Mi a magyar érdek a változó világrendben? – az NKE docense a Mandinernek

A magyar külpolitika Szijjártó Péter szerint nemzeti érdek-alapú és szuverenista. Világrend című podcastunk eheti vendége azonban úgy látta, egyik sem valósul meg maradéktalanul a magyar háborús különutasságban. „Akkor lennénk szuverének, ha nem függnénk gázimport tekintetében, nem függtünk volna különösen 2022 előtt Oroszországtól” – hívta fel a figyelmet Hettyey András. 

Az NKE egyetemi docense furcsállotta, hogy a magyar kormány külpolitikai kommunikációjában miért nem határolódik el élesen Oroszországtól. Hiszen 

megszállta a területét, ezzel megsértette a nemzetközi jogot.

Magyar érdek-e a békepártiság?

Hettyey szerint a magyar érdek védelmének deklarált céljával ellentétes, így nem koherens a magyar kormány békepárti álláspontja sem, mivel ez éppen a magyar stratégiai érdeket sérti: a magyar célnak annak kellene lennie, hogy minél távolabb legyen a magyar határtól az orosz hadsereg, amely agressziójával veszélyezteti más országok szuverenitását. Szerinte a nemzeti érdek alapján a magyar területi integritás védelme azt diktálná, ha Magyarország is Ukrajnát segítené, akár fegyverekkel is, hogy távol tartsa az agresszort a magyar területektől.

 – fogalmazott a külpolitikai szakértő, szerinte a történelemben az ilyen háborús konfliktusok a terepen dőltek el, és most itt ott fog.

A Világrend vendége feldobta azt a kérdést is, hogy ha a magyar diplomácia célja megvalósulna, és béke lenne, az vajon megfelelne-e a magyar érdeknek? 

Nekünk bármilyen béke jó? Az is, ha Ukrajna újra Oroszország halálos ölelésében találja magát évtizedekig?” – vetette fel.

A műsorvezetői kérdésre, miszerint a magyar diplomácia az elmúlt években érték-vagy érdekalapú volt-e, és az érdekalapú külpolitika-e a reálpolitika, Hettyey András elmondta: a magyar érdek sokkal bonyolultabb annál, ahogy a kormány vagy a kormányközeli média kommunikálja. Úgy vélte, hiba élesen elválasztani a diplomáciában az érték- és az érdekalapú megközelítést, mert a két dimenzió a politikában szorosan összefügg. 

Felelős-e Amerika?

„Szerintem semmi köze Amerikának a háború kirobbanásához” – szögezte le arra  a kérdésre, hogy bár a háborút az orosz agresszió váltotta ki, a háború előzményeihez tartozik, hogy az Egyesült Államok és a NATO a nyugati integráció esélyével kecsegtette Ukrajnát, egy olyan országot, amely hagyományosan az orosz befolyási övezet része, és amelyet az oroszok borítékolhatóan meg akartak védeni.

Hettyey szerint a háború egyedüli felelőse Vlagyimir Putyin. Úgy vélte, hogy 

és arra hivatkozni, hogy Ukrajna nyugatra sodródása sérti az orosz érdeket. 

A szakértő úgy értékelte, hogy az ukránok voltak annyira racionálisak, hogy belátták: az oroszok semmilyen jövőképet nem tudnak számukra nyújtani, ezért fokozatosan az EU- és a NATO-tagságban kezdték látni a jobb élet lehetőségét. 

Hettyey András szerint 2014-ben a Krím annektálásával és a donbaszi területek destabilizálásával az volt az oroszok célja, hogy ezzel megakadályozzák Ukrajna NATO-csatlakozását, a 2022-ben elindított háborúval pedig az, hogy az ország EU-csatlakozását rombolják szét.

Energia-diverzifikáció és keleti nyitás

„Diverzifikált a magyar kormány, és már Oroszországtól is kevesebb gáz érkezik” – értékelt az NKE docense, viszont 

– még olyan országok is, amelyeknek nincsen tengeri kikötőjük, mint például Szlovákia vagy Csehország. 

A magyar kormány egyik stratégiája az orosz energiaforrásoktól való függetlenedéssel kapcsolatban, hogy a keleti partnerekkel szorosabb politikai és gazdasági partnerséget köt. Hettyey András szerint azonban sok olyan feleslegesnek tűnő gesztust gyakorol az érintett országok felé, amely eltér a környező országok gyakorlatától, ugyanakkor ez a magatartás szerinte a befektetési adatokból nem tűnik megtérülőnek. A szakértő szerint leértékeli a magyar gazdaságot az, ha csak azért, hogy hazánkba hozza befektetéseit, Kínának több gesztust mutatunk, mint a velünk hasonló országoknak.

EU és Amerika – romló szövetségek

– jelentette ki Hettyey András, aki szerint ebben a magyar kormánynak nagy felelőssége van. Egy példát említve: szerinte a kormány kommunikációja átlépett egy határt azzal, hogy „háborúpártinak” titulál országokat, nyugati politikusokat, akár a NATO-t, miközben azok egy háborús agresszióra, egy külső fenyegetésre reagálnak. 

„Egy hasonló vád, hogy az európai országok Amerika bábjai. Ennek látjuk a nagyon szép tükörképét abban, amikor a magyar kormányt vádolják azzal, hogy Oroszország trójai falova. Ez ugyanaz a kettő, egy éremnek a két oldala” – mutatott rá a felek kommunikációs gyakorlatára.

Hettyey meglátása szerint az Orbán-kormány különutas bel- és külpolitikát választott, amellyel sokat kockáztatott. Arra kérdésre, hogy a kisebbségi álláspont nem feltétlenül jelenti azt, hogy téved, a szakértő úgy válaszolt: 

Az NKE egyetemi docense úgy látja, hogy a belpolitikát és a közbeszédet több mint egy évtizede uralják a kormányzópártok, ezért tudnak nyerni – a nemzetközi porondon viszont kisebbségben vannak régóta, ezért ugyanezen logika alapján nem tudnak nyerni.

Arra a kérdésre, hogy ez a tendencia esetleg a 2024-es EP-választásokon megfordulhat-e, Hettyey azt válaszolta: „a felméréseket, amiket eddig láttam, nem mutatnak ebbe az irányba, nem jelzik, hogy lenne egy nagy fordulat.”

A Huxit lehetősége és Mr. Pressman

„A döntéshozóink nem racionális számítógépek, hanem bennük is érzelmek vannak” – válaszolta Hettyey András arra a kérdésre, hogy korábbi nyilatkozataiban miért állította azt, hogy Magyarország kilépése az EU-ból lehetséges forgatókönyv. Az NKE docense szerint a magyar kormánypárti politikusok nem felejtették el az elmúlt tíz év jogos vagy jogtalan sérelmeit, és ez átfordulhat abba az irányba – főleg amikor az EU-ban nettó befizetővé válunk –, hogy 

A beszélgetés végén a magyar-amerikai viszony elmérgesedésének kérdésében annyit mondott a Világrend vendége, hogy nem látja hatékonynak, produktívnak David Pressman amerikai nagykövet direkt politizálását, de annak motivációját abban látja, hogy az őt Magyarországra küldő demokratapárti washingtoni kormányzat komoly érzelmi frusztrációval viseltetik a magyar kormány iránt.

A Világrend adásának vendége Hettyey András, az NKE Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Tanszékének docense volt.

A beszélgetést itt nézheti meg:

--

Nyitókép: Szergej Lavrov orosz külügyminiszter fogadja magyar kollégáját, Szijjártó Pétert Moszkvában 2022. július-én  (forrás: Handout / RUSSIAN FOREIGN MINISTRY / AFP)