Az oktatási rendszeréről híres Finnország meglepő módon az EU-s átlag alatt szerepel – mutatjuk, mekkora gondot okoz a tanárhiány a világon.
Nem csak hazánkban, de Európa számos országában, sőt az Egyesült Államokban is nagy fejtörést okoz a kormányoknak az a jelenség, hogy egyre kevesebben választják a tanári pályát és egyre többen hagyják el a szakmát, ami már az oktatás minőségén is meglátszik. A különböző nyelvű sajtókból újra és újra visszaköszön a hazánkat is foglalkoztató kérdés: hogyan lehetne a fiatalokat a tanári pálya felé terelni, és mi kell ahhoz, hogy a diákok továbbra is színvonalas oktatáshoz jussanak?
Az okok mindenhol gyakorlatilag ugyanarra vezethetők vissza:
alacsony fizetés, túlterheltség, egyre kisebb megbecsülés a diákok és a szülők részéről.
Az Eurostat 2021-es felméréséből kiderül, hogy az unió összes országában komoly a baj. Az egy tanárra jutó diákok számát tekintve Görögország áll a legjobban, ahol egy pedagógusra kicsit több mint 8 tanuló jut átlagosan. A 12,1-es EU-s átlagnál jobban teljesít Magyarország is, ahol egy tanárra 10,6 diák jut. Ezzel a nyolcadik legjobb helyen állunk, megelőzve az összes skandináv országot, de a szomszédaink közül is csak Ausztria és Horvátország előz meg néhány tizeddel.
Az oktatási rendszeréről olyan híres Finnország meglepő módon az EU-s átlag alatt szerepel. Egy finn tanárra átlagosan 12,8 diák jut.
A helyzet a koronavírus járvány idején kezdett el rosszra fordulni, ami után a finn pedagógusok közel hatvan százaléka a pályaváltoztatást fontolgatta. Különösen rossz helyzetben van még Németország, Franciaország és Hollandia is. Míg a szomszédos Belgium igencsak előkelő helyen szerepel, Hollandia a sereghajtó a tanár-diák arány tekintetében.
Egyáltalán nem csak hazai jelenség, hogy az új tanév közeledtével rémisztőbbnél rémisztőbb statisztikák kerülnek elő az oktatás helyzetét illetően. Csakúgy, mint idehaza, Franciaországban, Hollandiában, Portugáliában, Spanyolországban, de még Amerikában is
nagy az aggodalom, hogy az új nemzedékek nem fognak megfelelő oktatásban részesülni.
„A tanévkezdés pillanatában több ezer tanár hiányzik” – írja cikke bevezetőjében a francia Capital nevű lap. Szeptember 4-én kezdődött az oktatás több mint 12 millió tanuló számára, akikre összesen 853 700 tanár jut a magán- és a közoktatásban összesen. A kutatási, tanulmányi és statisztikai igazgatóság (Dares) becslései szerint 2030-ig 328 ezer tanár fog nyugdíjba menni, vagyis a jelenlegi oktatók egyharmada. Úgy, hogy mindeközben a szakma iránti lelkesedés folyamatosan csökken a fiatalok körében. A 2008-2009-es és a 2020-2021-es tanév között hatszorosára emelkedett a pályát önkéntesen elhagyók száma, vagyis azoké, akik úgy döntöttek, mégsem az oktatásban szeretnének dolgozni.
A cikk szerzője szerint ami még ennél is elszomorítóbb, a tanári állásra jelentkező jelöltek minőségi és mennyiségi visszaesése.
A közoktatásban idén meghirdetett 23 ezer állásból több mint háromezer betöltetlen maradt.
Bár az előző évhez képest valamelyest javult ez az arány, ez nem jelenti azt, hogy bármi is megoldódott volna. Csupán a jelöltekkel szembeni elvárások csökkentek. Sok intézmény belátta, hogy a legjobb diplomákkal rendelkezők más, jobban fizető állások mellett teszik le a voksukat.
Nincs ez másképp Angliában sem, ahol a tanárok közel egytizede hagyta ott idő előtt az állami oktatást. A legutóbbi felmérések szerint egy év alatt összesen 40 ezer tanár döntött úgy, hogy nem folytatja a tanítást, és a betöltetlen helyek száma is rekord magasságú volt. Jack Worth, a Nemzeti Oktatáskutatási Alapítvány munkatársa szerint „rendkívül aggasztó”, hogy ennyi tanár távozik, bőven a nyugdíj korhatár előtt.
További politikai intézkedésekre van szükség a tanárok munkaterhelésének csökkentése és a tanári bérek versenyképességének növelése érdekében”
– idézi Worth szavait a Guardian.
Spanyolországban jelenleg 80 ezer pedagógus hiányzik az oktatási rendszerből. Itt az ideiglenes foglalkoztatás okoz viszonylag nagyobb gondot. Vannak olyan tankerületek, ahol a tanárok közel fele ilyen módon van foglalkoztatva, ami komoly létbizonytalanságot okoz, és ezért sokan nem választják ezt a pályát. A 2021-es Eurostat adatok óta ráadásul romlott a helyzet Spanyolországban, ahol most egy tanárra közel 15 diák jut.
A szakszervezetek újabb beruházásokat követelnek, és azt, hogy a kormány az EU-s pénzeket a lehető leghamarabb fordítsa az oktatás szolgálatába ott, ahol a legnagyobb szükség van rájuk.
