Dzerzsinszkijnek, a vörös terror vezetőjének állítottak szobrot Moszkvában

Feliksz Dzerzsinszkij lengyel birtokos család fiaként született 1877-ben az Orosz Birodalomban. Szocdem, majd bolsevik érzelmű politikai aktivista lett, majd Leninék közeli vezető elvtársa az 1917-es forradalom idején. Dzerzsinszkij volt a Forradalmi Katonai Bizottság egyik főnöke. November 17-én azt javasolta, hogy hozzanak létre speciális különítményt az ellenforradalom elleni harcra. December 7-én Dzerzsinszkij javaslatát elfogadták: létrejött az „Összoroszországi Rendkívüli Bizottság az Ellenforradalom és Szabotázs elleni Harcra”, azaz a Vé-Csé-Ká (Cseka). Lenin javaslatára Dzerzsinszkijt választották a szervezet elnökévé, helyettese a szintén lengyel származású Józef Unszlicht lett. A Cseka elnökeként segített megszervezni a Belügyi Népbiztosságot. Irányítása alatt számos összeesküvést lepleztek le, 

1924-ben, Sztálin támogatásával a Legfelsőbb Népgazdasági Tanács elnökévé választották, és hatalomban maradt 1926-os haláláig. Dzerzsinszkij a sztálini érában, sőt a rendszerváltásig is a forradalmi tisztaság, a párthoz való hűség, az erkölcs és a kiemelkedő forradalmár szimbóluma volt.

Dzserzsinszkij szobrát 1958-ban állítottak fel a Lubjanka (akkor Dzerzsinszkij) téren, a KGB központi székháza előtti területen. 

most, 2023 őszén pedig a restauráció félre nem érthető üzeneteként újra felállították. 

A bronzszobrot az orosz hírszerzés egyik moszkvai, Jaszenyevo negyedben álló épülete előtt a hírhedt volt titkosszolgálati vezető születésnapján, szeptember 11-én avatták fel. A szobor replikája az eredeti műtárgynak.

Dzerzsinszkij a minta?

Az avatóbeszédet hétfőn az orosz külföldi hírszerzés (SZVR) vezetője mondta. 

nemzedékeken át egészen a mai napig „erkölcsi zsinórmérték” minden orosz titkosszolgálati munkatárs számára – írja a Guardian.

Nariskin ünnepi beszédében Dzerzsinszkijt élő szimbólumnak nevezte, annak jelképének, miként lehet „kristálytiszta őszinteséggel, a hivatáshoz való teljes lojalitással” dolgozni. 

A Dzerzsinszkij vezette „vörös terror” évei során oroszok tömegeit végezték ki, kínozták meg. Szobrának újraavatása rehabilitációt üzen, így sokan gondolhatják azt, hogy a háborús Oroszország nemcsak az egykori terror vezetőit tiszteli, de esetleg módszereit is, így az üzenet nehezen félreérthető: az orosz ellenzéki gondolat sok jóra nem számíthat.

Ki volt Dzerzsinszkij?

Feliksz Dzerzsinszkij az 1917-es bolsevik államcsíny utáni kommunista államberendezkedés megteremtésében az elnyomó gépezet, a titkosszolgálat vezetője volt. Ez a belső elhárítás ezreket nyomorított meg, a rendszer ellenségeit szisztematikusan némította el, 

„Dzerzsinszkij az elnyomás és a törvénytelenség jelképe. Ő hozta létre azt az első szovjet büntető alakulatot, amely nem a büntetőjog, hanem a politikai akarat irányítása szerint működött” – vélekedett a brit lap kérdésére Nyikita Petrov orosz történész, a Memorial emberi jogi szervezet tagja. 

1917-es alapítása után egészen Dzerzsinszkij 1926-os haláláig az Összoroszországi Rendkívüli Bizottság (Cseka) a lenini terrorelvek alapján szisztematikusan üldözte a bolsevik hatalomátvétel kritikusait, a leszámolások, letartóztatások, politikai gyilkosságok korszakát nem véletlenül nevezik a „vörös terror” első szakaszának. A Cseka politikai rendőrségként az 1920-as években a GPU, majd az OGPU nevet kapta, az 1930-as években pedig Belügyi Népbiztosság (NKVD) lett, a sztálini leszámolások végrehajtó szerve – végül 

Feliksz Dzerzsinszkijnek a sztálini években külön kultusza volt, a párthűség jelképe lett, a személyi kultusz korszaka után pedig számos szobor, emlékmű, település viselte a nevét. A Szovjetunió összeomlását követően történészi megítélése megváltozott, emlékét a történelmi szoborparkokba űzték – egészen máig.

Nyitókép: Feliksz Dzerzsinszkij másik szobra egy moszkvai parkban 2021. február 25-én  (forrás: Dimitar DILKOFF / AFP)