Rusztem Umerov kisebbségi ügyekkel foglalkozó krími tatár pozíciója Törökország felé is negatív gesztus.
Nemrég – valószínűleg a minisztérium körül felgyülemlő korrupciós vádaktól nem függetlenül – leváltották Olekszij Reznyikov ukrán védelmi minisztert, aki minden valószínűség szerint a nagy-britanniai ukrán nagykövet posztjára távozik, helyére pedig a krími tatár Rusztem Umerov, az állami vagyonkezelő korábbi vezetője kerül.
Umerov kinevezésének jelentősége túlmutat azon, hogy az egyre nehezebb helyzetbe kerülő Reznyikovot a korrupciós vádak és a nyugati fegyverszállítások lelassulása közepette le kellett váltani.
Az új védelmi miniszter ugyanis a Krím népességének nagyjából tíz százalékát kitevő krími tatárok közé tartozik.
A Krím lakosságának uszkve kétharmadát kitevő oroszokkal ellentétben a tatárok Ukrajna egyetlen valódi szövetségesei a Krím-félszigeten; Jászberényi Sándor haditudósító Tíz év háború című könyvében személyesen számol be arról, hogy az orosz hatóságok a 2014-es krími „népszavazás” idején igyekeztek is távol tartani az urnáktól az Ukrajna-párti tatárokat.
Velük kivételez a kijevi kormány, ők „őshonos kisebbségként” – mintha a galíciai lengyelek, a budzsáki románok vagy a kárpátaljai magyarok nem lennének azok – ugyanis mentesültek a nyelvtörvény és az oktatási törvény elnyomó rendelkezései alól.
Umerov ráadásul nem egyszerűen csak krími tatár, hanem aktivista is népe ügyében. A családja kitelepítése miatt a mai Üzbegisztánban született politikus politikai karrierjét az ukrán technológiai nagyvállalatok és holdingcégek varázslatos világában eltöltött évtizedek után 2019-ben épp a krími reintegráció témájában kezdte meg a Hang (Holosz) pártban.
Társszerzője volt a krími tatároknak különleges jogokat biztosító törvénynek is, mely 2021-ben lépett hatályba.
Vele minden bizonnyal igen nehéz lesz lenyeletni azt a katonai realitást, hogy a Krím visszatértére Ukrajnához aligha van mód.
A BBC orosz nyelvű szolgálata egész pontosan úgy fogalmaz: „sokan vannak Kijevben, akik Umerov várható kinevezésében Zelenszkij elnök erős és érthető üzenetét látják azon nyugati szakértőknek és politikusoknak, akik az elmúlt hetek során egyre gyakrabban írják le a háború lezárásának olyan forgatókönyveit, melyek szerint Ukrajna területének egy része Oroszország ellenőrzése alatt maradna. Úgy látjátok, hogy Ukrajnának a Krím nélkül kéne távoznia a háborúból? Kiváló, próbáljatok erről beszélgetni ezzel a krími tatár jogvédő miniszterrel, aki sokáig foglalkozott a Krím problémáival.”
Oroszország már csak azért is tekinthet gyanakodva az új miniszterre, mert Umerov annak idején részt vett az amerikai külügyminisztérium Jövendő Vezetők Csereprogramjában (FLEX). Ez a program balkáni, közép-európai és posztszovjet országokból, valamint Mongóliából származó fiataloknak biztosít egyéves ösztöndíjat, melynek keretében megismerkedhetnek az amerikai demokrácia működésével. A program öregdiákjai Umerov mellett híres kaukázusi popzenészek, de van köztük orosz ellenzéki tényfeltáró újságíró, volt ukrán parlamenti képviselő, vagy éppen a grúz parlament exalelnöke. E program köré nem nehéz színesforradalmi narratívát szőni.
Tanulmányaiban még egy izgalmas pont van:
Umerov épp akkor járt a kiemelt tehetségek krími középiskolájába, amikor azt épp Fethullah Gülen török szúfi imám, Recep Tayyip Erdoğan esküdt ellenségének szervezete, a FETÖ támogatta.
Emiatt a török kormánypárti sajtó már „Gülenhez köthető” védelmi miniszterről ír.
Sovány vigasz lehet, hogy cserébe kiválóan beszél törökül az új miniszter. A tárcavezető továbbá korábban az ukrán parlament ukrán-török baráti tagozatának elnöke volt, valamint tagja az ukrán-orosz béketárgyalásokat folytató ukrán delegációnak, de Szaúd-Arábiában tárgyalt már az ukrán-orosz fogolycseréről is – így a tárgyalásokat is segítheti, ha erre egyszer megszületik majd Ukrajnában a politikai akarat.
Nyitókép: Dogukan Keskinkilic / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Deák Dániel és Nógrádi György szerint az energiaellátásért folyó globális küzdelem újabb állomását láthatjuk a Török Áramlat elleni vajdasági robbantási kísérletben.
A Hotel Lentulai húsvéti epizódjában a kormányfő az Európai Unió háborús stratégiáját is jellemezte, miközben saját magát „született válságkezelőként” határozta meg.
Meg a Barátság kőolajvezetéket is elzárták, meg a Török Áramlatot is támadják.
A Tisza Párt propagandakatonája szakmailag és emberileg is nullának bizonyult. Minden bizonnyal Ukrajna volt, aki terrortámadást akart elkövetni a Vajdaságban a gázvezeték ellen.
Oroszország figyelmeztetett, hogy felülvizsgálja álláspontját Kijev uniós tagságával kapcsolatban, mivel az uniót veszélyesebb katonai szövetségnek tartja már, mint a NATO-t.
Robbanószert találtak a Szerbiát és Magyarországot összekötő kritikus gázinfrastruktúránál.
Meghiúsított szabotázsakció a magyar határ közelében: a kormány súlyos fenyegetésről beszél, az ellenzéki narratíva szerint megrendezett akcióról lehet szó.
A mandátum megszerzéséhez körülbelül 24-25 ezer szavazatra van szükség, így a közösségnek gyakorlatilag 100%-os választási részvételt kellene produkálni, ami kizárt. Bauer Bence írása.
