A nemzeti kormányok óvakodnak a választások „európaivá tételétől”.
Az Európai Parlament tavaly megszavazta az európai választási rendszer reformjáról szóló javaslatcsomagot. A javaslat lehetővé tenné az újonnan bevezetendő úgynevezett transznacionális listára történő szavazást, valamint a bizottság elnökének közvetlen voksolással való megválasztását is javasolja. Azonban a legújabb visszajelzések szerint a tagállamok többségének egyáltalán nem tetszenek a tervezett módosítások, így a javaslatokat illetően az egy év múlva esedékes EP-választásokig
nem várható a választási mechanizmus megreformálása.
Az uniós választások során dől el, hogy kik képviselik az európaiakat az EU-ban, de a választás módja nagyrészt nemzeti szinten dől el. Ez azt jelenti, hogy az országok különböző napokon szavaznak, csak a nemzeti politikai pártok jelennek meg a szavazólapokon, és a szavazási életkor is változó. Minden tagállam adott számú európai parlamenti képviselőt választhat.
A Parlamentnek 705 képviselője van, mindannyian egy-egy tagállamot képviselnek. A képviselői helyek elosztását az európai uniós szerződések határozzák meg. A nagyobb népességgel rendelkező országok több képviselővel rendelkeznek, mint a kisebbek, ám ez utóbbiaknak több képviselőjük van, mint a szigorúan vett arányosság szerint lehetne. A rendszer alapja az ún. „csökkenő arányosság” elve.
Ezt is ajánljuk a témában
Ha az európai integráció arra törekszik, hogy felszámolja a nemzetek szabadságát, azzal Európát számolja fel, az európai pártokról szóló bizottsági javaslat alapjaiban veszélyezteti a demokrácia elvét – mutatnak rá fideszes EP-képviselők.
Az európai parlamenti választásokat az egyes tagállamok választási szabályai és nemzeti hagyományai szerint bonyolítják le, de vannak közös uniós szabályok is, amelyeket az 1976. évi választási törvény fektet le.
A Parlament alkotmányügyi szakbizottsága által készített, a 2022. május 3-ai plenáris ülésen jóváhagyott javaslat az európai választási törvény megreformálására törekszik. A törvény az európai választások szervezésével kapcsolatos közös normákat határozza meg. A jelentés célja alapvetően illeszkedik az EP által meghatározott ideológiai-politikai keretbe, ugyanis nem titkoltan az céljuk a reformmal, hogy az integrációt tovább mélyítsék, és újabb hatásköröket vonjanak el az egyes tagállamoktól. A jelentés szerint alapvető fontosságú, hogy az uniós választásokat egy egységes európai választássá alakítsák, szemben a 27 különálló nemzeti választással.
A képviselők egy EU-s szintű választókerület létrehozását javasolják a nemzeti vagy regionális választókerületekben megválasztott képviselők melletti 28 képviselő megválasztására. Az európai politikai pártok vagy nemzeti pártok koalíciói transznacionális jelöltlistákat javasolhatnának a Bizottság elnöki posztjára az általuk preferált jelölttel. A javaslat azt is kimondja, hogy a vezető jelöltek minden tagállamban indulhatnak az uniós szintű listákon, így a választók az általuk preferált bizottsági elnökjelöltre szavazhatnak.
A képviselők érvei szerint egy olyan uniós választókerület létrehozása, amelyben a listák élén az egyes képviselőcsoportok bizottsági elnökjelöltje állnak megerősítené az európai demokráciát, és legitimációs többletet biztosítana a Bizottság elnökének.
Az európai demokrácia megerősítésével való érvelés igencsak visszás, ugyanis a transznacionális listák bevezetését szorgalmazó képviselők azt felejtik el, hogy ezek amellett, hogy szembe mennek az alapszerződésekkel, elvi céljaikat tekintve is kifogásolhatóak, ugyanis a tagállamok szerepének csökkentése, a tagállamok polgárainak jogainak kiüresítése, formálissá tételéhez vezethetne a reform bevezetése.
