A perzsák rájöttek, hogy nem muszáj a Nyugat kegyeit lesniük – szakértőt kérdeztünk
Miközben a Nyugat évtizedek óta igyekszik kiközösíteni, Teherán most úgy tűnik, Kína és Oroszország segítségével szabadulna ki az elzártságból.
Moszkva keresi a kapcsolatot az Iránhoz hasonló olyan államokkal, amelyek a nyugati politikával helyezkednek szembe.
Az év elején Irán és az Oroszország vezette Eurázsiai Gazdasági Unió (EEU) szabadkereskedelmi megállapodást írt alá,
amely biztosítja az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkavállalók szabad mozgását a tagállamok között.
Az orosz külügyminisztérium szerint ezzel az a céljuk, hogy elmélyítsék Oroszország és a Kaszpi-tengeri régió országai, valamint – hivatalos nevén – az Észak-Déli Nemzetközi Kereskedelmi Folyosó iránt érdeklődő országokkal a kereskedelmi, gazdasági, közlekedési és logisztikai együttműködést. Nemrég pedig azt is bejelentették, hogy új közlekedési folyosó fogja összekötni Oroszországot és Közép-Ázsiát.
Az orosz-iráni együttműködés jelenlegi helyzetéről, valamint arról, hogy miért fontos az orosz minisztérium által is említett észak-déli kereskedelmi folyosó, Tárik Meszárt, az Eurázsia Központ és a Mathias Corvinus Collegium (MCC) szakértőjét kérdeztük.
Oroszország és Irán kapcsolata már régóta szoros,
korábban is számos konfliktusban, többek között Szíria, Irak, vagy éppen Afganisztán esetében is egy oldalra álltak. Mindkét fél stratégiai fontosságúként tekint ezekre a kapcsolatokra, amelyek az ukrajnai háború és az Oroszország elleni szankciók bevezetése óta még inkább elmélyültek – magyarázta Tárik.
A szakértő szerint a Nemzetközi Észak-déli Kereskedelmi Folyosó ennek az együttműködésnek az egyik legjelentősebb projektje. A projekt már a 2000-es évek óta fut, és nemsokára be is fogják fejezni. „Még néhány vasútvonal elkészülte van hátra, tehát az egész projekt végezetét 2024-re tervezik” – mondta. Kiemelte, hogy ez a projekt annak a törekvésnek az egyik fontos lépése, amelyet a nemrég kiadott új orosz nemzetbiztonsági koncepció is tartalmaz, miszerint
Oroszország törekszik egy többpólusú világrend megteremtésére.
Ennek érdekében Moszkva keresi a kapcsolatot az Iránhoz hasonló olyan államokkal, amelyek a nyugati politikával helyezkednek szembe. Ezek az államok arra törekszenek, hogy függetlenítsék magukat az Nyugattól, ebben pedig ennek a kereskedelmi útvonalnak is fontos jelentősége van, hiszen itt egy olyan összekötő kapocsról van szó, amely a Szuezi-csatornát kikerülve kötné össze Ázsiát és Oroszországot – és ezzel együtt Európát.
Ezen az útvonalon a szállítás mintegy 40 százalékkal lenne gyorsabb és egyben olcsóbb is, mint a hagyományos útvonalakon. A szakértő azt is kifejtett, a projektben több szállítási tengely szerepel, amelyek különböző irányokba haladnak,
azonban mindegyikben közös, hogy Iránon haladnak keresztül.
Emiatt is megkérdőjelezhetetlen az ország központi szerepe a projektben. „Számítások szerint az útvonalakon áthaladó tranzitforgalom Teheránnak évente mintegy 20 milliárd dollárnyi bevételt fog majd jelenteni, amely azért elég jelentős összeg” – fogalmazott a szakértő.
Ezt is ajánljuk a témában
Miközben a Nyugat évtizedek óta igyekszik kiközösíteni, Teherán most úgy tűnik, Kína és Oroszország segítségével szabadulna ki az elzártságból.
Oroszország számára pedig az export miatt jelentős ez a projekt, hiszen az orosz export egy igen jelentős része ezen keresztül bonyolódik majd le – tette hozzá. A projektnek ugyanakkor számos más ország is a haszonélvezője lehet, egy másik kiemelten fontos térség a Dél-Kaukázus, de az észak-déli folyosó fontos Kazahsztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán és India számára is. Ez utóbbinak azért is jelentős a projekt, hiszen egyfajta alternatívát jelenthet Kína Egy Övezet egy Út (BRI, Új Selyemút) projektje mellett.
Ennek az útvonalnak óriási jelentősége lesz,
hiszen jelentős kereskedelem bonyolítható le rajta keresztül a Nyugatot teljesen kikerülve – emelte ki a szakértő.
Éppen amiatt, hogy rövidebb útvonalon és olcsóbban lehet szállítani Ázsia felé, ezért Európa is profitálhatna az észak-déli folyosóból.
Irán korábban egyébként is arról beszélt, hogy ez a projekt egy Ázsiát Európával összekötő útvonal lenne.
„A kereskedelem nem kicsi a szankciók ellenére sem. Tehát az korántsem kizárt, hogy Európa ebből profitálni fog. Sőt, biztos vagyok benne, hogy a jövőben amúgy is Észak-Európával lenne összekötve az útvonal” – fogalmazott. Hozzátette, egyedül az Egyesült Államok nem profitál ebből a projektből, mivel Iránnal minimális kereskedelmi kapcsolatai vannak.
Ezt is ajánljuk a témában
Az orosz külügyminiszter-helyettes szerint Irán a BRICS teljes jogú tagja lesz.
Azzal kapcsolatban, hogy a nyugati média nemrég felkapta azt a hírt, hogy diplomáciai ellentétek merültek fel Oroszország és Irán között, elmondta, hogy a múltban is volt már több ilyen kisebb a felek között, ezeket viszont a nyugat szereti felnagyítani. Ennek ellenére a stratégiai partnerségre korábban sem volt jelentős hatásuk ezeknek a kisebb vitáknak. „Ilyen jellegű »mosolyszünetek« szoktak lenni a két ország között, de a mostani sem lesz tartós, hiszen gazdaságilag rendkívül egymásra vannak utalva” – fogalmazott a szakértő.
Az észak-déli folyosó is annak a példája, hogy a Nyugat azon törekvése, hogy sarokba szorítson bizonyos országokat végül olyan grandiózus dologhoz vezethet, amely ezeket az országokat még inkább összeköti. Hozzátette
a Nyugatnak hozzá kell szoknia, hogy világ helyzete már nem olyan, mint 20-30 évvel ezelőtt.
Ezt is ajánljuk a témában
„A kínai univerzalizmus alapján Kínának globális küldetése, hogy harmóniát hozzon a különböző civilizációk között” – mondja Eric Hendriks, a Danube Institute Kína-szakértő vendégkutatója. Interjúnk!
***
Nyitókép: Getty Images / fdpress