Miért van, és miért lesz háború?

„Volodimir Iscsenko ukrán szociológus és teoretikus az ukrajnai háborút az orosz kapitalizmus mély válságára vezeti vissza, amely hiába okoz gazdasági visszaesést a Putyin-közeli oligarcháknak, a hosszútávú érdek felülírja a rövidtávút. A csökkenő befolyás a térségben (2020-as belarusz lázadás, 2022-es kazahsztáni lázadás) a Navalnij-affér, és az azt övező tüntetések, valamint az orosz gazdaság zsugorodása mind-mind olyan fenyegetést jelentenek a Putyin-rezsimhez köthető »politikai kapitalisták« számára, amelyek csak egy háborúban odázhatók el ideiglenesen.

Malcom Kyeyune, a Compact magazin szerzője hasonló indokokra vezeti vissza az USA és Kína közti konfliktus elmérgesedését. A rohamos léptékben fejlődő és a világgazdaságban egyre több szövetségessel rendelkező Kínával szemben az USA »lassú hanyatlásnak« van kitéve – hacsak nem indít háborút, amely ugyan akár »katasztrofális bukással« is végződhet, de legalább esélyt kap a befolyásszerzésének megőrzésére. Ergo fontosabb annál, hogy akar-e az uralkodó elit háborút vagy sem, hogy milyen kényszerek közé szorult.

A Compact szerzője az I. világháborúval von párhuzamot. A II. Vilmos német császár és a II. Miklós orosz cár közt váltott telegramm-üzenetek tanúsítják, hogy a két uralkodó pontosan tudta, hogy a háború egzisztenciális veszélyt is jelenthet a dinasztiájukra, ugyanakkor – és talán épp ezért – elkerülhetetlennek tartották a háborúba való csatlakozást… A kocka tehát el volt vetve.”

***

***

A nyitókép illusztráció. Fotó: STR / PRESS-SERVICE OF COMMANDER-IN-CHIEF OF THE UKRAINIAN ARMED FORCES / AFP