Kína azonnal reagált az amerikai elnök kijelentésére.
Hétfőn zárult le az amerikai külügyminiszter, Antony Blinken kínai diplomáciai látogatása, amelynek során több fontos diplomatával egyeztetett, hétfőn pedig a kínai elnökkel, Hszi Csin-pinggel is találkozott egy 35 perces megbeszélés erejéig.
Az amerikai politikus utazása nagy jelentőséggel bírt a kínai-amerikai kapcsolat szempontjából, ami most mélyponton van.
A találkozót mindkét fél pozitívan értékelte, Blinken a hétfői tárgyalás után azt nyilatkozta:
„Azért utaztam Kínába, hogy javítsam a nehézkesen működő kommunikációt a két ország között, hogy egyértelműen képviseljem az álláspontunkat és a szándékunkat azokon a területeken, ahol nem értünk egyet, és hogy találjunk olyan területeket, ahol esetlegesen együtt tudunk működni, mert a nemzetközi érdekeink megegyeznek. És ez mind megtörtént” – mondta, és hozzátette, fontos megbeszélést folytatott Hszi Csin-ping elnökkel.
A pozitív összegzésre a kínai elnök is ráerősített, és elmondta, mindkét fél a közös megegyezésre törekszik.
Bár a találkozók előtt bizalmatlanok voltak egymással szemben, a több órás tárgyalások után „egyre több pozitívumot tudtak mondani egymásnak”.
A kínai fél utólag így értékelte a megbeszéléseket: „őszinte, konstruktív és mélyreható”. Az USA hasonlóképp értékelt, kiemelték, hogy Blinken a diplomácia jelentőségét hangsúlyozta. Illetve fontosnak tartják, hogy a két ország között megfelelően működjenek a kommunikációs csatornák, és ne legyenek félreértések.
„Mindkét fél megállapodott abban, hogy folytatják az egyeztetéseket a Kína és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok vezérelveiről"
– írja a kínai fél.
Ehhez képest egy nappal később Joe Biden elnök egy kaliforniai adománygyűjtő programon diktátornak nevezte a kínai elnököt. Biden egy februári eseményre utalt vissza, amikor az amerikai légierő lelőtt egy kínai léggömböt, amely feltehetően katonai felderítést végzett az USA felett.
Biden szerint Hszi Csin-ping azért volt annak idején mérges, amikor megtudta, hogy az amerikaiak kilőtték a kém eszközökkel felszerelt léggömböt, mert nem tudott róla, hogy a léggömb egyáltalán ott van. „Ez nagy bosszúság a diktátoroknak, ha valami anélkül történik, hogy tudnának róla” – magyarázta az amerikai elnök.
A Blinken által épphogy csak beragasztott sebeket Bidennek egy fél mondattal sikerült feltépnie. Kína másnap már reagált is Biden kijelentésére. A kínaiak szerint a megjegyzés egy „abszurd, váratlan provokáció” volt, különösen az után egy nappal, hogy a két ország közösen kezdett el azon munkálkodni, hogy csökkentsék a köztük lévő feszültséget, ami Peking szerint mindenki érdekeit szolgálja.
Nyitókép: SAUL LOEB / AFP
A riporter kiemelte, hogy a tömegben csak magyar zászlókat lehetett látni, senkinél nem volt uniós, ukrán , vagy szivárványos lobogó, ami jól mutatja a magyar emberek álláspontját.
Amerika, Oroszország és Kína verseng Latin-Amerika megszerzéséért; könnyen lehet, hogy éppen ebben a posztkommunista országban robban ki a feszültség. Venezuela ütközőzónává vált.
A drogháború nem pusztán katonai kérdés, hanem morális és kulturális is.
Kína mérnöki állam, az USA jogászi társadalom, előbbi tudatosan, hosszú távra tervezi képességeit és kapacitásait, utóbbi egyre inkább elveszik a szabályozások körüli viták, jogi csatározások útvesztőiben – állítja Dan Wang gazdaságitechnológiai elemző.
Karine Jean-Pierre leleplezte a kíméletlen demokrata gépezetet, amely ejtette Bident és megemelte Harrist.
Tömeges elvándorlás, összeomló államok, kínai aszfalt és nyugati bűntudat. Afrika egy magyar származású amerikai diplomata nézőpontjából.
Az amerikai elnök legújabb Oroszország elleni szankcióinak célpontja két olyan olajvállalat, amellyel lerombolná az oroszok gázpiacát.
