Hiába fenyegetőzik Reynders, Magyarországnak már nincs mitől tartania

Ahogy arról a Mandineren korábban írtunk, Didier Reynders uniós igazságügyi biztos deklarálta, hogy az Európai Bizottság kész intézkedéseket foganatosítani, ha egy tagállam nem követi a jogállamisági jelentés ajánlásait. Mintegy fenyegetés gyanánt a biztos azt is közölte, számos eszköz áll rendelkezésére annak érdekében, hogy a testület követeléseinek érvényt szerezzen.

A biztos a jogállamisági jelentéséról tartott EP-vitán nyomatékosította, hogy a bizottság és a tagállamok közötti hatékony párbeszéd nem minden esetben elegendő. Szavai szerint amennyiben nem gyümölcsözőek az egy adott tagországgal folytatott jogállamisági megbeszélések, a brüsszeli testület több eszközt is alkalmazhat az ajánlások érvényesítésére.

Az uniós biztos az Európai Bizottság rendelkezésére álló eszközök között különböző jogsértési és költségvetési eljárásokat, a feltételességi mechanizmus biztosította eljárás megindítását említette abban az esetben, ha a jogállamisági jelentésben található ajánlásokat egy tagállam nem vezeti be.

Valós fenyegetés vagy pusztán blöff?

A köznyelvben kötelezettségszegési eljárásként emlegetett eszközt a biztosi testület eddig is széleskörűen alkalmazta hazánkkal szemben. Ennek keretében lehetősége van észrevételeket tennie, abban az estben pedig, ha ez nem elégséges, akkor az Európai Unió Bírósága előtt beperelheti a problémás tagállamot. Akkor pedig, ha a Bíróság megállapítja a jogsértést, és az érintett tagállam nem tesz eleget az előírt intézkedéseknek, akkor a Bizottság meghatároz egy átalányösszeget vagy kényszerítő bírságot, amelyet az érintett tagállamnak ki kell fizetni.

A biztosi testület nem is rest alkalmazni ezeket az eszközöket, némi túlzással azt is mondhatnánk,

A legegyszerűbb példa erre a magyar gyermekvédelmi törvény ügye, de a hazánkkal szemben, a migrációs kérdésekben folytatott boszorkányüldözés terén is hasonlóak a tapasztalatok. 

Mindezek mellett ismert az is, hogy a Bizottság a Magyarországnak járó uniós forrásokat továbbra is visszatartja, annak ellenére, hogy Magyarország maradéktalanul végrehajtotta az igazságügyi mérföldkövekben lefektetett valamennyi kötelezettségvállalását. Erről Varga Judit, korábbi igazságügyi miniszter tájékoztatta is az uniós biztost.

A Fidesz EP listájának vezetője szerint az igazságügyi csomag májusi elfogadását követően megtörtént a vállalások gyakorlati átültetése is a magyar igazságszolgáltatási rendszerbe, ezzel pedig minden adottá vált ahhoz, hogy a Bizottság elindítsa a Magyarországnak járó pénzek kifizetését. 

Hozzátette, „a magyar és európai baloldal nyomásgyakorlása és az uniós intézmények folyamatos időhúzása ellenére a kormánynak sikerült a Bizottsággal szorosan együttműködve, a konstruktív szakmai párbeszéd keretében eddig minden vállalását teljesítenie, ezért Brüsszelnek a közeljövőben ki kell fizetnie a Magyarországnak járó uniós forrásokat”.

az viszont biztos, hogy Magyarországnak nem igen van félni valója, ugyanis, ha górcső alá vesszük a magyar kormány és az Európai Bizottság történetét, akkor egyből kirajzolódik az, nagyjából nem létezik már olyan rendszabályozó eszköz, amelyet a biztosi testület ne vetett volna be Magyarországgal szemben. No, de ne igyunk előre a medve bőrére, mert ha az utóbbi időben az európai bürokrácia által követett, a jogi dokumentumok által biztosított keretrendszert maga körül meghajlító biztosi testület esetében az is benne van a pakliban, hogy adott esetben kidolgoznak egy „országspecifikus büntetőeszközt”. 

***

Nyitókép: Hölvényi Kristóf