A hangulat 2022 óta hatalmasat változott Ukrajnában
Ukrajnának még vannak tartalékai, de előbb fogynak el jóval, mint az oroszoké.
Bár Klimkin azt is hozzátette, hogy „kül- és belföldön egyaránt ismert, hogy Orbán Viktor miniszterelnök intézkedései a magyaroknak is ártanak”.
Pavlo Klimkin volt ukrán külügyminiszter Youtbe-videóban ellenezte azt, hogy Magyarországot Ukrajna ellenségének tekintsék, és úgy látja, hogy közös nyelvet kell találniuk az országoknak. Kijev és a magyar vezetés feszültségekkel teli viszonyának több oka is van, de él egy reménysugár, amely mindent megváltoztathat – olvasható az Indexen.
Klimkin még Petro Porosenko kormányában töltötte be a külügyminiszteri posztot, valamint néhány hónapig Volodimir Zelenszkij elnök ideje alatt is ebben a tisztségben tevékenykedett. A politikus szerint
nem szabad az ukránoknak ellenségükként tekinteni szomszédjukra, Magyarországra.
Az ukrán-magyar kapcsolatokról azt is elmondta, hogy „Magyarországot rendkívül problémás szomszédnak tartja, de a jövőben is együtt leszünk vele az EU-ban és a NATO-ban, és ott semmiképpen nincs szükségünk ellenségre”. De azt is gondolja ugyanakkor, hogy „meg kell találnunk a közös nyelvet”.
Véleménye szerint „a jövőben Magyarországgal folytatott megbeszélések rendkívül nehezek lesznek”.
Magyarország buktatni fog minket, és valahogyan kerékkötője lesz az EU- és NATO-tagságról szóló tárgyalások megkezdésének. Ez a történet még évekig fog tartani
– fogalmazott a volt külügyminiszter, majd azt is hozzátette, hogy „kül- és belföldön egyaránt ismert, hogy Orbán Viktor miniszterelnök intézkedései a magyaroknak is ártanak”.
A videóban kifejti véleményét Ukrajna NATO-csatlakozásáról is.
Nincs meghívás, tehát nincs menetrend Ukrajna számára, és azt gondolom, hogy ebben a helyzetben ez volt az egyetlen felelős döntés, amit a NATO meghozhatott”
– vélekedik a korábbi külügyminiszter.
Szóba került a Kárpátalján élő magyar kisebbség helyzete is. Szijjártó Péter korábban úgy nyilatkozott, hogy „a kijevi kormánynak továbbra is éves nemzeti terveket kell készítenie, és ezek keretében politikai reformokra is szükség van, például a kisebbségi jogok területén, hiszen a NATO nem pusztán védelmi szövetség, hanem egyben értékalapú közösség is”.
„Ezeket az éves nemzeti terveket majd a külügyminiszterek fogják folyamatosan értékelni, tehát mi is ott leszünk, és nyilván kiemelten figyelünk majd a kisebbségi jogok tiszteletben tartására”
– fogalmazott Pavlo Klimkin.
Nyitókép: Dursun Aydemir / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP