” – mondta Tóth Máté, vagyis az önkéntesség mellett van egy kötelező lába is a közös uniós gázbeszerzés rendszerének.
A közös platform legnagyobb kérdése: a gyakorlatban mennyire sikerült piacra vinni a keresletet? A szakértő szerint nem nagyon.
„A teljes EU-s uniós gázfelhasználás igény éves szinten 360 milliárd köbméter. Ennyit kell az Európai Uniónak biztosítania a saját lakossági plusz ipari felhasználásának a biztosítására. A közös platformon keresztül az első két fordulóban 27,5 milliárd köbméter volt az a vételi igény. S még tanulságosabb, hogy ebből az aggregált igényre összesen 22,9 milliárd köbméternyi eladási ajánlat érkezett. Tehát még ez az igény sem elégült ki maradéktalanul ezen a platformon keresztül” – mutatott rá a szakértő, aki szerint ezt sokan most sikertörténetként hivatkozzák, mikor valójában kudarc.
Tóth Máté elmondta:
az államok továbbra is a hagyományos bilaterális, illetve nemzetállami eszközrendszert felhasználva oldják meg a gázigényüket,
ami mutatja, hogy egyelőre a közös rendszerrel szemben a nemzetállami, illetve a szerződéses keretek a hatékonyabb eszközök.
A közös állandó rendszer egyik nagy kérdése, hogy mennyire maradna benne mozgástere a nemzetállamoknak.
„Alapvetően a lisszaboni szerződés határozta meg, hogy hol van a tagállamok és az EU közös területei közötti hatáskör megosztásnak az egyensúlyi pontja. Vannak megosztott hatáskörök, és ide tartoznak az energiapolitika kérdései, ahol mind a tagállamnak, mind az EU-nak van mozgástere.
Na, ebből a hatáskörből csipegetne folyamatosan az EU, és ez nem is most kezdődött”
– mondta a szakértő.
Az energiaunió koncepciójával az a baj az energiajogász szerint, hogy végső soron a nemzetállam kormánya az, aki a lakosság felé felel, az energia beszerzések és az ellátási biztonság tekintetében is.
„Az lesz a nagy kérdés, hogy megmarad-e ez az alapvetően önkéntes struktúra?
Ez még lóg a levegőben, az biztos, hogy az állandó rendszer irányába szeretné ezt a mostani ideiglenes struktúrát eltolni a Bizottság, de arra vonatkozóan még csak folyosói pletykákat hallunk, hogy mennyire válna kötelezővé” - mondta Tóth Máté.
A Bizottság alapvető koncepciója az orosz gázról való leválás. Ez a szakértő szerint közös érdeke a kontinensnek. Kérdés azonban a közös rendszer mennyiben segíti ennek a megvalósítását.
„Egy tagállam sem vitatkozik azzal, hogy diverzifikálni kell a gázbeszerzéseket. Nem szeretnénk az oroszoktól egyoldalúan függeni, illetve főszabályként senkitől sem szeretnénk egyoldalúan függeni. Kérdés, hogy mennyiben jutunk közelebb akár önkéntes, akár kötelező, akár ideiglenes, akár állandó közös gázbeszerzési struktúrával, ahhoz, hogy ne orosz forrásból szerezzük be a gázt” – magyarázta az energiajogász.
Minden hangzatos ígéret ellenére Európa továbbra is függ az orosz gáztól:
az idei első félévben az orosz cseppfolyós földgázvásárlás Nyugat-Európában rekordot döntött.
A szakértő szerint az a kérdés, hogy a rendszer tud-e az oroszoktól való függésen változtatni, vagy pedig majd ezen a platformon keresztül is csak orosz gázt fognak tenderezni az EU-s cégek.
Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Szijjártó Péter egyszerre vette fel a harcot velük.
Hollandiában is átlátnak a szitán.
Az Europol szerint jócskán megugrott a veszély.
A nemzetközi helyzet fokozódik.
A Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója szerint a kormány nem pánikot kelt, hanem a dolgát végzi, amikor a közel-keleti helyzet és az ukrán fenyegetés miatt biztonsági intézkedéseket tesz.
Nagy bajban lehet, most már a vidéki emberek a célpontjai.
A szálak Kijevtől Brüsszelen át a Tisza Párt müncheni egyeztetéseiig vezetnek, a cél pedig nem kevesebb, mint a magyar kormány sarokba szorítása – akár a hazai üzemanyagárak drasztikus emelkedése árán is.
Panyi Szabolcsot, a Soros-hálózat egyik jól ismert, külföldről fizetett „újágíróját” vetették be.
