Videón a koronázás pillanatai

"ha ennek az az ára, hogy Habsburg király legyen" De nem ez az ára.

"András és Salamon példája ravasz, de azért nem jó, mert a Képes krónika elég nyilvánvalóan megmondja, miért koronáztatta meg: mert félt Bélától, hogy a királyságra pályázik." Persze félt, okkal. Hiszen ő maga, András ígérte Bélának a trónt. Csak azután fia született és hoppá milyen érdekes rögtön meggondolta magát és persze tartott attól, hogy Bélának a király, a testvére adott szava ér valamit. S ezt ugye egy egész ország tudta. Ezért nem valószínű, hogy az amúgy is királynak szánt nagy tekintélyű, sikeres hadvezér Béla helyett a gyerek Salamont választották volna királlyá I. András halála után. Ezért kellett Andrásnak még az életében elintéznie, hogy Salamon fejére kerüljön a korona, mert a koronázott király az már valaki, a koronázás már jogalap.

"Ha választgatunk szabadon, bárhonnan, akkor mi különbözteti meg a királyválasztást a közvetlen elnökválasztástól?" Magyarországon még olyan sem volt soha. A királyt az elnöktől a jogkörei különböztetik meg. A magyar királynak sok olyan jogköre van, amilyen a magyar elnöknek nincsen. Leírtam a király jogköreit már: Akitlosz 2023. május 6. 16:38 Azért lenne jó tehát Magyarországnak a királyság királlyal természetesen, mert akkor tudna élni a nemzet a király jogkörei nyújtotta előnyökkel, míg jelenleg nem tud király hiányában. Tehát a királynak értelme lenne, a nemzet hasznára lenne, szemben a jelenlegi funkció és hatalom nélküli elnökkel, ami így felesleges pozíció. Míg a király az eredeti jogköreivel nagyon nem lenne az. Ezért is fontosabb a kiválasztásának a módja. De szintén nem azzal célszerű kezdeni az alkotmányos reformot.

"A Habsburgok (és e szempontból tök mindegy, minek nevezed őket, és tény, hogy Lotharingiai házról beszélhetünk 1780-óta) Árpád leszármazottak nőágon. Ez is tény. " Ténynek tény, csak nincsen jogi relevanciája.