Rutinszerűen meg szoktam nézni, hogy a „fiatalok” mögött álló „civilszervezetek” kapcsolatban állnak-e Soros Nyílt Társadalom Alapítványával. A válasz a belga és az amerikai, továbbá az EJEB elé vitt ügyben: igen. A többit az olvasóra bízom, én már csak időpocsékolásnak tartottam, hogy kiguglizzam azokat is.
Mi a közös ezekben a perekben? Mindenekelőtt: „civil” szervezetek a stratégiai perlésnek nevezett eljárással, bírói úton kényszerítik akaratukat a kormányokra. A bíróságok boldogan eljátsszák a rájuk osztott szerepet. Nem konkrét törvények alapján döntenek, hanem kreatív jogértelmezéssel vezetik le az „egészséges klímához” való jogot, olyan alkotmányokból, amelyek esetleg több száz évesek, és a klíma szó elő sem fordul bennük.
Kiveszik a választott népképviselet kezéből a jogot a közjó meghatározására, és magukat a parlamentek fölé helyezve, jogi érveléssel írják elő az új közjót – természetesen a saját ideológiai meggyőződésüknek megfelelően.
Ezt nevezi Pokol Béla professzor, alkotmánybíró – aki régóta kutatja a témát – jurisztokráciának, azaz a választott népképviselet fölött bírói úton gyakorolt hatalomnak.
Ennek fényében kell értékelnünk azt is, hogy az Európai Unió rákényszerítette Magyarországot a bírói önigazgatás átszervezésére, az Országos Bírói Tanács és az Országos Bírósági Hivatal viszonyának és hatásköreinek újraszabályozására. Méghozzá olyan irányban, hogy a bíróságok Magyarországon is könnyebben helyezhessék magukat az Országgyűlés fölé, a hatalmi ágak egyensúlya a bírói hatalom felé tolódjon el a törvényhozás rovására.