Össztűz alatt Németország: nemcsak a kormány omlott össze, de az energiaválság is berobbant
A Scholz-kormány bukása csak nyitánya annak a válságfolyamatnak, amelybe Berlin az elmúlt évekbe kormányozta magát az elhibázott energiapolitikájával.
Ezentúl kötelező lesz klímabarát fűtési rendszert beépíteni az újépítésű ingatlanokba.
A német szövetségi parlament (Bundestag) pénteken megszavazta az Olaf Scholz kancellár vezette kormány eddigi legvitatottabb törvényjavaslatát, amely klímabarát fűtési rendszer beépítésére kötelezi a lakásépítőket.
A koalíciós pártok hónapokon át vitatkoztak a fűtési rendszerek új szabályairól rendelkező törvény tervezetéről, amelynek végső változatát június 30-án küldték meg a Bundestagnak. Azt tervezték, hogy a parlamenti eljárást egy hét alatt lefolytatják, és így a nyári szünet előtti utolsó napon, július 7-én szavaznak róla. Ám az alkotmánybíróság a Kereszténydemokrata Unió (CDU) egyik képviselőjének indítványára leállíttatta a törvénykezési folyamatot, arra hivatkozva, hogy a képviselőknek elegendő időt kell biztosítani a javaslatok tanulmányozására.
A kérdés rendezése így újabb két hónappal elhúzódott. A pénteki szavazáson végül a koalíciós pártok frakcióinak támogatásával, 399 igen szavazattal, 275 nem szavazat ellenében és 5 tartózkodás mellett fogadták el a széles körben vitatott törvényt.
Az úgynevezett fűtési fordulat, vagyis az éghajlatváltozáshoz nagyban hozzájáruló fűtési technológiák kivezetésének megkezdését szolgáló törvény legfőbb eleme, hogy 2024-től az új építésű lakóingatlanok fűtését legkevesebb 65 százalékban megújuló energiával kell megoldani.
Emellett a felújítandó ingatlanokat is érinti a változás. A zöldek kezdeményezésére a fűtés korszerűsítéséhez igényelhető akár 70 százalékos állami hozzájárulásról.
Bár az ellenzéki pártok nem dolgoztak ki alternatív javaslatot, a koalíciós vitát és a parlamenti eljárást élesen bírálták. A legnagyobb ellenzéki erő, a CDU és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége szerint „a lakosság aggodalma teljes mértékben indokolt, mert az állami támogatás nem elégséges, így az új szabályok miatt elszegényednek az emberek”.
(MTI)
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan