EP-képviselőválasztás: június 9-én lehet majd üzenni Brüsszelnek!

Idén május közepén az Európai Unió (EU) huszonhét tagállama megállapodott abban, hogy a következő európai parlamenti (EP-) választásokat 2024. június 6. és 9. között fogják megtartani. Magyarországon június 9-én lesz az EP-képviselőválasztás, de ezzel egyidőben idehaza önkormányzati voksolásokat is tartanak majd.

EP-képviselőválasztás tétje: ki lesz a Bizottság elnöke

Az EP-választásokra ötévente kerül sor – a voksolásokat az egyes tagállamok választási szabályai szerint bonyolítják le; s többek között azért fontos, kiből lesz európai parlamenti képviselő 2024-től,

Négy döntéshozó intézmény az Európai Unió struktúrájának élén

Az EB-nek jelenleg német elnöke van Ursula von der Leyen személyében. A Bizottságot alkotó grémiumban huszonhét biztos tevékenykedik, minden uniós tagállamból egy, mindegyikük más-más szakterületért felel, amit az EB elnöke jelöl ki számára. Várhelyi Olivér például a szomszédságpolitikáért és az EU bővítéséért felelős biztos; de Magyarországon rengeteget lehet hallani, olvasni Vera Jourová európai uniós értékekért/átláthatóságért, Johannes Hahn költségvetésért/igazgatásért, Didier Reynders jogérvényesülésért felelős biztosokról is.

Az EB bármikor élhet jogalkotási kezdeményezési jogával, a szabályozási tervezeteket a Parlament és az Európai Unió Tanácsa (EUT) áttekinti, majd elfogadja. A Bizottság felel a különböző szakpolitikai területekért, kivételt ez alól csak a közös kül- és biztonságpolitika képez.

A brüsszeli székhelyű Európai Tanács (ET) az uniós tagországok állam-, illetve kormányfőit tömörítő EU-s szervezet. A Tanács nem alkot jogszabályokat, de beleszólhat az EU működéséről szóló kontraktusok, így az Unió működéséről, az Európai Unióról szóló, valamint a Lisszaboni Szerződés módosításába. A Tanács elnöke a belga Charles Michel.

Ugyancsak Brüsszelben, de Luxembourgban is székelő grémium az Európai Unió Tanácsa. Ez az az intézmény, amely a tagországok kormányait képviseli; itt ülnek össze a szaktárcák vezetői, és döntenek arról, miként hangolják össze a különböző szakpolitikákat.

A jövőre esedékes uniós választások legfontosabb intézménye az Európai Parlament. Elnöke a máltai Roberta Metsola. A grémium az EUT-vel közösen hoz európai jogszabályokra vonatkozó döntéseket, felügyeli a többi uniós szervet, kivizsgálja az uniós polgárok által benyújtott petíciókat, vizsgálatokat rendel el, nem mellesleg dönt az EU költségvetéséről is. Ez az Európai Parlament feladata.

Ahogy 2024-ben, úgy négy évvel ezelőtt is nemzeti pártok (listái) versengtek az európai parlamenti mandátumokért, független jelöltek nem indulhattak. A választási küszöb 5 százalék volt (és lesz).

Csakhogy a mandátumot szerző képviselők a voksolásokat követően – amennyiben bejutnak a Parlamentbe – nemzetek feletti képviselőcsoportok tagjai lesznek, vagy ekkor már függetlenként is képviselhetik a küldő ország érdekeit. A testületnek jelenleg 705 képviselője van. A helyeket az egyes tagállamok lakosságának száma alapján osztják el: a legkevesebb EP-képviselője Máltának, szám szerint 6, a legtöbb az EU legnépesebb tagállamának, Németországnak van 96-tal.

Ezáltal kettővel több uniós képviselője lesz Franciaországnak, Hollandiának és Spanyolországnak, míg további egy mandátumot kapott Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Írország, Lengyelország, Lettország, Szlovákia és Szlovénia. Az Európai Tanács egyébként azért javasolta a képviselőhelyek bővítését, mert a Parlament 2023 júniusában elkészített jelentése szerint ezen uniós tagállamokban nőtt az uniós állampolgárok száma a 2019-es EP-választások óta – az arányos képviselet elvét pedig fenn kell tartani.

