Orbán a Bildnek: Nem érdekel Oroszország, nem érdekel Putyin, Magyarország érdekel

Nagyinterjút adott Orbán Viktor miniszterelnök a vezető német napilapnak. Az interjú első részében a kormányfőt a magyar kormány háborús politikájáról faggatták.

Megbukott már?

A miniszterelnök Jevgenyij Prigozsin hétvégi puccskísérletével kapcsolatban elmondta, „nem látom különösebben nagy jelentőségét ennek az eseménynek“. A lap kérdésére, hogy szerinte változik-e a Prigozsin-lázadás után valami a háború folyásában, Orbán szintén nemlegesen válaszolt: „Azt gondolom, vége van és folytatódik a háború. Ez nem egy olyan esemény, amely a békéhez vezetne minket. Én ezt a háborút mindig a béke szempontjából nézem, mert azt gondolom, hogy az a legfontosabb, hogy elérjünk egy tűzszünetet és valahogyan békét teremtsünk.

A Bild többféleképpen is rákérdezett arra, hogy megbukik-e a magyar miniszterelnök szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök. Orbán Viktor szerint az a realitás, hogy jövőre is Putyin marad az orosz elnök, mert „Oroszországban a struktúrák nagyon stabilak. A hadseregre alapulnak, a titkosszolgálatra, a rendőrségre, ez tehát egy másfajta, egy katonai orientációjú ország”. És mivel Oroszország másfajta ország, mint Németország vagy Magyarország, „más a struktúra, más a hatalom, és más a stabilitás is”. „Ha a saját logikánkból kiindulva akarjuk megérteni, hogy ők hogyan működnek, mindig csalódni fogunk” – mondta a miniszterelnök.

Miniszterelnök úr, miért lett oroszpárti?

A Bild újságírója azt a jól bejáratott sztereotípiát is elsütötte, hogy Orbán Viktor szovjetellenes szabadságharcosból putyinista lett. „1989-ben Budapesten bátor beszédet mondott, melyben a szovjet csapatok Magyarországról való kivonását követelte. Évtizedekkel később miért állította országát bizonyos tekintetben Oroszország oldalára, miért tartják Európában Putyin-barátnak?” – érdeklődött a Bild.

Orbán Viktor visszakérdezett: „Provokál ezzel a kérdéssel? Hiszen tudja,

A miniszterelnök világossá tette: „Magyarországért harcolok. Nem érdekel Putyin. Nem érdekel Oroszország. Magyarország érdekel. Amit teszek, azok olyan álláspontok és cselekedetek, amelyek Magyarországnak jók. És minden, ami most Oroszország és Ukrajna között történik, az Magyarország számára egészen biztosan rossz. Veszélyes Magyarország számára. Életeket veszítettünk, magyar kisebbségek élnek ott. A háború jelentette veszély a szomszédságunkban van.”

Hogy lesz itt béke?

A Bild faggatta a miniszterelnököt arról is, hogy miért gondolja, hogy a háborúnak nincs a harctéren megoldása. Orbán Viktor úgy fogalmazott: „Nem az ukránok ellen érvelek. Nem akarok úgy feltűnni, mint aki nem reméli, hogy az ukránoknak esélyük van a túlélésre. De a realitás talaján állok.” Leszögezte,

Ez az az alap, amelyből kiindulva mindig érvelek.”

Hangsúlyozta: „Nem akarom az ukránokat befolyásolni, de folyamatosan a békéért, békéért, békéért érvelek. Máskülönben hatalmas mértékben veszítenek majd jólétet, sok emberéletet, és elképzelhetetlen pusztítás következik.”

Orbán Viktort nem hatja meg, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint országa előbb-utóbb minden területet visszafoglal. A miniszterelnök úgy fogalmazott: „Ismerem ezt a véleményt. De ami tényleg számít, az az, hogy az amerikaiak mit akarnak csinálni. Ukrajna már nem szuverén ország. Nincs pénzük, nincs fegyverük. Csak azért tudnak harcolni, mert mi itt Nyugaton támogatjuk őket. Szóval ha az amerikaiak úgy döntenek, hogy békét akarnak, akkor béke lesz.” Orbán hozzátette: „Ha a kezdetektől tárgyalások lettek volna, akkor ma nem lenne ennyi halott, és az országot nem rombolták volna le.”

Tárgyalni kell, de nem muszáj

Orbán Viktor szerint „az egyetlen mód Ukrajna megmentésére az, hogy az amerikaiak tárgyalásokat kezdeményeznek az oroszokkal, megállapodnak a biztonsági architektúráról, és találnak Ukrajnának egy helyet ebben az új biztonsági architektúrában”.

A Bild közbevetésére, mely szerint Ukrajna már döntött arról, hogy nem szeretne tárgyalni, Orbán úgy reagált: „Ukrajna nemzet, Ukrajna ország. Megvan a joga, hogy döntsön a saját jövőjéről, hogy háborúzik-e vagy sem. Nekünk is jogunk, hogy adjunk vagy ne adjunk fegyvereket és pénzt, ha az amerikaiak ezt akarják.”

A napilap azt az ismert toposzt is bevetette, mely szerint Oroszország további országok megtámadására készül. A miniszterelnöktől azt kérdezték: „Ha az Ön tanácsát követnék, akkor Putyin egyértelműen nyertese lenne ennek a háborúnak. Ez nem azt jelentené, hogy tovább menne? Megtámadhatná Lengyelországot, Észtországot, Litvániát. Miért állna meg Ukrajnánál?”

„Ennek a háborúnak a története világosan megmutatja, hogy a NATO jóval erősebb Oroszországnál. Miért akarná valaki, aki gyengébb, megtámadni a NATO-t?”

Háborús bűnökről

Arra a kérdésre, hogy háborús bűnös-e szerinte Putyin, Orbán úgy válaszolt: „Nem, számomra nem”. Kifejtette, azért nem beszél háborús bűnösökről, mert „most háború van, háborús bűnökről a háború után beszélhetünk”. Leszögezte: „Ha fegyverszünetet szeretnénk és aztán tárgyalást, akkor meg kell győznünk a konfliktus résztvevőit, hogy üljenek az asztalhoz. Az asztalhoz hívni őket és azt mondani, hogy »gyertek ide az asztalhoz és letartóztatlak benneteket«, nem jó ötlet.”

A magyar miniszterelnök szerint Ukrajna egyelőre nem lehet a NATO-tagja, mert háborúban áll, amikor azonban a háború utáni ukrán NATO-perspektíváról kérdezték, úgy válaszolt, „ezt majd megtárgyaljuk”.

Az interjú végén arról is kérdezték, mit üzen az ukrán népnek, hogyan indokolná meg előttük az álláspontját. Orbán Viktor világossá tette: „Senkit semmiről nem szeretnék meggyőzni, ez nem az én feladatom. Ez nem a mi háborúnk. Ez az ukránok háborúja, az, hogy a morális és történelmi horizontról döntéseket hozzanak, kizárólag az ukrán nép dolga. Azt javasolnám nekik, hogy pont azt tegyék, ami számukra a legjobb. De hogy mi számukra a legjobb, azt maguknak kell eldönteniük.

A Bild hamarosan jelentkezik az interjú folytatásával, melynek témája a migráció lesz.

Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán