Óriásit kaszáltak a leggazdagabb vállalatok.
Nemzetközi kutatások és adatok bizonyítják: Amerikában és Európában is jócskán megnőtt a legutóbbi koronavírus-járvány óta a céges nyerészkedés – mutat rá keddi cikkében a Magyar Nemzet. Mint a lap rámutat:
„a Nemzetközi Valutaalap közgazdászai kimutatták, hogy a 2022 első negyedéve és 2023 első negyedéve közötti áremelkedések mögött a nyereségek súlya közel 50 százalékos mértékű volt. Az infláció számos országban, brutális mértékben jelent meg, és sok helyen sikerült kimutatni emögött a puszta nyerészkedési motivációkat is.”
Az Economic Policy Institute 2022-es elemzése szerint az amerikai nem pénzügyi vállalati szektorban 2007 és 2019 között összességében évi 1,8 százalékos ütemben nőttek az árak, míg ugyanezen mutató 2020 második negyedéve és 2021 vége között már 6,1 százalék volt. Az emíltett időszakban az árak emelkedéséhez a vállalati profitok hozzájárulása 54 százalékos volt, ami az előző 40 év átlagának (11,4 százalék) közel az ötszöröse.
A kutatóintézet szerint a pandémia utáni fellendülés történelmi összevetésben is magas haszonkulcsai ellentmondásban állnak azzal a felvetéssel, miszerint az inflációt egyszerűen a sokat emlegetett gazdasági túlfűtöttség okozta – mutat rá a Magyar Nemzet.
„2021-ben a Fortune 500 listáján található 28 élelmiszert, illetve egyéb fogyasztási cikket előállító nagyvállalat csaknem felénél emelkedett az átlagos haszonkulcs a pandémia előtti szinthez képest” – teszik hozzá.
A Société Générale globális stratégája, Albert Edwards közgazdász szerint ha folytatódik a mohó nyerészkedés jelensége, akkor az zavargásokhoz is vezethet.
Ez egy olyan meghatározó kérdés, amit a döntéshozók nem söpörhetnek tovább a szőnyeg alá
– jegyezte meg a tekintélyes francia pénzintézet globális stratégája.
A Magyar Nemzet teljes cikkét a témában itt olvashatja.
Nyitókép: Tomfield from Pixabay