Több iskolában is arra panaszkodnak, hogy már az előző tanévben sem sikerült betölteni egyes szaktanári pozíciókat. Mallorca egyik oktatási központjában például már tavaly sem volt informatika és német tanár. A 82 állásra pedig mindössze 66-an voltak.
Portugáliában alig kezdődött el az oktatás, már most újabb sztrájkokra készülnek a tanárhiány miatt. Több gyereknek iskolát kell váltania, mert az intézmények, ahová eddig jártak az új tanévben nem tudnak kinyitni. Hollandiában a legnehezebb a helyzet, ahol úgy kezdődik el az idei tanév, hogy minden kilencedik gyerek tanár nélkül marad.
Jelenleg összesen 10 ezer főállású tanár hiányzik Hollandiában, és az általános iskolák vannak a legrosszabb helyzetben.
Nemcsak Európában, hanem a tengerentúlon is megszenvedik a tanárhiányt. Egyre több államban okoz nehézséget, hogy megfelelő képesítésű tanárokat találjanak a betöltetlen állásokra. „Egyre kevesebb a jelentkező, és egyre kevesebb a képzett jelentkező a pozíciókra. Úgy látom, egyre nehezebb lesz találni valakit, aki képes felvenni a ritmust” – nyilatkozta egy tanfelügyelő a CNN-nek.
Ahogy Finnországban, itt is a koronavírus járvánnyal kezdődtek a tömeges felmondások, amelyek száma több államban továbbra is növekszik. Mivel egyre kevesebben tanulnak tovább a tanári szakokon,
az iskolák kénytelenek beérni az alulképzett munkaerővel is.
A Tanuláspolitikai Intézet (LPI) kutatása szerint országos szinten minden tizedik tanári pozíció betöltetlen, vagy nem megfelelő végzettségű személy látja el.
Franciaországban alkalmi szerződések kötésével próbálják pótolni a hiányzó órákat. Mivel az így alkalmazott emberek nincsenek státuszban, nem is kell feltétlenül a megfelelő akadémiai végzettséggel rendelkezniük az órák megtartásához. Elsősorban a magánoktatásban alkalmazzák őket, de tavaly már a közintézményekben is elérte a 10 százalékot az arányuk.
Vagyis minden tizedik tanár szerződéssel tanít a közoktatásban, és valószínűleg nem is rendelkezik tanári végzettséggel.
A másik megoldás – ami szintén nem kedvez az oktatás színvonalának –, a felvételi követelmények csökkentése. Már nem csak közepes, de kifejezetten rossz diplomákkal is felveszik a frissen végzett tanárokat a jobb állami intézményekbe is.
Míg Franciaországban újabb munkaerő becsatornázására keresnek alternatívákat, az Egyesült Államokban arra összpontosítanak, hogy minél kevesebb tanár minél több diákot legyen képes tanítani. Összevonnak csoportokat, több online órát tartanak. Sőt, olyan is előfordul, hogy egy nagyobb csoportban a szaktanár mellett egy egyetemi hallgató segédkezik, és válaszol a diákok felmerülő kérdéseire, hogy tehermentesítse az oktatót.
Emellett az USA-ban is igyekeznek megkönnyíteni a tanárok munkába állását. Már több államban is felgyorsították a tanári minősítés kiállításának folyamatát, annak érdekében, hogy a friss munkaerő mihamarabb rendelkezésre álljon.
Hollandiában a négynapos iskolai hét lehetősége is felmerült,
a szakszervezetek szerint viszont az egyetlen megoldás a tanárok fizetésének megemelése.
Nemcsak Hollandiában, de a többi országban is az a közvélekedés, hogy az alkalmi munkavállalók alkalmazása, a csoportok összevonása csupán felületi kezelés. A problémát a tanári fizetések megemelésével, és a pálya népszerűsítésével lehetne megoldani.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán
Chema Rodríguez elsősorban a hozzáállást hiányolta a franciáktól elszenvedett hétgólos vereség alkalmával, bár sem a védekezésünk, sem a támadásunk nem működött, és a játék többi eleme sem volt rendben. Bánhidi Bence pedig arról beszélt, hogy az ellenfél helyett végül saját magunkat leptük meg.
Nem sikerült megszorongatnia a magyar válogatottnak Franciaországot Varasdon a dán–horvát–norvég közös rendezésű férfi kézilabda-világbajnokság első középdöntős mérkőzésén.
Donald Trumpot beiktatták az Amerikai Egyesült Államok 47.elnökének és máris számos nagy horderejű rendeletet aláírt. Egy biztos Trump elnöksége alatt a világ teljesen más lesz, mint eddig volt.
A Veszprémben légióskodó Nedim Remili pokoli hangulatra és rengeteg magyar szurkolóra számít a varasdi arénában. A franciák világklasszis kézilabdázója többek között arról is beszélt a kedd esti középdöntős mérkőzést megelőzően, hogy mennyire utál Sipos Adrián ellen játszani.
A holland sajtóban azt írják, hogy bár férfi kézilabda-válogatottjuk agresszíven kezdte a varasdi vb-találkozót, és az első tizenöt percben jobb is volt a hagyományosan erős kézilabdanemzetnek számító Magyarországnál, mégis vereséget szenvedett, mellyel veszélybe sodorta negyeddöntős álmait.
Az új adminisztrációban Tulsi Gabbard és Robert F. Kennedy, Jr jelentenek reménysugarat.
Már európai nagyhatalomnak képzelik magukat.
Dömölky Lídia kapta a legtöbb voksot a szerdai szavazáson, így a Nemzet Sportolói az olimpiai bajnok tőrvívót jelölték új tagnak maguk közé.
