. Mi áll a sokat emlegetett GDP-k mögött? Netflix-sorozatok vagy Martin-kohók?
Miközben a Mr. Mértékadók azzal voltak elfoglalva, hogy grafikonokat ollóztak ki a »mértékadó« forrásokból és posztolták ki a közösségi médiában, én halkan és tisztelettudóan feltettem néhány kérdést:
1. Mi jogosít fel minket arra, hogy a háborút a gazdasági megmérettetésre redukáljuk? Kevésbé illedelmesen: mióta stratéga a közgazdász?
2. Mennyi volt a vietkong, a mudzsahedinek és a tálibok GDP-je?
3. Mi áll a sokat emlegetett GDP-k mögött? Netflix-sorozatok vagy Martin-kohók?
Ezt is ajánljuk a témában
Vásárlóerő-paritáson Oroszország maga mögé utasította Németországot. A helycsere nem sokat jelent a valós gazdasági erő szempontjából, azonban rámutat a szankciók alapjául szolgáló GDP-alapú jóslatok furcsaságaira.
Nyitókép: Photo by Diego Herrera Carcedo / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP
Az Economisttól a New York Times-on át a Rolling Stone-ig: angolszász újságok tucatjai álltak be nyíltan a demokrata jelölt mögé az amerikai elnökválasztáson.
Egy második Trump-elnökség létfontosságú lenne Európa biztonsága és gazdasága szempontjából is.
Zsigmond Barna Pál szerint a tanácskozások hangulata megváltozhat Magyarországgal kapcsolatban, ha Donald Trump győz az amerikai elnökválasztáson.
Akinek van pénze Ukrajnában, az kifizeti, hogy ne vigyék a frontra, akinek nincs, az megy a húsdarálóba.
Horváth Attila alkotmánybíró, jogtörténész tette világossá, vonható-e párhuzam az 1956-os magyarországi forradalmi események és a jelenleg dúló orosz-ukrán háború között.
Az előzetes előrejelzések fej fej melletti állás mutatnak, de mégis mi lehet a döntő a végén? Az elnökválasztás után ketté szakadhat az amerikai társadalom?
Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!
Visszaviszik a „helyére”.