Ez a magasztos eszmék, a demokrácia és a jogállamiság fogalma mögé rejtett újabb kísérlet az Európai Egyesült Államok kialakítása irányába.
Mindezek mellett tovább mélyülne szakadék a választópolgárok és az európai politikusok között, noha nem, mintha ez idáig az EP az átláthatóságról és az elszámoltathatóságról lett volna híres.
A transznacionális listák alkalmazása oda vezetne, hogy egy magyar választó akár olyan listára is kénytelen lenne szavazni, amelyen egyetlen magyar képviselő sem szerepelne. Ez pedig egyértelmű nyomásgyakorlás, amivel azt szeretnék elérni, hogy
a tagállamok adják fel a nemzeti pártok jelöltállítási jogát.
Korántsem lesz egyszerű dolga az EP-nek, ugyanis a testület megválasztásának módját és személyi összetételére vonatkozó szabályok megváltoztatására irányuló kísérleteket a nemzeti kormányok már korábban lelőtték, és óvakodtak a választások „európaivá tételétől”.
A felmérés, amelyet a svéd kormány végzett, amelynek hat hónapos soros elnöksége a múlt héten ért véget, konkrét meghatározásokon vagy a javaslatok egyes részein alapult, amelyekre a tagállamok a következő válaszokat adhatták: „elfogadható”, „megvitatandó”, „nem elfogadható”, „még nincs álláspont” vagy „nincs jelzés”.
Az eredményeket az Általános Ügyek Tanácsának június végi ülésén vitatták meg az uniós miniszterek. A felmérésből az derült ki, hogy az összes javasolt reform közül a legerősebb ellenállást az a rész váltotta ki, mely szerint az uniós polgárok megjelölhetik az Európai Bizottság elnöki posztjára általuk preferált jelöltet. Csak egy ország támogatja, míg öt további vitát kér, 14 pedig ellenzi.
Az „uniós szintű lista” esetében csak hárman támogatják, heten további megbeszéléseket kérnek, 11 pedig ellene.
Ami a választójogi korhatár csökkentését illeti, csak hét ország támogatta a korhatár 16 évben történő megállapítását, míg további hét ország azt mondta, hogy további vitákat kíván folytatni a kérdésben, 10 pedig ellenezte. A postai úton történő szavazással kapcsolatban, beleértve a harmadik országokban tartózkodó uniós polgárokat is, csak öten támogatták, hatan további vitát igényeltek, 12 pedig ellenezték. Nagyobb támogatást kapott az a javaslat, hogy közös küszöböt állapítsanak meg, amely megkövetelné, hogy egy párt vagy jelölt a nemzeti szavazatok legalább 5%-át szerezze meg ahhoz, hogy mandátumot szerezzen.
***
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet
Egyéves az CDU-CSU-SPD-koalíció! Mutatjuk a berlini kormány mérlegét.
Cipruson kerülhet napirendre egy új diplomáciai stratégia, amely a kontinens saját szerepét erősítené a békefolyamatban.
Magyarország függetlensége sérülhetne az Európai Ügyészséghez való csatlakozással, az intézményt politikai bunkósbotnak is fel lehetne használni a leendő kormány ellenfeleivel szemben.
Nigel Farage pártja tarolt, amivel megerősítette, hogy a Reform UK lehet a következő választás nagy esélyese.
A vesztes választás után a Fidesz gyökeresen átalakította képviselőcsoportját. Gulyás Gergely frakcióvezető azt ígérte, helyettesei a nemzeti oldalt támogató választópolgárok véleményének adnak majd hangot.
Abszolút teátrális!
Egy ilyen lépés politikailag veszélyes precedenst teremtene.
Már nemcsak azt keressük a legmodernebb módszerekkel, hol állt és hol csapott össze a magyar és a török sereg, hanem azt is, hogyan mozogtak az akkori terepviszonyok között.
A Nemzeti Tömörülés vezetője szerint Franciaország, Németország és Olaszország közösen alakíthatná át az európai migrációs és gazdasági politikát.
