Tovább tépelődik Moldova Kelet és Nyugat között

Több mint 70 ezren vettek részt a Moldova fővárosában, Kisinyovban tartott, EU-csatlakozás melletti kiállásról szóló tüntetésen.

A rendezvényt Maia Sandu államfő szervezte. Felszólalásában arról beszélt: nem akar tovább kívülálló lenni az országa.

„Nem akarunk többé Európa peremén lenni” – jelentette ki a BBC tudósítása szerint, hozzátéve: szerinte Moldova az EU tagjává válhat 2030-ra.

A korábban a Világbank közgazdászaként dolgozó, majd a 2020-as elnökválasztást megnyerő Sandu arról is beszélt:

Szerinte ha az EU tagja lesz Moldova, akkor az ország nem lesz egyedül, biztonságban lesz.

A moldáv elnök szerint Oroszország szabotőrökkel akarja megdönteni a kormányzatát, amihez a tüntetéseket a moldáv ellenzék szervezné azzal a céllal, hogy „felborítsák az alkotmányos rendet”.

Zelenszkij ukrán elnök is beszélt arról még februárban, hogy az ukrán titkosszolgálatok számoltak fel egy olyan orosz összeesküvést, ami szerinte Moldova Nyugat-párti kormányzatának megbuktatását célozta.

Az orosz vezetés tagadja Maia Sandu vádjait,

Moldova hosszú évek óta tépelődik Kelet és Nyugat között: a moldáv (gyakorlatilag román) többségű országban nagy számú orosz kisebbség él, és a politikai életet régóta megosztja a nyugatos, EU-párti, valamint az oroszokkal szemben megértő, Kreml által támogatott erők között. Moldova keleti sávjában, a Dnyeszteren túli Transznisztriában pedig a Szovjetunió összeomlása óta a szovjet hadsereg ott állomásozó maradék erői által életben tartott bábköztársaság működik, melynek haza és nemzetközi helyzete a ma napig megoldatlan.

A tavaly kitört orosz-ukrán háború is súlyosan érinti Moldovát: az ország területe fölött több alkalommal repültek át orosz rakéták, miközben az ország energiaellátása nagyrészt Oroszországtól függ a bizonytalan háborús időkben is.

Moldova 2022 júniusa óta EU-tagjelölt ország. A vasárnapi tüntetésen felszólalt Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke is, aki dicsérettel illette az orosz fenyegetések ellenére megjelent tömeget. A BBC-nek Metsola arról beszélt:

A legújabb felmérések szerint a moldovaiak 54 százaléka szavazna az EU-tagságra, ugyanakkor az ország lakóinak közel egynegyede inkább Oroszország felé nyitna. Az ukrajnai háborúért a lakosság 25 százaléka Putyin orosz elnököt, 18 százalék viszont az Egyesült Államokat tartja felelősnek.

Transznisztria megoldatlan problémája viszont jelentős akadályokat görget Moldova EU-csatlakozása elé. Ezt hangsúlyozta Siegfried Mureșan román EP-képviselő is a Politicónak.

Maia Sandu moldáv államfő viszont ezzel kapcsolatban azt mondja: „Hisszük, hogy a következő hónapokban és években lehetséges olyan geopolitikai helyzet, amivel megoldódna ez a konfliktus”. Ennek részleteit viszont nem fejtette ki a moldovai elnök.

Nyitóképen: a vasárnapi tüntetés (Diego Herrera Carcedo / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP)