A szakértőt kérdeztük a terrortámadások örökségéről, és arról, miként változtatta meg Amerikát és a világot a tornyok leomlása.
22 évvel ezelőtt a világ döbbenten nézte végig a televízióban, amint két utasszállító csapódott bele a World Trade Center felhőkarcolóiba. A nap során egy harmadik gép a Pentagon épületébe, egy negyedik pedig valahol Pennsylvania államban egy mezőn csapódott be. Az iszlamista terrortámadást az Al-Kaida merénylői hajtották végre, akik 2977 embert öltek meg.
A tornyok leomlása 2001-ben sokként érte Amerikát, mára azonban, az új generációk felnövésével, az emlékek kopni kezdtek.
Az elmúlt két évtized amerikai politikáját jelentősen meghatározta a támadás – mondta el a Mandinernek Magyarics Tamás, az ELTE Emeritus Professzora.
„Az amerikai felmérések azt mutatják, hogy akik akkor éltek, azok erősebben és mélyebben emlékeznek azokra az eseményekre. Az azóta születetteknek ez kevesebbet jelent, annak ellenére, hogy
az Egyesült Államok 21. századi politikáját jelentős mértékben befolyásolta”
– mondta a szakértő.
9/11 után Amerika terror elleni harcot hirdetett, amely azonban nem várt következményekkel járt. A szakértő elmondta: Amerika úgy élte meg az eseményt, mint egy második Pearl Harbort és olyan „sebezhetőségi ablak nyílt”, ami messzire ható politikai döntésekhez vezetett. Létrejött a Belbiztonsági Minisztérium, amely a szakértő szerint az amerikai lakosság jogainak csökkentéséhez vezetett.
„Az amerikai kormány megerősítette az úgynevezett nemzetbiztonsági államot, tehát integrálták a különböző hírszerzés-elhárító hivatalokat, és újat hoztak létre a Belbiztonsági Minisztérium néven. Ez nemcsak azt jelenti, hogy a hírszerzést és az elhárítást erősítették, hanem sajnos az egyik mellékterméke az volt, hogy az államon belül a
bizonyos szabadságjogokat megnyirbáltak”
– mondta Magyarics Tamás.
A szakértő kifejtette: korábban a telefonok lehallgatása csak bírósági felhatalmazás alapján történhetett. Ezt a terror elleni harcra hivatkozva megváltoztatták. Továbbá nyilvánosságra került: az Egyesült Államok hatóságai rabokat kínoztak.
„A Bush-adminisztráció arra használta a 9/11-es támadásokat, hogy egyrészt a Bin-Ládennek és csoportjának menedéket adó Afganisztánt megtámadták és onnan kisöpörték az al-Kaidát. Ez jogos volt, azonban
a Bush körüli neo-konzervatívok úgy gondolták ez jó alkalom lehet arra, hogy a Közel-Keleten demokratikus átalakulást indítsanak el.
A neo-konzervatívok ráerőltették az elnökre ezt a politikát” – mondta a szakértő hozzátéve: ennek a következménye volt az iraki háború.
„Mind a kettő jelentős kudarcban végződött és komoly anyagi és emberveszteséget okozott az Egyesült Államoknak.
A demokráciaexport egy kudarcos politika volt”
– jelentette ki a szakértő.
Mint Magyarics Tamás elmondta: hiába a terror elleni harc két évtizede, még mindig a nemzetközi terrorizmus jelenti, potenciálisan, az egyik legnagyobb kihívást a világ számára. Ráadásul a világ abból a szempontból is megváltozott, hogy a technológiai forradalomnak a vívmányait ma már a terroristák igénybe tudják venni.
Két évvel ezelőtt emlékezett meg Amerika a terrortámadás 20. évfordulójáról. Az esemény azonban viszonylag csöndben múlt el, ami mutatja: generációváltás történt.
„A fiatalabbakat, tehát 30-40 alatti korosztályt már nem foglalkoztatja annyira ez az esemény.
Ennek az egyik jele, hogy eddig általában az elnökök Washingtonban vagy New York-ban emlékeztek meg szeptember 11-ről, most viszont Joe Biden elnök Alaszkában fog megemlékezni” – mondta el Magyarics Tamás.
A szakértő szerint ma már nem ezzel az eseménnyel próbálják az amerikaiak erősíteni a nemzeti egységet.
(Nyitókép: Bryan R. Smith / AFP)
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
Mark Rutte beszámolója szerint Trump elégedetlenségének adott hangot a NATO több európai tagállamával szemben.
Teherán elutasította az amerikai békejavaslatot, miközben Donald Trump korábban azzal fenyegetett: ha nem születik megállapodás, „mindent felrobbant”.
Az már biztos, hogy a keresett személyt őrizetbe veszik, a kérdés csak az, hogy a nyomozás néhány napig vagy hónapokig tart-e.
Meg a Barátság kőolajvezetéket is elzárták, meg a Török Áramlatot is támadják.
Az Orbán-kormányok vezető szerephez jutottak a mélyállami birodalmi szerveződés lebontásában.
A Tisza Párt propagandakatonája szakmailag és emberileg is nullának bizonyult. Minden bizonnyal Ukrajna volt, aki terrortámadást akart elkövetni a Vajdaságban a gázvezeték ellen.
Az Ellenpont azt állítja, hogy Virágh Gabriella olyan cégeknél dolgozott, amelyekhez korábban kartellezéssel, vesztegetéssel és gyógyszerbiztonsági botrányokkal kapcsolatos ügyek kötődtek.
Üvöltsön a Fel vörösök, proletárok minden Teslából, Ferrariból és bömösből egészen vasárnapig!
