Újra felállították a szovjet titkosszolgálat egykori véreskezű alapítójának, Feliksz Dzerzsinszkijnek a szobrát az orosz fővárosban. Az orosz hírszerzés mai vezetői fejet hajtottak előtte.
Feliksz Dzerzsinszkij lengyel birtokos család fiaként született 1877-ben az Orosz Birodalomban. Szocdem, majd bolsevik érzelmű politikai aktivista lett, majd Leninék közeli vezető elvtársa az 1917-es forradalom idején. Dzerzsinszkij volt a Forradalmi Katonai Bizottság egyik főnöke. November 17-én azt javasolta, hogy hozzanak létre speciális különítményt az ellenforradalom elleni harcra. December 7-én Dzerzsinszkij javaslatát elfogadták: létrejött az „Összoroszországi Rendkívüli Bizottság az Ellenforradalom és Szabotázs elleni Harcra”, azaz a Vé-Csé-Ká (Cseka). Lenin javaslatára Dzerzsinszkijt választották a szervezet elnökévé, helyettese a szintén lengyel származású Józef Unszlicht lett. A Cseka elnökeként segített megszervezni a Belügyi Népbiztosságot. Irányítása alatt számos összeesküvést lepleztek le,
a vezetésével indult be a vörös terror.
1924-ben, Sztálin támogatásával a Legfelsőbb Népgazdasági Tanács elnökévé választották, és hatalomban maradt 1926-os haláláig. Dzerzsinszkij a sztálini érában, sőt a rendszerváltásig is a forradalmi tisztaság, a párthoz való hűség, az erkölcs és a kiemelkedő forradalmár szimbóluma volt.
Dzserzsinszkij szobrát 1958-ban állítottak fel a Lubjanka (akkor Dzerzsinszkij) téren, a KGB központi székháza előtti területen.
Azt az emlékművet 1991-ben a Szovjetunió összeomlása után távolították el,
most, 2023 őszén pedig a restauráció félre nem érthető üzeneteként újra felállították.
A bronzszobrot az orosz hírszerzés egyik moszkvai, Jaszenyevo negyedben álló épülete előtt a hírhedt volt titkosszolgálati vezető születésnapján, szeptember 11-én avatták fel. A szobor replikája az eredeti műtárgynak.
Az avatóbeszédet hétfőn az orosz külföldi hírszerzés (SZVR) vezetője mondta.
Szergej Nariskin szerint Feliksz Dzerzsinszkij útmutatása, miszerint jó hírszerző csak „hideg fejű, meleg szívű és tiszta kezű” ember lehet,
nemzedékeken át egészen a mai napig „erkölcsi zsinórmérték” minden orosz titkosszolgálati munkatárs számára – írja a Guardian.
Nariskin ünnepi beszédében Dzerzsinszkijt élő szimbólumnak nevezte, annak jelképének, miként lehet „kristálytiszta őszinteséggel, a hivatáshoz való teljes lojalitással” dolgozni.
„Elveihez mindvégig hű maradt, az elvei a jóság és az igazságosság voltak” – tette hozzá a hírszerzési vezető.
A Dzerzsinszkij vezette „vörös terror” évei során oroszok tömegeit végezték ki, kínozták meg. Szobrának újraavatása rehabilitációt üzen, így sokan gondolhatják azt, hogy a háborús Oroszország nemcsak az egykori terror vezetőit tiszteli, de esetleg módszereit is, így az üzenet nehezen félreérthető: az orosz ellenzéki gondolat sok jóra nem számíthat.
Feliksz Dzerzsinszkij az 1917-es bolsevik államcsíny utáni kommunista államberendezkedés megteremtésében az elnyomó gépezet, a titkosszolgálat vezetője volt. Ez a belső elhárítás ezreket nyomorított meg, a rendszer ellenségeit szisztematikusan némította el,
a Dzerzsinszkij által kiépített infrastruktúra lett a későbbi sztálini leszámolások végrehajtó intézményeinek alapja.
„Dzerzsinszkij az elnyomás és a törvénytelenség jelképe. Ő hozta létre azt az első szovjet büntető alakulatot, amely nem a büntetőjog, hanem a politikai akarat irányítása szerint működött” – vélekedett a brit lap kérdésére Nyikita Petrov orosz történész, a Memorial emberi jogi szervezet tagja.
1917-es alapítása után egészen Dzerzsinszkij 1926-os haláláig az Összoroszországi Rendkívüli Bizottság (Cseka) a lenini terrorelvek alapján szisztematikusan üldözte a bolsevik hatalomátvétel kritikusait, a leszámolások, letartóztatások, politikai gyilkosságok korszakát nem véletlenül nevezik a „vörös terror” első szakaszának. A Cseka politikai rendőrségként az 1920-as években a GPU, majd az OGPU nevet kapta, az 1930-as években pedig Belügyi Népbiztosság (NKVD) lett, a sztálini leszámolások végrehajtó szerve – végül
ebből a szervezetből alakult meg a KGB, ahol az orosz elnök, Vlagyimir Putyin is szocializálódott.
Feliksz Dzerzsinszkijnek a sztálini években külön kultusza volt, a párthűség jelképe lett, a személyi kultusz korszaka után pedig számos szobor, emlékmű, település viselte a nevét. A Szovjetunió összeomlását követően történészi megítélése megváltozott, emlékét a történelmi szoborparkokba űzték – egészen máig.
Nyitókép: Feliksz Dzerzsinszkij másik szobra egy moszkvai parkban 2021. február 25-én (forrás: Dimitar DILKOFF / AFP)
A német külügyminisztérium közleményben tudatta: Németország moszkvai nagykövetsége tudomást szerzett az ügyről, és azt kérelmezték az orosz hatóságoktól, hogy az érintett személyt meglátogathassa a német konzul.
Kijev szerint képesek legyőzni az orosz haditengerészetet.
Folyik a hatalomátvétel.
A szír diktátor londoni születésű felesége imádta a luxust és úgy tűnik, nem kell erről lemondania moszkvai száműzetése során.
Hasonló képsorok érkeztek több településről is.
Megállapodás valószínűleg volt, hogy az oroszok kaptak-e valamit, majd kiderül.
Hétfőn még Donald Trumppal folytatott megbeszélést a magyar miniszterelnök.
Az Unian arról számolt be, hogy Zaporizzsja elkezdett felkészülni az ellenséges támadásra.
