A szerző szerint, ha Trump kerülne hatalomra nem lennének elegendőek a NATO jelenlegi erőfeszítései.
A The Times friss cikkében arról ír, hogy Európának fel kell készülnie az Ukrajnának nyújtott segítség növelésére, mivel az USA jelenleg el van foglalva a Trump-üggyel, és kevesebb figyelmet fordít az orosz agresszióval szembeni védekezésre. A cikk szerzője szerint, ha az USA-ban a „legrosszabb forgatókönyv” következik be, vagyis a „befelé fordulás hívei” nyerik meg a választást, nem lesz elég a NATO-tagországok jelenlegi erőfeszítése a háborúban.
Úgy véli, Trump hatalomra kerülése nem tenne jót Európának. A korábbi elnök azt ígérte, ha hatalomra kerül, egy nap alatt véget vet a háborúnak. A The Times szerzője szerint ha belevág ebbe a tervébe, feltehetően nem olyan feltételek mellett, amelyek kedvezők lennének a „bátor ukránoknak”.
Három év szakértői előrejelzéseit és a háborús fejleményeket összevetve egyre világosabb, hogy az optimista várakozások rendre alulmaradtak a hadműveleti valósággal szemben – olvasható a Faktum tényellenőrző portál elemzésében.
A Mandiner új sorozatában az ukrán EU-tagság hatásait járjuk körbe.
Napjaink ukrajnai háborúja azért robbant ki, mert az angolszász országok, Amerika és kisöccse, Anglia úgy döntött, nem elégszik meg azzal, hogy kiszorították Kelet-Európából a Szovjetuniót.
Németh Szilárd csehországi látogatása során kiderült, hogy az ottani lakosság a háztartási energiáért négyszer annyit fizetnek, mint a magyarok.
A legszebb az egészben, hogy Franciaország kezdeményezte a találkozót.
Az egészségüggyel kapcsolatos érzet és valós tapasztalat között egyetlen másik OECD-országban sincs akkora különbség, mint Magyarországon.
A gránátvörös-kékek 2018 áprilisa óta először szenvedtek vereséget a spanyol bajnokságban.
