Váratlan fordulat: Oroszország körözést adott ki a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság vezetői ellen

A Meduza úgy értesült, hogy a belügyminisztérium honlapján nem szerepelt konkrét indok.

Pedig a biztonságpolitikai elemző szerint a világban már „a Távol-Kelet feszültségei sokkal fontosabb helyet foglalnak el, mint az orosz–ukrán konfliktus”.
„Májusban sem csökkent a feszültség a világban” – értékelt hónap végi elemzésében Nógrádi György, biztonságpolitikai szakértő a Makronóm Intézet szakmai blogjának hasábjain.
Elemzésében a szakértő többek között felidézte az ukránok döntését, amely szerint amiatt, hogy a Pentagonból kiszivárgott iratok miatt késlekedik az ukrán ellentámadás (azóta Zelenszkij szerint már készen állnak – a szerk.),
az amerikaiak eztán „semmiféle betekintést nem nyerhetnek az ukrán katonai tervekbe”.
(Kérdés, hogy ez vajon bizalomvesztést jelent-e az amerikaiakkal szemben, hiszen a fentiek mellett például az is kiderült: Zelenszkijt sarokba szorították, mialatt Biden a tárcáját kereste, vagyis éppen egy törvénnyel próbálta meg megmenteni a totális csődtől az amerikai gazdaságot. Arról, hogy ez hogyan sikerült, itt írtunk bővebben – a szerk.). De Nógrádi György rámutatott arra is: kommunikációjukból arra következtethetünk, hogy az ukrán vezetés közel sem mindenben egységes.
Nos, Nógrádi György szerint
abban biztosan egységes az ukrán vezetés, hogy „újabb fegyvereket, modern nyugati repülőgépeket és hadihajókat szeretne kapni. Természetesen ingyen,
hiszen ezzel is védik Európát az oroszoktól.”
(Érdekesség, hogy míg az EU számos állama ezt jogos felvetésnek tartja Ukrajna részéről, ugyanezen államok azt már nem tartották jogos felvetésnek, hogy a magyar határkerítés Európát is védi a migránsoktól. Azóta persze azt látni, hogy egyre több európai ország fontolgatja, építette fel, vagy éppen hosszabbította meg saját országa határkerítését – a szerk.)
A biztonságpolitikai elemző szerint „a Távol-Kelet feszültségei sokkal fontosabb helyet foglalnak el, mint az orosz–ukrán konfliktus. Európa tehát a mostani világhelyzetben újra csak periférikus szerepet játszik. Franciaország belpolitikai nehézségeit Macron elnök sikeres külpolitikával igyekszik pótolni” – írja az elemző.
„Németországban a hárompárti koalíció napi nehézségekkel küszködik, Olaszország pedig nincs abban a helyzetben, hogy meghatározó befolyást gyakoroljon Európa ügyeire. Nagy-Britannia a BREXIT után küzd az egykor dicső Nemzetközösség maradványainak fenntartásáért, jelenleg éppen az esetleges skót és walesi függetlenségi törekvések ellen. Az ír–észak-ír kérdés pedig továbbra is rendezetlen” – teszi hozzá.
A világ megy tovább előre, csak az irány, sajnos, nem látható”
– zárja sorait Nógrádi György.
A biztonságpolitikai szakértő elemzését a témában ide kattintva olvashatja.
Nyitókép: Földházi Árpád/Mandiner
Kövesse a Facebookon!