Közben a Die Welt a zöld Willkommenskultur megfékezését követeli.
Kisebb politikai földcsuszamlás zajlik e napokban Németországban: holnap migrációs válságtanácskozáson fogadja Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár a 16 német tartomány vezetőit, akik ezúttal pártállástól függetlenül, a keresztényszocialista Bajorországtól a balpárti Türingiáig egységesen ugyanazt kérik a berlini szövetségi kormánytól – kevesebb migránst és több pénzt.
Történt ugyanis, hogy a szövetségi kormány az alkotmányba foglalt adósságkorlát betartása érdekében felmondta a korábbi menekültügyi finanszírozási rendszert, melynek értelmében a tagállamokat a hozzájuk érkező migránsok számának függvényében támogatta a tartományokat. A berlini költségvetés most már csak átalányt fizet mindenkinek, amely független attól, hány menekült ellátásáért felel az adott tartomány. Ez oda vezetett, hogy Hendrik Wüst, Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke szerint „a szövetségi kormány a tartomány és az önkormányzatok költségeiből már 20 százalékot sem vállal”.
Mindezt annak ellenére, hogy Németország bevándorláspolitikáját a szövetségi kormány alakítja,
A miniszterelnökök ezért – Daniel Günther schleswig-holsteini kormányfő vezetésével – a menekültek számával arányos finanszírozás visszaállítása mellett az érkezők számának leszorítását is követeli Berlintől.
A helyzet súlyosságát mutatja, hogy a tiritarka koalíciós konstellációkban dolgozó miniszterelnökök mindegyike beállt egy egységes javaslat mögé, s egyként mennek neki a szociáldemokrata-zöld-liberális szövetségi kormánynak, azaz a legtöbb esetben párttársaiknak. A német közmédiához kiszivárgott javaslatukban nem kevesebbet követelnek, hogy a számarányos finanszírozáson túl a szövetségi kormányzat térítse meg a migránsok lakhatásának és fűtésének teljes költségét, valamint biztosítson fejenként költségátalányt az érkezők menekülttörvénynek megfelelő ellátására. Emellett
Berlin eközben össze-vissza kommunikál. A szociáldemokraták és a pénzügyminisztériumot is vezető liberálisok azt üzenik, nem lesz pénz: Saskia Esken SPD-vezér hangsúlyozza, „kötelességünk betartani az adósságféket, ezért 2024-re alkotmányos, az adósságféknek is megfelelő költségvetést szeretnénk felállítani”. A Zöldek – akik egyébként is az adósságfék esküdt ellenségei, és szívesen folytatnának sokkal lazább költségvetési politikát – ugyanakkor kompromisszumkészséget mutatnak. A szövetségi kormány tehát – a tagállamokkal ellentétben – a legkevésbé sem egységes.
A miniszterelnököket különösebben nem hatja meg az adósságfékre való hivatkozás. „Bár teljesen megértjük a pénzügypolitika nehézségeit a szűkülő pénzügyi mozgástérek idején, a szövetségi kormánynak el kellene kezdenie a saját kiadásain keresztül megoldani a költségvetési problémáit ahelyett, hogy álvitát folytatna és azt állítaná, hogy a tartományok felelnek a költségvetési problémákért” – írják a tartományi miniszterelnökök a közmédiához kiszivárgott közös állásfoglalásukban.
A CDU-közelinek tekinthető Die Welt publicisztikában elemzi a migrációs válságcsúcs kapcsán történteket. A lap úgy fogalmaz, „a szövetségi kormány és a tartományok között a menekültügyi csúcs előtt pénzügyi vita tombol”, ez a vita ugyanakkor „semmit nem fog jobbá tenni az országban”, mert „a beáramlók száma nem csökken attól, ha a szövetségi kormány és a tartományok újraszabják a költségtérítési szabályokat”.
A lap felhánytorgatja, hogy a pénzekről vitatkozó vezetők „nem biztosítják, hogy leginkább azok érkezzenek az országba, akiknek erre joguk is van; és hogy azok, akiknek nincs, vagy ne nyerjenek bebocsátást egyáltalán, vagy rövid idő múltán ki is utazzanak”, pedig a Die Welt szerint „erre volna szükség”. A mostani helyzetet úgy írják le,
a szövetségi kormány szélesre nyithatja a kapukat, minden mást a tartományoknak kell intézniük”.
A Welt szerint „aki megmondja, hány ember és kik jöhetnek be az országba, annak minden értelemben felelnie is kell ezekért az emberekért”, hiszen „ez még a Zöldekre és az ő Willkommenskulturjukra is képes lenne fékezőleg hatni”.
Nyitókép: Frederick FLORIN / AFP
Berlini politikusok attól tartanak, hogy az Ukrajnából Németországba érkező férfiak számának hirtelen emelkedése csökkenti a Kijevnek nyújtott katonai támogatás iránti lelkesedést.
Külön sávba kell állnia annak, aki érintett.
Hollandia is a bevált recepthez nyúlhat.
Ez már rég nem vicc: Európa örökre megváltozott, a migráció lényegében aláásta a biztonságot Nyugat-Európában.
Innen érthető meg Hadházy Ákos tavaszi kijelentése is, amelyben úgy fogalmazott, hogy ukrán mintára Majdan-típusú felkelésre van szükség.
A Faktum elemzése szerint szeptember közepén Berlinben plakátok toboroztak önkénteseket az Ukrán Nemzetközi Légió nevében, miközben a kampány eredete és jogszerűsége homályos maradt.
Berlini politikusok attól tartanak, hogy az Ukrajnából Németországba érkező férfiak számának hirtelen emelkedése csökkenti a Kijevnek nyújtott katonai támogatás iránti lelkesedést.
Íme, ezek a „soha el nem hangzott mondatok” az „általuk nem ismert emberek” szájából.
