Magyarország barátja és az európai politika csodagyereke hazánkba látogat

Harmadik alkalommal rendezi meg az MCC Fesztet Esztergomban a Mathias Corvinus Collegium, idén pedig Michael Knowles amerikai konzervatív sztárújságíró és a számtalan magas rangú magyar vendég mellett egyértelműen Sebastian Kurz volt osztrák kancellár lesz a húzónév. Vele a fesztivál résztvevői 2022. július 28-án, pénteken 16:15-kor találkozhatnak a MOL Nagyszínpadon; a világ helyzetét Kurzcal Szalai Zoltán MCC-főigazgató, lapigazgatónk és nyomtatott kiadásunk főszerkesztője beszéli majd át.

Az európai politika csodagyereke

Európa fiataljainak döntő többsége még bőven a kocsmapultot támasztja abban a korban, amikor Sebastian Kurz már fényes politikai karriert tudhatott magának az intrikákkal átszőtt császárvárosban. Az 1986-os születésű Kurz 2005-ben kezdte meg tanulmányait a Bécsi Egyetem jogi fakultásán, de befejezni sosem volt ideje azt. 2003-ban, 17 évesen ugyanis belépett a Fiatal Néppártba, az Osztrák Néppárt (ÖVP) ifjúsági szervezetébe, melynek 2008-től bécsi, majd 2009-ben országos elnöke lett, s 2010-ben „Schwarz macht geil”, azaz „a fekete felizgat” (a fekete szín az osztrák politikában 2017-ig az ÖVP-t jelölte) kampányszlogennel berobbant a bécsi közgyűlésbe

(Ez utóbbit udvariasan „menőmobilnak” is fordíthatnánk, de a kontextus és az osztrák szleng ismeretében sokkal inkább „kanosmobilról” lehetett szó.)

Az ÖVP ifjúsági szárnyát pár év alatt hatalmas, ütőképes, 105 ezer fős szervezetté fejlesztette, majd az első adandó alkalommal, 25 évesen berobbant az országos nagypolitikába: 2011-ben Johanna Mikl-Leitner mai alsó-ausztriai tartományfőnök belügyminisztériumába került integrációért felelős álamtitkárnak, s ott kezdte kialakítani kemény bevándorláspolitikai arcélét. Bevezette a németül rendesen nem beszélő gyermekek kötelező plusz egy óvodai évét, programokat indított a bevándorlók osztrák identitásának erősítésére, és „integrációs nagyköveteket”, Ausztriában híressé vált bevándorlókat küldött közéjük, meggyőzendő őket arról, hogy párhuzamos társadalmak létrehozása helyett megéri az országba beilleszkedniük.

Szimpatikus szomszéd Szijjártó

2013-ban aztán elindult Kurz pályafutásának talán legsikeresebb időszaka: a máig utolsó klasszikus osztrák szociáldemokrata-néppárti nagykoalícióban, Werner Faymann második kormányában a fiatal államtitkárt 27 évesen Ausztria történetének legfiatalabb külügyminiszterévé avatták, így a kemény bevándorláspolitikához immáron valódi eszközei is voltak. 2015-ben a szociális ellátórendszerbe való bevándorlás elkerülése érdekében ő kezdeményezte, hogy az osztrák családi pótlékot indexálják a hazájuk árszínvonalához mindazon Ausztriában dolgozók számára, akiknek a gyermekeik külföldön élnek. (Ez az intézkedés a migránsokat célozta, de végül a magyar ingázókat találta el, Ausztriának ezért aztán az EU Bírósága előtt kellett felelnie érte.)

Kurznak emellett

Világhírűvé vált és a liberális értelmiség szemében vörös posztóvá, Ausztria népe előtt ugyanakkor rendkívül népszerűvé tette a Die Weltnek 2016-ben adott interjújában elhangzott mondata: „Érthető, hogy sok politikus fél a határvédelem közben előálló csúnya képektől. De az nem lehet, hogy ezt a munkát rátestáljuk Törökországra, mert nem akarjuk bemocskolni a kezünket. Csúnya képek nélkül nem fog menni.” Emellett keményen kiállt az embercsempészek munkáját befejező NGO-hajók ellen is, akik hajótörött migránsokat mentenek a Földközi-tengerből az olasz szárazföldre. 

Az EU-Balkán-diplomáciában játszott aktív szerepe miatt Orbán Viktor magyar miniszterelnökön kívül neki is jelentős része volt abban, hogy végül sikerült lezárni a balkáni migrációs útvonalat, és az ő nevéhez fűződik a 2017-es osztrák integrációs törvény is, amely a migránsokat nyelv- és társadalomismereti kurzusokon való részvételre kötelezi, valamint betiltja a radikális szalafisták Korán-osztásain való részvételt és az arc teljes eltakarását.

Külügyminiszterként emellett

bejelentette az osztrák nagykövetségek bezárását Máltán és a három balti országban (Málta és Észtország végül megmenekültek), cserébe képviseleteket nyitott Belaruszban, Moldovában, Grúziában, Katarban és Szingapúrban. Deklarálta azt is, hogy a minszki egyezmények teljesítéséhez kötve lépésenként fel kellene oldani az Oroszországgal szembeni szankciókat, s hogy a békét „nem Oroszország ellen, hanem csak vele” lehet létrehozni, ellenben a blokkosodás „a történelemkönyvekbe tartozik”. 

Gyors és turbulens kormányzás

Miután Reinhold Mitterlehner addigi ÖVP-elnök egy koalíciós konfliktusban politikailag elégett, 2017. július 1-jén az alig 31 éves Kurzot választotta elnökévé a Néppárt, az ugyanabban az évben tartott választásokat pedig vezetésével fölényesen meg is nyerték, s Jörg Haider és Wolfgang Schüssel szövetsége óta először közös kormányt alakítottak az Osztrák Szabadságpárttal (FPÖ).

első kormánya 2019-ben belebukott az Ibiza-botrányba, melynek keretében alkancellárját, Heinz-Christian Strachét ismeretlen személy videóra vette, miközben egy szintén ismeretlen állítólagos orosz oligarcha unokahúgának az osztrák média leuralásáról beszélt. Ezt a balhét akkor elvitte az FPÖ, Kurz ÖVP-je érdemben nem sérült, sőt kifejezetten profitált abból, hogy szűk fél évet ellenzékben tölthetett, s még nagyobb fölénnyel nyerte meg az előrehozott választásokat.

2021-ben azonban már maga Kurz került a célkeresztbe: a Gazdasági és Korrupciós Ügyészség (WKStA) nyomozásba kezdett, miután felmerült annak gyanúja, hogy az ifjú külügyminiszter szárnysegédje, Gernot Blümel pénzügyminisztériumának forrásaiból fizetett kamu közvélemény-kutatásokkal befolyásolta az ÖVP-n belüli és az ausztriai közvéleményt, együttműködésben a hírhedt bécsi médiavállalkozó, Wolfgang Fellner médiabirodalmával, az ÖSTERREICH napilappal és az Oe24.at hírportállal. Kurzot ugyan elítélni egyelőre nem sikerült, de 2021 októberében távozott a kancellári posztról, majd decemberben az osztrák parlamentből is. Tavaly óta Peter Thiel amerikai befektető stratégájaként dolgozik, az MCC Feszt pedig azon ritka alkalmak egyike lesz, amikor betekintést enged majd a világ kulisszái mögé ez a fiatal kora ellenére igencsak sokat látott politikus.

Nyitókép: MTI/EPA/Christian Bruna