Megtámadták az Egyesült Államok két hadihajóját – nem sok választotta el a leköszönő amerikai elnököt a katasztrófától
Akár komoly veszteség is érhette volna az Egyesült Államok hadseregét a leköszönő elnök irányításának utolsó heteiben.
Ehhez nyilván a Nap megfelelő pályájához való jog is hozzátartozik, meg a napkitörések energiájának csökkentéséhez való jog – mivel ezek is befolyásolják a földi hőmérsékletet.
Montana államban öt- és huszonkét éves kor közötti „fiatalok” egy csoportja pert nyert az állam ellen. A bíróság alkotmányellenesnek nyilvánította azt a törvényt, amely a fosszilis üzemanyagok termelésének engedélyezésénél lehetővé tette, hogy eltekintsenek ennek az üvegház-hatású gázokra gyakorolt hatásától. A döntést az egészséges környezethez való jogból vezették le a nagytudású bírák. A környezet része a klíma is, tehát egészséges klímához is joguk van az egyébként jobbára nem perképes gyerekeknek.
A montanai államügyész fellebbezni fog. „Ez a döntés abszurd, de nem meglepő egy olyan bírótól, aki engedte, hogy a felperesek ügyvédei egyhetes, az adófizetők által finanszírozott propagandakörutat tartsanak. A montanaiakat nem lehet hibáztatni az éghajlat megváltozásáért – még a felperesek szakértő tanúi is egyetértettek abban, hogy államunknak nincs hatása a globális éghajlatra” – nyilatkozta. Montana államügyész-helyettese azzal érvelt, hogy az energiapolitikáról az embereknek kell dönteniük választott képviselőik által.
Abszurd ugyan a hír, de már kezdünk hozzászokni az Amerikából vagy a művelt Nyugat egyéb tájairól érkező abszurd hírekhez. Miért érdekes ez számunkra?
Például azért, mert ez a per csak az egyik a hasonló perek hosszú sorában.
2015-ben 21 nyolc- és tizenkilenc éves kor közötti „fiatal” perelte az amerikai kormányt, azzal vádolva, hogy szándékosan figyelmen kívül hagyta a klímát megváltoztató intézkedések hatásait. A San Franciscó-i székhelyű 9. kerületi fellebbviteli bíróság 2020-ban elutasította az ügyet, mondván, hogy az igazságszolgáltatás nem adhat felhatalmazást széles körű politikai változtatásokra, amelyeket leginkább a Kongresszusra és a végrehajtó hatalomra kell bízni. Júniusban egy oregoni bíró lehetőséget adott a felperesek számára, hogy eredeti beadványukat megváltoztatva csak annak kimondását kérjék, hogy a nemzeti energiapolitika sérti az „emberi élet fenntartására alkalmas stabil éghajlati rendszerhez” való jogukat. Így újrakezdődhet a per.
Stabil éghajlati rendszerhez való jog – ízlelgessük csak. Ehhez a Nap megfelelő pályájához való jog is hozzátartozik,
meg a napkitörések energiájának csökkentéséhez való jog, magától értetődően – mivel ezek is befolyásolják a földi hőmérsékletet.
2019-ben hét „fiatal” beperelte Ontario államot, mert csökkentette az üveggáz-hatású gázok kibocsátásának korlátozására vonatkozó terveit. Pechük volt, mert a helyi alkotmánynak az élethez, biztonsághoz és egyenlőséghez való jogára hivatkoztak, de a bíróság nem látta bizonyítottnak, hogy ez sérült volna. A fellebbező ügyvédek abban bíznak, hogy sikerül új alkotmányértelmezést kicsikarniuk.
Hollandiában viszont győztek a „fiatalok”, a kormánynak 25%-kal csökkentenie kellett a szénkibocsátást. Kolumbiában 25 „fiatal” elérte, hogy a kormánynak az amazóniai esőerdők kitermelését 2020-ra nullára kellett csökkentenie.
Itt újdonság, hogy az erdőirtás a bíróság szerint nemcsak a fiatalok, hanem az erdő jogait is sértette.
Pakisztánban egy hétéves kislányt nyilvánítottak perképesnek klímaügyi beadványával. Egy farmer példáját követte, aki sikeresen perelt, mondván. a klímaváltozás miatt elveszett a megélhetése. A bíróság megállapította, hogy „az állam valamiféle [éghajlat-politika] végrehajtásában mutatott késlekedése és letargiája sérti az állampolgárok alapvető jogait”.
Perelnek vagy pereltek még Dániában, Belgiumban, Írországban, de Ugandában, Új-Zélandon, Ausztráliában és Norvégiában is. A felsorolás nem teljes.
2020-ben 6 nyolc- és huszonegy éves kor közötti portugál „fiatal” egyenesen az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordult.
Az EU-tagországok mindannyian vádlottak (hazánk is), továbbá Norvégia, Oroszország, Nagy-Britannia, Törökország, Svájc és Ukrajna is, hiszen „kiélezték a klímaválságot, és ezzel veszélyeztették a generációjuk életét”.
Az EJEB befogadta az indítványt, szeptemberben lesz a következő meghallgatás.
Rutinszerűen meg szoktam nézni, hogy a „fiatalok” mögött álló „civilszervezetek” kapcsolatban állnak-e Soros Nyílt Társadalom Alapítványával. A válasz a belga és az amerikai, továbbá az EJEB elé vitt ügyben: igen. A többit az olvasóra bízom, én már csak időpocsékolásnak tartottam, hogy kiguglizzam azokat is.
Mi a közös ezekben a perekben? Mindenekelőtt: „civil” szervezetek a stratégiai perlésnek nevezett eljárással, bírói úton kényszerítik akaratukat a kormányokra. A bíróságok boldogan eljátsszák a rájuk osztott szerepet. Nem konkrét törvények alapján döntenek, hanem kreatív jogértelmezéssel vezetik le az „egészséges klímához” való jogot, olyan alkotmányokból, amelyek esetleg több száz évesek, és a klíma szó elő sem fordul bennük.
Kiveszik a választott népképviselet kezéből a jogot a közjó meghatározására, és magukat a parlamentek fölé helyezve, jogi érveléssel írják elő az új közjót – természetesen a saját ideológiai meggyőződésüknek megfelelően.
Ezt nevezi Pokol Béla professzor, alkotmánybíró – aki régóta kutatja a témát – jurisztokráciának, azaz a választott népképviselet fölött bírói úton gyakorolt hatalomnak.
Ennek fényében kell értékelnünk azt is, hogy az Európai Unió rákényszerítette Magyarországot a bírói önigazgatás átszervezésére, az Országos Bírói Tanács és az Országos Bírósági Hivatal viszonyának és hatásköreinek újraszabályozására. Méghozzá olyan irányban, hogy a bíróságok Magyarországon is könnyebben helyezhessék magukat az Országgyűlés fölé, a hatalmi ágak egyensúlya a bírói hatalom felé tolódjon el a törvényhozás rovására.
Nekünk is számítanunk kell az ilyen és hasonló stratégiai perek számának növekedésére.
(Nyitókép: NASA Goddard Space Flight Center)