Sinan Oğan támogatásával és meglévő előnyével Erdoğan elnök több bizakodással várhatja a második fordulót, de az egyesült török ellenzék sem adja fel a harcot.
A harmadik helyezett, nacionalista jelölt támogatásával növekszik a regnáló elnök győzelmi esélye Törökországban – a verseny azonban továbbra sem lefutott.
Néhány nappal a törökországi elnökválasztás vasárnap tartandó, második fordulója előtt fontos támogatást kapott Erdoğan a harmadik helyezett Sinan Oğan bejelentésével: a versengésből kiesett, jobboldali, nacionalista jelölt a jelenlegi államfő támogatására szólította fel híveit. A második fordulóra így is 4 százalékpontnyi előnnyel ráforduló Erdoğan így papíron további százalékpontokkal erősödhet az újabb megmérettetésre – ugyanakkor a közvélemény-kutatások szerint
Mint ismeretes, az előző vasárnap tartott első fordulóban Erdoğan szerény győzelmet tudott aratni az egyesült ellenzék közös jelöltje fölött. A több mint 87 százalékos részvétel mellett tartott voksoláson Erdoğan a szavazatok 49,52 százalékát szerezte meg - mivel 50 százalék alatt végzett, ezért lett szükség a második fordulóra. Kılıçdaroğlu 44,88 százalékot szerzett, míg a harmadik helyezett, jobboldali nacionalista Sinan Oğan 5,17 százalékot hódított el.
Erdoğan győzelme egyrészt a belső-anatóliai vidékek mellette való további kiállásán, valamint az egyébként elvesztett nagyvárosi és part menti körzetekben elért, nem túl rossz eredményeken múlt. Ugyan Kılıçdaroğluék elvitték Isztambult, Ankarát, a nyugati és a déli tengerparti vidékeket is, és egy emberként szavazott rá Délkelet-Törökország kurd régiója is; de ez nem volt elég ahhoz, hogy Erdoğan fölé kerekedjenek a voksok számában.
Az Erdoğan és Kılıçdaroğlu közötti újabb, második fordulós párharcról szóló, immár az első forduló utáni közvélemény-kutatások eredményei megoszlanak. A GEHS / Globe Elections, valamint a TAG mérése szerint Erdoğan mintegy 51:49% arányban, az Areda szerint 52:48% arányban győzhet. A Politico legutóbbi, május 19-én frissített adatai szerint viszont Kılıçdaroğlu nyerhet 51:49% arányban.
Az adatokon való tűnődéshez tegyük azonban hozzá, hogy
– de a végeredmény végül Erdoğan 4 százalékpontos győzelmét hozta el.
Kılıçdaroğlu a választás estéjén úgy fogalmazott: „A második fordulóban meg fogjuk nyerni ezeket a választásokat”. Az biztos, hogy ehhez nagyon fel kell még szántania a pályát a török ellenzéknek, és valahonnan újabb támogatottságot elővarázsolni.
A ellenzék közös elnökjelöltje ennek eléréséhez úgy döntött:
A nacionalista szavazóknak üzenve, tenyerével az asztalt csapkodva kijelentette, hogy megígéri: győzelme esetén hazaküldené a három és félmillió Törökországban tartózkodó szíriai menekültet. Az atatürkista Kılıçdaroğlu eddig is ezt az álláspontot képviselte, csak a mérsékelt, a baloldali és a kurd szavazatok egyszerre történő begyűjtése érdekében igyekezett minél centristább – és minél semmitmondóbb – lenni, egy színes, sokpárti koalíció közös jelöltjeként egyensúlyozni a hatalomban lévő, mély beágyazottságú elnökkel szembeni győzelem érdekében.
