Elszakadt a cérna az oroszoknál, az ENSZ szerint hamarosan 44 millió embernek kell szembenéznie „rendkívüli éhezéssel” miattuk

Oroszország felfüggesztette részvételét a Fekete-tengeri Gabona Kezdeményezésben, de kész visszatérni a megállapodáshoz, amint az Oroszországot érintő vállalásokat megfelelően végrehajtják – közölte hétfőn Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

Július 17-e volt a határidő a gabonaegyezmény meghosszabbítására, de Moszkva az elmúlt hetekben és hónapokban többször is figyelmeztetett, hogy fontolóra veszi a megállapodásban való részvételének leállítását, amíg és amennyiben nem teljesülnek az Egyesült Államok és szövetségesei által az orosz mezőgazdasági és műtrágyaexport ellehetetlenítésének céljából bevezetett intézkedésekkel kapcsolatos követelései.

Miért mondta fel a megállapodást Oroszország?

Az ENSZ és Törökország közvetítésével 2022 júliusában aláírt fekete-tengeri gabonamegállapodás biztonságos tengeri folyosót biztosított a fekete-tengeri kikötőkből élelmiszereket és műtrágyát szállító hajók számára – különösen az ukrán gabonát az orosz haditengerészet által ellenőrzött tengeri területeken keresztül. Az EU júniusi adatai szerint a megállapodás aláírása óta több mint 1080 teherhajó hagyta el gabonával és egyéb élelmiszerekkel megrakodva Csornomorszk, Odessza és Juzsnyij kikötőit.

Oroszország két alapvető okból egyezett bele a megállapodásba:

Másrészt Oroszországra komoly erkölcsi nyomást helyezett az ENSZ, hogy Moszkva lehetővé tegye a mezőgazdasági exportot Ukrajnából – amely Oroszországgal együtt a világ egyik legnagyobb élelmiszertermelője, például búza, árpa, kukorica és napraforgóolaj tekintetében – az éhínséggel fenyegetett legszegényebb országaiba. Az ígéretek ellenére egy évvel később az orosz agrárexportra vonatkozó nyugati korlátozások továbbra is érvényben vannak, és az orosz termelők még mindig el vannak vágva a globális pénzügyi rendszerektől. Valamint a humanitárius célokat sem teljesítette a megállapodás.

Amellett, hogy nem vette figyelembe Oroszország kereskedelmi és gazdasági érdekeit, a gabonaegyezmény nem szolgálta azt az morális, humanitárius célt, amelyet Antonio Guterres ENSZ-főtitkár felvázolt, amikor 2022-ben Moszkva aláírásáért lobbizott: nevezetesen a globális dél élelmezésbiztonságban szenvedő országai élelmezésbiztonságának biztosítására irányuló erőfeszítést.

– mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök legutóbbi dél-afrikai kollégájával, Cyril Ramaphosával folytatott megbeszélésén.

A hónap elején az orosz külügyminisztérium azt közölte, hogy a gabonamegállapodáson keresztül a szállítmányok mindössze 2,6 százaléka jutott el a világ leginkább élelmiszerhiányos országaiba, köztük Etiópiába, Jemenbe, Afganisztánba, Szudánba és Szomáliába, 80 százalékuk pedig olyan országokba, ahol a jövedelem magas vagy átlag feletti. Más becslések szerint a gabona közel 70 százaléka az Európai Unió országaiba és Törökországba került, és e szállítmányok egy részét a hazai állatállomány hizlalására használták fel. Szombaton az orosz média az ENSZ adataira hivatkozva kiszámította, hogy

majd Törökország következik 9,9 millió tonnával, és Kína 7,96 millió tonnával. Az uniós országok közül Olaszország (2,1 millió tonna), Spanyolország (2,06 millió tonna) és Hollandia (1,9 millió tonna) a vezető importőrök. Egyiptom és Banglades 1,55 millió, illetve 1,06 millió tonnát szállított. A világ legszegényebb országai, köztük Afganisztán, Jemen, Szomália, Szudán és Etiópia azonban az ENSZ adatai szerint mindössze 768 600 tonna mezőgazdasági termékhez, azaz 2,3 százalékhoz jutottak a gabonamegállapodásból.

Továbbá, ahogy fentebb is írtuk, a megállapodás keretében az egyik legtöbb gabona Kínába érkezett. A múlthéten többen is arra szólították fel Kínát, hogy járjon közben a gabonaalku meghosszabbításának érdekében. Patricia Flor Németország pekingi nagykövete azt mondta, „felszólítjuk Kínát, hogy támogassa az alku meghosszabbítását és tárgyaljon Oroszországgal”.

Mi várható a megállapodás felmondása után?

Kijev már korábban bejelentette, hogy készül a gabonamegállapodás esetleges felfüggesztésére, és azt közölték, hogy Ukrajna a Dunán, a romániai Konstanca kikötőjében, valamint a lengyelországi Gdansk és Gdynia kikötőiben fog gabonát exportálni. Az ukrán média viszont attól tart, hogy ezek a lehetőségek mind drágábbak lennének, mint a jelenlegi megállapodások.  Ráadásul túl kevés a tehervagon ahhoz, hogy Ukrajna teljes gabonáját szárazföldön exportálhassák. Kérdéses az is, hogy a tengeren folytatható lesz-e a kereskedelem, nemcsak az infrastruktúra elleni várható orosz támadások miatt, hanem amiatt is, hogy orosz „biztosítás” nélkül ki fogja elküldeni a hajóit a Fekete-tenger háborúval érintett részére.

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) adatai szerint a gabonamegállapodás 2022 júliusában történt aláírása óta az élelmiszerárak mintegy 20 százalékkal csökkentek.

Az exportált gabona mennyiségének csökkenése továbbá számos közel-keleti és afrikai ország élelmiszer-ellátását is veszélyeztette, amelyek nagymértékben függenek az ukrán gabonától. Az ENSZ arra figyelmeztetett, hogy 38 országban 44 millió embernek kell szembenéznie a „rendkívüli éhezéssel”.

***

Nyitókép: Metin Aktas / Anadolu Agency via AFP