Bizottsági jelentés: Ukrajna nem lesz EU-tag, amíg nem rendezi a kisebbségek helyzetét

A svéd tanácsi elnökség kérésére rendkívüli jelentést adott Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédságpolitikai és bővítési biztosa Ukrajna uniós csatlakozásáról, miután

Grúzia esetében pedig megállapította a tagjelölti státusz elnyerésének feltételeit.

Várhelyi hangsúlyozta, hogy ez a jelentés nem a teljes csatlakozási folyamat összes mérföldkövéről szól – ezeket majd az októberi rendes bővítési jelentés tartalmazza –, hanem arról a hét prioritásról, amelyet tavaly júniusban az Európai Unió Ukrajna felé elvárásként megfogalmazott: az igazságügyi reformról, a sajtószabályozásról, az alkotmánybíróság reformjáról, a korrupcióellenes fellépésről, a pénzmosás visszaszorításáról, az oligarchamentesítésről és a nemzeti kisebbségek jogainak védelméről.

Két ügyben jók a hírek Kijevnek

Várhelyi biztos úgy fogalmazott,

az igazságügyi reform tekintetében létrehozta az Igazságügyi Főtanácsot és a Bírói Alkalmassági Főbizottságot, mely a bírók érdemek szerinti kinevezését teszi majd lehetővé.

Emellett teljesültek a sajtóval kapcsolatos igények is: Ukrajna teljes mértékben átvette az Európai Unió audiovizuális médiadirektívájának megfelelő sajtószabályozást. A biztos az ukrán alkotmánybíróság reformja kapcsán is optimistán nyilatkozott, szerinte az „jól halad”, azaz Ukrajna az ezzel kapcsolatos teendőinek már több mint felét elvégezte: első olvasatban elfogadták a reformhoz szükséges törvényt. „Ez a törvény szerintünk biztos folyamatot alakít ki, de ezt még korán van megmondani, mert a törvény elfogadása a Radában második olvasatban még mindig folyamatban van, és június 24-ig még benyújthatók módosítások” – fogalmazott Várhelyi.

A Bizottság ezért arra kéri Ukrajnát, koncentráljon arra, hogy a törvényt második olvasatban a Velencei Bizottság ajánlásainak megfelelő módon fogadja el, azaz abban a formában, ahogyan a kormány azt előterjesztette.

Korrupció: igen sok még a munka

A fennmaradó négy területről kevésbé rózsás képet festett Várhelyi biztos, ezeken Ukrajnának a munka kevesebb mint felét sikerült elvégeznie.

A korrupcióüldözés vonatkozásában hangsúlyozta: a Különleges Korrupcióellenes Ügyészi Iroda (SAPO) és az Ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Iroda (NABU) új vezetőinek kinevezése egyértelműen előrelépésnek számít, de hátravannak még olyan rendszerszintű teendők, mint az elektromos vagyonnyilatkozati rendszer és a korrupcióellenes állami program elfogadása.

ha uniós tagállam szeretne lenni: vissza kell állítania a „politikailag kitett személyek” jogi kategóriáját úgy, ahogy azt az uniós pénzmosás elleni szabályok előírják, és minden másban is meg kell felelnie ezeknek a szabályoknak.

Az oligarchaellenes szabályokkal kapcsolatban sem elégedett még a Bizottság: van ugyan az oligarchák befolyását csökkentendő elfogadott akcióterve az országnak,

Ezzel kapcsolatban Várhelyi biztos erős jelzést adott, szerinte „az oligarchák elleni rendszerszintű törvényeket és lépéseket haladéktalanul meg kell hozni”. 

A kisebbségek jogaival nagy a baj

Igencsak problémásnak tűnik a csatlakozás kisebbségi jogi feltételeinek teljesítése is. Várhelyi felszólította Ukrajnát arra, hogy

különös tekintettel a kisebbségi nyelvek közéletben, közigazgatásban, sajtóban és könyvekben való használatára”, illetve azoknak az ajánlásoknak is, amelyeket a Velencei Bizottság az oktatási és az államnyelvi törvény kapcsán 2017-ben és 2019-ben tett, és amelyeket Ukrajna szintén ignorált.

Várhelyi biztos ugyanakkor üdvözölte, hogy Ukrajna egy évvel elhalasztotta a kisebbségi nyelven folyó oktatás masszív szűkítését, mert az szerinte „lehetőséget ad Ukrajnának, hogy átgondolja a kisebbségi iskolák rendszerét a Velencei Bizottság korábbi ajánlásainak tükrében is, hogy egyenlő lehetségeket biztosítson a nemzeti kisebbségekhez tartozóknak”. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az Európai Bizottság Ukrajna kisebbségpolitikájának teljes reformját látná szívesen az EU-csatlakozás érdekében.

Nyitókép: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Pontus Lundahl