„Nincs bajunk a magyarokkal, a csecsemőkként síró politikusokkal van” – ukrán újságíró Tusványoson

Az eszkaláció esélyeiről, az ukrán háború kimenetéről vitáztak Tusványoson, a Magyar Külügyi Intézet szervezésében. Andrey Buzarov, ukrán újságíró és Logan West, a Danube Institute kutatója vitázott, heves egyet-nem-értések közepette, egyik kék ingben, másik Ukrajna címerszigonyával a „katonaibarna” pólóján.

A moderátor egyből belecsapott a kérdés közepébe: Milyen lehetőségek és kockázatok vannak? Milyen eszkalációs kiutakra kell felkészülnie a világnak? A konfliktus befejezésével kapcsolatban, milyen vége, milyen rosszabb szcenárió következhet? Hová tart a helyzet?

West leszögezte, hogy 

Oroszországban jövőre orosz kultúrát fognak tanítani, míg a Nyugat nagyon nem ebbe az irányba tart. Szerinte Oroszországnak egy messianisztikus hozzáállása van, szerintük Európát védik az antikeresztény Nyugattól – ideértve az Egyesült Államokat is. 

Úgy véli, (geopolitikai fogalommal élve) G2-es világunk van, Amerikával és Kínával a középpontban, utóbbi pedig a hatalmas győztese az ukrajnai háborúnak – közben pedig az EU a geoekonómiai vesztese a konfliktusnak. Esetleg egy új közép-európai rend kerekedhet ebből az egészből, a balti térségben, vagy talán az adriai térségben. Viszont leszögezte, hogy 

Buzarov leszögezte, hogy nagyon bonyolult a mostani érában komoly geopolitikai kérdésekről beszélgetni, az pedig különösen szimbolikus, hogy ukránként Magyarország és az Egyesült Államok közé került – ugyanis a magyar moderátor és amerikai vitapartnere közé ültették le a szervezők.

Buzarov sietett megköszönni a magyaroknak, hogy nagyon sokat segítenek az ukránoknak. Elmondta, hogy nagyon sok magyar humanitárius szervezettel beszélt, s leszögezte,

Buzarov szerint a háború nem 24-én kezdődött, hanem 2014. februárjában. Egy hibrid orosz agresszió volt, s akkor még csak egy terv volt számukra az, hogy megcsinálják azt, ami 24-én elindult.

Meglátása alapján minden posztszovjet országban megpróbálták befolyásolni az oroszok a helyzetet. Ennek kapcsán megjegyezte, hogy február 24-én minden ukrán megváltoztatta a szociális szerepét, egy levegőben lévő, egységes nemzetté váltak.

Eszkalálódás? Elfoglalás vagy elpusztítás?

Buzarov elmesélte, hogy egyenesen Kijevből jött Tusványosra, két napja még az ukrán fővárosban volt. két hete pedig Herszonban. Tudja, hogy mi történik a fronton, 

semmi jelét nem látja annak, hogy bármi is csendesedne, csak az eszkalálódást látja, mégpedig azért mert szerinte nem veszik komolyan az ukrajnai eseményeket.

Szerinte az oroszok most már el akarják pusztítani Ukrajnát, mert nem sikerült két hét alatt elfoglalni azt. „Holnap vagy egy év múlva se fog a háború véget érni, mert mindenki Európában alábecsüli a helyzetet, mindenki várni akar, hogy mi lesz az EU-s választásokkal” – szögezte le Buzarov.

A moderátor, Szilágyi Mátyás, nagykövet, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója összegezte, hogy mindkét oldal szerint mélyülő konfliktus van Magyarország szomszédságában, ami 2014-ig nyúl vissza, de még inkább a Szovjetunió széteséséig. Mint volt nagykövet elmondta, hogy informális beszélgetéseken már a 90-es évektől pletykálták, hogy az oroszok nem tudnak belenyugodni abba a veszteségbe, ami a Szovjetunió szétesése volt számukra, s borítékolható volt a további konfliktus. Az ukrán kollégák is arról számoltak be, hogy negatív irányba fognak fordulni a viszonyok, tette hozzá. Szilágyi ezután a vitapartnereket az új fegyverekről, és az eszkalációról kérdezte, aminek kapcsán részleges egyetértésre jutott az ukrán és az amerikai: a háború fegyveres szinten nem fog eszkalálódni, hiába a kazettásbombák bevetése.

West indoklása szerint a fegyveres eszkaláció nem elég arra, hogy befagyassza a konfliktust, míg Buratov szerint tömegpusztító fegyvereket az oroszok nem fognak használni, viszont az ukrán borúlátó volt: szerinte a konfliktus ki fog terjedni a környező országokra.

Nyitókép: Wikipedia