A Kılıçdaroğlu mögötti ellenzék viszont már nincs könnyű helyzetben: Erdoğan koalíciója már győzött az elnökválasztással egy időben tartott parlamenti választáson, így ha az ellenzék jelöltje be is futna elnöki győztesként, egy Erdoğanhoz hű parlamenti többséggel kellene együtt kormányoznia,
A választás végkimenetelét befolyásolja Oğan hétfői bejelentése, miszerint az elnökválasztáson harmadik helyezett, jobboldali nacionalista politikus Erdoğant támogatja a második fordulóban. „Hisszük, hogy ez a döntésünk a megfelelő döntés országunk és nemzetünk számára” – jelentette ki Oğan, aki külön hivatkozott arra a tényre is, hogy Erdoğan-párti lesz a következő parlamenti többség is, így Kılıçdaroğlu nem tud számukra meggyőző, jövőképes perspektívát kínálni.
Oğan egyébként az Erdoğannal elégedetlen, azonban az atatürkista balközépből érkező Kılıçdaroğlura szavazni nem kívánó választókat tudta sikerrel megszólítani, több mint 5 százalékos eredményével felülmúlva a várakozásokat. Az viszont nem vehető biztosra, hogy Oğan szavazói egy emberként fognak most mindenképp Erdoğanra voksolni.
Nem mellékesen Erdoğan sem fogadta kitörő lelkesedéssel a sokak által már királycsinálónak tartott Oğan támogatását, különös tekintettel a szíriai menekültek millióinak hazatoloncolására vonatkozó követelésére. A regnáló elnök a CNN-nek azt mondta:
„Nem az az ember vagyok, aki ilyen hangnemben szeret tárgyalni. Az emberek lesznek majd a királycsinálók”
– üzente Oğannak az államfő.
A napokban Erdoğan interjút adott a CNN-nek, amelyben az újabb megmérettetésére készülő elnök ismét a nemzetközi politika nagy közvetítőjeként lépett fel. Arról beszélt: Törökország különleges és egyre szorosabb kapcsolatot ápol Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, annak ellenére, hogy egyre nagyobb nyomás nehezedik Ankarára, hogy segítsen megerősíteni a Moszkva elleni nyugati szankciókat. „Nem vagyunk azon a ponton, hogy szankciókat vezessünk be Oroszországgal szemben, ahogyan a Nyugat tette. Nem kötnek minket a Nyugat szankciói – mondta Erdoğan a CNN-nek. – Erős állam vagyunk, és jó kapcsolatunk van Oroszországgal.”
A török elnök szerint a Nyugatnak inkább az ő példáját kellene követnie. „A Nyugat megközelítése nem valami kiegyensúlyozott – mondta a CNN-nek. – Sokkal szerencsésebb lenne a kiegyensúlyozott megközelítés egy olyan országgal szemben, mint Oroszország.”
A török emberek vasárnap választani fognak: ugyan inkább Erdoğannak áll a zászló, de biztos, hogy milliók fognak sokáig gondolkodni, kire is húzzák be végül a sorsdöntő X-et a nagy befolyású, Európa és Ázsia határvidékét őrző középhatalomban.
Nyitókép: Kılıçdaroğlu és Erdoğan kampányposzterei Kocaeli városában (fotó: Umit Turhan Coskun / NurPhoto / NurPhoto via AFP)
A nyugati vágyvezérelt gondolkodás szerint a háború után Oroszország visszatér majd a nyugati orientációhoz, hiszen az európai kultúrkörbe tartozik – a valóság azonban nem ez.
A háborúpárti spekuláns hullazsákokba csomagolt kelet-európai katonákról is értekezett korábban.
A „Jön a farkas!” kiáltása: ha túl sokszor és indokolatlanul hangzik el, elveszíti erejét.
Cavoli azt is mondta, hogy hamarosan „komoly javulás” várható Ukrajna lőszerhelyzetében.
Nem akármilyen megállapodáscsomagot hirdetett ki a kínai és az orosz elnök Pekingben – mutatjuk a részleteket!
Az ukránok kérvényezték Amerikánál, hogy orosz területeket támadhassanak az USA fegyvereivel.
A nyugati vágyvezérelt gondolkodás szerint a háború után Oroszország visszatér majd a nyugati orientációhoz, hiszen az európai kultúrkörbe tartozik – a valóság azonban nem ez.
