Tessék mondani, ez már a világháború?
Joggal teszi fel a címbeli kérdést egyre több újságolvasó.
A biztonságpolitikai szakértő szerint Kína együttműködik Moszkvával, de nem bízik meg benne.
„Izzik a légkör a világban: az orosz–ukrán háborúban még jelei sincsenek a közelgő megállapodásnak, a Távol-Kelet is puskaporos hordó” – olvasható Nógrádi György Magyar Nemzetben megjelent írásában. „A májust az orosz–ukrán fronton az ukrán ellentámadás előkészítése jelentette. Jó pár nyugati állam úgy nyilatkozott, hogy Ukrajna már mindent megkapott, pénzt, fegyvert, lőszert, itt az ideje, hogy valamilyen katonai sikert is fel tudjon mutatni” – idézte fel a biztonságpolitikai szakértő.
A szakértő emlékeztetett Zelenszkij azon kijelentésére, mely szerint „mivel kiszivárogtak a Pentagonból iratok, emiatt a támadás késlekedni fog, és mostantól az amerikaiak semmiféle betekintést nem nyerhetnek az ukrán katonai tervekbe” Nógrádi szerint, hogy ez mennyire taktika, azt senki nem tudja. „Mivel az ukrán katonai tervek meghatározó részét eddig is az ott lévő nyugatiak készítették, ez a kijelentés, főleg egy nappal a Moszkva elleni, mindmáig nem tisztázott dróntámadás előtt, nehezen értelmezhető” – sorolta.
Ezután arra is rámutatott, hogy a szivárogtatók maguk az illetékes ukrán vezetők voltak. „Nem véletlen, hogy az USA védelmi minisztere, Austin, aki korábban négycsillagos tábornok volt, arra kérte az ukrán vezetést, hogy kevesebbet nyilatkozzanak. Ez főleg annak a fényében érthető, hogy
a támadás céljáról teljesen mást nyilatkozott az államfő, a kormányfő és a külügyminiszter”
– hívta fel a figyelmet.
Nógrádi felidézte, hogy időközben újabb feszültség keletkezett a magyar–ukrán kapcsolatokban. Mint ismert, miniszterelnök-helyettesével beszélgetve Zelenszkij felvetette a Barátság kőolajvezeték felrobbantását, hogy ezzel is gyengítse a magyar gazdaság teljesítményét. Javasolta azt is, hogy a most kapott brit rakétákkal támadni kellene orosz területeket.
A szakértő véleménye szerint „legalább valaki utalhatna arra, hogy Magyarország a NATO tagja,
így egy ellenünk elkövetett terrorcselekménynek következményei kell hogy legyenek.
Az is érdekes ebben az összefüggésben, hogy mindennek milyen kapcsolata lehet a két orosz vezeték, az Északi Áramlat 1 és 2 felrobbantásával”
Majd hozzátette azt is, hogy „elvileg Ukrajna kötelezettséget vállalt arra, hogy a nyugati államoktól kapott fegyverekkel nem támad meg orosz területeket. Úgy látszik, hogy ezt sem tartja be”.
Végül szólt arról, hogy Kína meghatározó szereplővé lépett elő. „Szomszédjai félnek tőle, és az USA-tól segítséget kérnek. Az amerikai vezetés, miközben azon gondolkodik, hogy hogyan lehet Pekinget ellensúlyozni” – ismertette. „Kína lépésről lépésre megy előre. Elfogadja az együttműködést Moszkvával. Tudja, hogy az oroszokban sohasem lehet tökéletesen megbízni, ahogy senkiben sem a világon. De jelenleg az USA ellen Oroszország jó partnernek ígérkezik” – olvasható a cikkben.
Nyitókép: MTI/AP/Alessandra Tarantino
***