Pusztít az önsorsrontó politika Németországban?

Németország, a migráció és a politika volt a téma az MCC Feszt következő eseményén, ahol a vendégek Michael Sommer, az oldenburgi Carl von Ossietzky Egyetem professzora, Susanne Schröter, a frankfurti Johann Wolfgang Goethe Egyetem kutatóközpontjának vezetője, Oliver Lembcke, a bochumi Ruhr Egyetem oktatója és Avraham Weber, a CUNY Brooklyn College adjunktusa voltak, a moderátor pedig Bauer Bence, a Magyar-Német Intézet igazgatója volt.

Schröter szerint a baloldali kulturális identitáspolitika évekkel ezelőtt kezdődött, a kereszténydemokrata kormány alatt.

Szerinte ugyanis mindig az egész világról beszélnek, éppen annyit a németekről, mint a dél-amerikai dzsungelekről. Azt hiszik, rajtuk áll, hogy a bolygó paradicsom lesz-e vagy pokol. Mivel azt hiszik, ilyen nagy hatalmuk van, nagy átalakulást próbálnak végbevinni, Németországgal kezdve. 

Az identitáspolitika azt jelenti, hogy mindenkit, aki támadható csoport, meg kell védeni. Régen a nőket védték, ma már az etnikai kisebbségeket, főleg anyagi támogatást adva nekik. Ez Schröter szerint a woke identitáspolitika, ami súlyosan árt a szólásszabadságnak és a kutatás szabadságának.

Az iszlámkutató Schröter szerint

Amennyiben ez a cél, akkor sikeresek, mert a német gazdaság zsugorodik, nagy cégek hagyják el az országot, és kisebb cégek is mennek. Magyarországról jól meg lehet nézni, hogyan pusztítja el magát az egyik leggazdagabb ország.

A migráció terén a német politika arra jutott, hogy bármilyen határellenőrzés vagy a bűnözők eltávolítása egyenlő az emberi jogok megsértésével. Schröter leszögezte, hogy az integráció nem működik, a 2015 után érkezett fiatalok, férfiak nagy része nem integrálódott a munkaerőpiacra, többségük az államtól kap segélyt. Félmillió fiatal van az országban, akik munkaképesek, de nem dolgoznak.

Bauer kérdésére, miszerint sikerült-e már konszenzusra jutni a migrációval kapcsolatban, Schröter azt felelte, hogy nem. Persze

Világos, hogy a muszlimok nem integrálódnak olyan jól, mint a más vallásúak.

A probléma az, hogy sok muszlim eltávolodik a német társadalomtól, ennek fő oka a vallás. A német társadalomban létrejöttek a párhuzamos társadalmak. A lakosság többsége Schröter szerint a migráció végét, vagy legalább regulázását akarja. A kutató szerint 300 ezer olyan van, akit el kéne távolítani, de a kormány képtelen rá.

Michael Sommer a migráció német politikai diskurzusra gyakorolt hatásáról beszélt. A német politikai közbeszéd szerinte toxikus, a migrációról nem beszélnek, és ennek hatása, hogy az AfD erősödik. Ha megnézzük a felméréseket, az AfD most 20%-on, a CDU 26-28%-on áll, és a kormánypártok mind gyengébbek náluk. Az AfD köré egyfajta tűzfalat akarnak vonni, de ennek hatása, hogy a migrációellenes többség lényegében hatalom nélkül marad.

A tematizálás a baloldalnál marad, ők csinálják a politikát a migráció, a gender, a segélyek terén. Ez pedig újabb ok a migránsok számára, hogy jöjjenek, mert itt kapják a legtöbb pénzt. Sommer ennek ellenére pozitívan látja a német demokratikus tradíciót, az ország életerős, és még erősebben is kikerülhet ebből a helyzetből, mint ahogyan indult.

Oliver Lembcke szerint két trend látható: az egyik a pártok növekvő polarizációja, miközben továbbá fragmentálódik a pártrendszer. A demokrácia szerinte nem alakul jól Németországban, nem reagál a többség akaratára, ez egy reprezentációs probléma. Nehéz stabil kormányt építeni, mert a koalíciók matematikailag ugyan megoldják a többséget, de ideológiailag nagyon másképp látják a világot. 

Csak kis kompromisszumokra képesek, tehát a kormány nem oldja meg a gondokat, a fő kihívások elől elmenekül. A hagyományos pártok szavazókat veszítenek, a német demokrácia nem működik jól, és az embereknek elegük vannak. Ez pedig elégedetlenséget szül. 

Avraham Weber optimistább: szerinte Németország jövője talán nem annyira apokaliptikus, a németek megoldják majd valahogy. Weber izraeli, és Izrael is bevándorló-ország, tehát ott sokat tudnak a bevándorlás kérdéséről. Szerinte ki lehet tenni meccsek alatt a német zászlót, Németországnak fel kell dolgoznia történelmét, ez nem lehet akadálya annak, hogy nyíltan beszéljenek a dolgokról.

Nyitóképen: a berlini német parlament (fotó: Getty Images)