Magyarországi EP-képviselők: kormánypárti 14 fő, baloldali 7 fő

Magyarországon 21 uniós képviselő személyéről dönthetnek közvetlenül a választópolgárok; megjegyzendő: a 2019-es EP-választáson viszont huszonnégy magyar nemzetiségű politikus jutott be a Parlamentbe. Hollandiából például Piri Kati, Romániából a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kötelékében Vincze Loránt és Winkler Gyula.

A magyarországi európai parlamenti képviselők listája a következő: a baloldali Demokratikus Koalíciót (DK) képviseli Ara-Kovács Attila, Gyurcsány Ferenc felesége, Dobrev Klára, Molnár Csaba és Rónai Sándor az Európai Parlamentben. A szintén baloldali Momentum Mozgalomnak is vannak európai uniós képviselői: Cseh Katalin és Donáth Anna személyében.

Hol Strasbourgban (itt évi tizenkét plenáris ülést tartanak), hol Brüsszelben (itt zajlanak a kiegészítő plenáris, a szakbizottsági ülések) ül a Jobbik-Konzervatívok első embere, Gyöngyösi Márton és az exszocialista Ujhelyi István.

A kormánypártok (a Fidesz és a KDNP) listáján jutott be ide Bocskor Andrea, Deli Andor, Deutsch Tamás, Gál Kinga, Győri Enikő, Gyürk András, Hidvéghi Balázs, Hölvényi György, Járóka Lívia, Kósa Ádám, Schaller-Baross Ernő, Tóth Edina, Trócsányi László és Szájer József.

Utóbbi 2020. decemberében lemondott az uniós képviselői mandátumáról.

Mit csinál az európai parlamenti képviselő? Mennyit kereshet kint?

Az európai parlamenti képviselők közvetlenül az uniós állampolgároktól kapják felhatalmazásukat.

az ezekhez kapcsolódó uniós jogalkotás, ellenőrzés, és természetesen a politikai viták megvívása.

Ezek között található az ukrajnai háború, az ebből fakadó diplomáciai, biztonsági, energetikai kérdések napirendre tűzése. De az illegális bevándorlás kezelése, a pénzügyi piacok szabályozása, illetve az éghajlatváltozás úgyszintén akut téma az EP-képviselők köreiben. A politikusok lobbitevékenységet végeznek, továbbá részt vesznek a képviselőcsoporti és a bizottsági munkákban is. Az EP-ben jelenleg húsz szakbizottság működik, idekerülnek elsőként a testülethez benyújtott jogalkotási javaslatok.

Adódik a kérdés, mekkora az EP-képviselők jövedelme? Az Európai Parlament politikusainak alapfizetése egységes, havi bruttó 9974,42 euró. Forintban ez 3 millió 880 ezer forintot jelent. Az uniós képviselők fizetése a Parlament büdzséjéből származik, azonban ebből valamennyiüknek fizetniük kell uniós adót és biztosítási járulékot; nem mellesleg a legtöbb tagállam azt is előírja számukra, hogy saját országukban is adózzanak uniós jövedelmük után.

Jelenlegi erőviszonyok: így néz ki az Európai Parlament összetétele!

Mint fentebb jeleztük, a mandátumot szerző politikusok az Európai Parlamentben különböző képviselőcsoportok tagjai lehetnek, vagy függetlenek maradnak. Előbbit nagyban befolyásolja, hogy a jelölő párt mely európai pártcsaládhoz tartozik. A testület összetétele a következő:

• Jelenleg Európai Néppártnak (és a Kereszténydemokratáknak) van a legnagyobb képviselőcsoportja az EP-ben 177 fővel. Vezetőjük a német Manfred Weber, s e frakcióhoz tartoznak a KDNP képviselői.
• A második legnagyobb frakció a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége az Európai Parlamentben képviselőcsoportja 143 fővel. Itt politizálnak mások mellett a Demokratikus Koalíció EP-képviselői.
• A harmadik legnagyobb tömörülés az Újítsuk meg Európát, az ALDE csoport utódja jelenleg 101 képviselőt foglal magában – többek között a momentumos Cseh Katalint és Donáth Annát.
• De szintén kiemelendő a Zöldek/Európai Szabad Szövetség, az Európai Konzervatívok és Reformerek, az Identitás és Demokrácia frakciója és a Baloldal az Európai Parlamentben nevű képviselőcsoport.

