Muharrem İnce visszalépésével már csak két kihívója van a regnáló Erdoğan elnöknek.
Bejelentés érkezett Törökországból: visszalépett az elnökjelöltségtől Muharrem İnce a vasárnapi államfőválasztás előtt.
İnce 2018-ban még a legnagyobb ellenzéki erő, a Köztársasági Néppárt (CHP) jelöltjeként indult, s mos már a saját alapítású Haza Párt színeit viselte.
Visszalépésével már csak hárman vannak versenyben: Recep Tayyip Erdoğan mostani elnök, aki kormányfőként, illetve államfőként húsz éve vezeti Törökországot; Kemal Kılıçdaroğlu, az ellenzék vezető jelöltje, illetve Sinan Oğan, akit egy bevándorlásellenes, jobboldali kis párti koalíció támogat.
A választás előtti közvélemény-kutatások szinte kizárólag az ellenzéki Kılıçdaroğlu előnyét mutatják: az adatok szerint az atatürkista, balosnak és nyugatosnak, szekulárisnak is nevezhető Kılıçdaroğlu a voksok 47-49 százalékára számíthat.
Vele szemben Erdoğan mögött a szavazok 45-47 százaléka sorakozik fel a felmérések szerint.
A most visszalépett İnce, valamint a még versenyben lévő Oğan támogatottságát alig 3-3 százalékra mérték eddig.
Ha egy elnökjelölt a voksok abszolút többségét megszerzi az első fordulóban, nem kerül sor második fordulóra; ha viszont minden jelölt 50 százalék alatt marad, egy második voksolást is tartanak majd a következő hetekben.
Nyitóképen: İnce Atatürk portréja előtt (fotó: Emin Sansar / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Régi-új érdeklődő a láthatáron.
Törökország aggódik a a Fekete-tengeren zajló eszkaláció miatt.
Leesett az álla a török lap újságírójának.
A támadás a nyílt tengeren történt.
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
Az ukrán elnök készen áll.
A kezdeti tiszás lendület hangzavara most csöndesedik, és a józanabb hangok jobban hallatszódnak. Horváth K. József írása.
A hiperszonikus rakétarendszer a rakétavédelem kijátszására és a stratégiai célpontok elleni bevetésre szolgál.
