Janez Jansa úgy jellemezte a döntést, mint a független Szlovénia történetének egyik legundorítóbb és legszégyenletesebb cselekedetét.
A szlovén kormány egy nappal a kommunizmus áldozatainak emléknapja előtt visszavonta az előző kormány rendeletét az emléknap kinyilvánításáról, azzal az indokkal, hogy nem volt róla „nyilvános és szakértői vita” – közölte a szlovén közszolgálati televízió.
A nemzeti emléknapot Janez Jansa kormánya rendelete el 2022. május 12-én, néhány nappal mandátumának lejárta előtt, amikor már ügyvivői minőségben látta el feladatait. Az akkori érvelés az volt, hogy a kommunista erőszak több ezer halottat hagyott maga után Szlovéniában 1941 és 1946 között, és további százezreket érintett a kommunista uralom a következő évtizedekben. A dátumot 49 ember, köztük 44 roma meggyilkolásának évfordulója alkalmából választották, akiket a Ljubljanától délre fekvő Iska-szorosban öltek meg 1942-ben. Az emléknap kihirdetését a baloldal bírálattal fogadta, és azzal érvelt, hogy a jobboldali kormány „a nemzetet egy véget nem érő kultúrharcba akarja keverni”. A szlovén lapok szerint a kormány jelenlegi döntése várható volt, mert a kisebbik koalíciós párt, a Szociáldemokraták (SD) illetékesei a múlt héten kijelentették: a rendeletet hatályon kívül kell helyezni, mivel az
„leginkább a revizionizmusról szól, és nem tesz semmit az emberek megbékítésére”.
Jansa a Twitteren-oldalán úgy jellemezte a döntést, mint „a független Szlovénia történetének egyik legundorítóbb és legszégyenletesebb cselekedetét”, amely szerinte „sérti mindazokat, akik legalább egy szemernyi rokonszenvet éreznek embertársaik iránt”. Azzal vádolta a kormányt, hogy rehabilitálta a kommunista bűnöket, és semmissé tette „a Szlovéniát demokratikussá és függetlenné tévő generáció kivételes megbékélési erőfeszítéseit”.
Matej Tonin, a Kereszténydemokrata Új Szlovénia (NSi) vezetője a közösségi oldalán azt írta: sok ma élő ember szenvedett a kommunizmus alatt, és sokan vesztették el szeretteiket. „Ez nem arról szól, hogy a történelem helyes oldalán álljunk, hanem az alapvető értékekről és a halottak tiszteletéről” – hangsúlyozta, hozzáfűzve, hogy „a jelenlegi kormány nem képes ilyen széles látókörre”.
(MTI)
Nyitókép: Robert Golob szlovén miniszterelnök beszédet mond a Kijev közelében fekvő Bucsában 2023. március 31-én. MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Még karácsony előtt jelentkezik Gulyás Gergely.
Az elmúlt öt kormányzati ciklus adatai alapján a jelenlegi Orbán-kormány alatt emelkedett a legnagyobb mértékben a magyar lakosság jövedelme.
A nyugdíjak emelését a kormány 2026-ban is tovább folytatja: januárban 3,6 százalékkal nőnek a nyugdíjak.
A kormány döntése értelmében tovább emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum, ami a következő években is meghatározza a magyar bérek alakulását.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a kollektív jogfosztás mind magyar, mind egyetemes szempontból elfogadhatatlan. Így a Benes-dekrétumok is.
A fővárosi ellenzéki elit ezt szemlélve arra számít, hogy Magyar Péter kormányra kerülve mégis azt teszi, amit ma az ellenzéki Oroszország-szakértők képviselnek?
Egységben az erő! – üzente a világbajnok magyar MMA harcos.
Természetesen még mindig Orbán Viktortól tartanak.