Botrányok, visszaélések, korrupciós ügyek az Európai Unióban

Az Európai Unióban mint szupranacionális közösségben állandó viták tárgyát képezik szervezeti működési feltételek, döntéshozatali mechanizmusok, eltérő tagállami fejlettségi szintek, preferenciák, valamint egyéb szuverenitáshoz és demokráciadeficithez kapcsolódó kérdések.

Bizottsági elnöki újrázása épp ezért nem biztos.

Mint a Mandiner.hu megírta, Von der Leyen azután került kellemetlen helyzetbe, hogy fény derült arra: az Európai Bizottság elnöke és Albert Bourla (Pfizer-vezér) SMS-üzeneteken keresztül „tárgyaltak” meg egy 1,8 milliárd euró összegű vakcinabeszerzést. Az ügy kirobbanása óta többször próbálták elérni, hogy a Bizottság hozza nyilvánosságra az üzenetváltásokat. Mindhiába.

Korrupciós gyanúba keveredett az Európai Parlament egykori baloldali görög alelnöke, Eva Kaili EP-képviselő. A Mandiner.hu beszámolt róla, az úgynevezett brüsszeli korrupciós botrány főszereplőjét tavaly decemberben tartóztatták le, vádolták meg, de ma már szabadlábon védekezhet, a parlamenti munkában is részt vehet.

Az ügy lényege, hogy különböző észak-afrikai és Öböl-menti arab államok egy sor EP-képviselőt vásároltak meg, hogy narratívájuk hangját felerősítsék Brüsszelben. Kailiéknél 600 ezer eurót találtak készpénzben a bőröndjében, amellyel apja készült elhagyni a képviselő lakását.

Kaili mellett Marc Tarabellát, Andrea Cozzolinót vádolták meg, de a nyáron a belga rendőrök házkutatást tartottak Maria Arena belga szocialista EP-képviselő házában is, jeleztük korábban. Pier Antonio Panzeri vádalkut kötött a hatóságokkal.

hiszen a közelmúltban Komoly hatósági lépések történtek az elmúlt hónapokban a Cseh Katalinékhoz köthető, zavaros körülmények között megszerzett EU-s pénzek ügyében; a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) két éve költségvetési csalás gyanújával nyomoz, milliárdos vagyont lefoglaltak le, több gyanúsított van már.

Európai parlamenti választások eredményei Magyarországon: 2004-2019

Idehaza 2004-ben volt először EP-voksolás. Huszonnégy mandátumért küzdöttek a pártlisták, a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) kettő, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) egy, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) kilenc, a Fidesz tizenkét képviselőt juttatott a Parlamentbe.

Öt évvel később 22 uniós képviselői helyről dönthettek a választópolgárok. A Jobbik 3, az MDF 1, a szocialisták 4, a Fidesz-KDNP 14 mandátumot szerzett. 2014-ben a Jobbik megtartotta a három EP-képviselői helyét, az MSZP kettő, az LMP egy, ahogy az Együtt-PM is, a Demokratikus Koalíció kettő, a kormánypártok pedig 12 mandátumot szereztek.

Ők lehetnek a magyar EP-képviselők a következő ciklusban 2024-től

Biztos, hogy megméretteti magát a jövő évi európai parlamenti voksolásokon az MSZP. Listavezetőjük Tüttő Kata (jelenlegi főpolgármester-helyettes) lesz. (Bár az egyik társelnök, Kunhalmi Ágnes minap azzal érvelt, hogy az ellenzék közös listával készüljön az EP-képviselők választására.)

A Párbeszéd – A Zöldek Pártja is elindul, Jávor Benedek lesz a listavezetőjük. Az LMP – Magyarország Zöld Pártja ugyancsak így tesz, listájukon szerepel Ungár Péter, Schmuck Erzsébet, Tetlák Örs, Kanász-Nagy Máté, Hohn Krisztina, Kendernay János és Hanák Gábor.

A Momentum Mozgalom minimum Cseh Katalin és Donáth Anna jelenlegi EP-képviselőket szeretné újra a Parlamentben látni, a Demokratikus Koalíció Dobrev Klárát, Molnár Csabát és Brüsszelbe küldené Vadai Ágnest is.

A kormánypártok listáját pedig Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter vezeti.

Nyitókép: FREDERICK FLORIN / AFP