A több mint egy éve tartó ukrajnai háború árnyékában tartják meg a hagyományos moszkvai felvonulást.
Zűrös napok után kerül sor kedden a moszkvai Győzelem napi parádéra, amivel a náci Németország fölötti 1945-ös győzelmet ünneplik az oroszok sok évtizede.
Az idei ünnepet azután tartják meg az orosz fővárosban, hogy
Moszkva Ukrajnát nevezte meg az incidens felelősének, mondván: az ukránok támadták meg ezzel a Kremlt és a céljuk Putyin meggyilkolása volt.
Kijev tagadta a vádakat: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szóvivője azt nyilatkozta, „nincs információnk a Kreml elleni úgynevezett éjszakai támadásokról, de ahogy Zelenszkij elnök többször kijelentette, Ukrajna minden rendelkezésre álló erőt és eszközt saját területeinek felszabadítására irányít, nem pedig arra, hogy megtámadjon más országokat”.
Jelen pillanatig
Ettől függetlenül Dmitrij Medvegyev volt elnök az ukrán államfő fizikai megsemmisítését követelte.
Közben az is kiderült, hogy hat oroszországi régióban lefújják a Győzelem napi helyi ünnepségeket, pedig az egyik így döntő régió több mint hatszáz kilométerre fekszik Ukrajna határaitól – de a távoli Szibériában is maradnak el ünnepi események.
Elmarad a halhatatlanok hadtestének felvonulása is, amikor a 2. világháború veteránok leszármazottai vonulnak fel személyes fotókkal. Egyes helyeken lefújták a tűzijátékokat is.
A Politico beszámol arról:
Moszkva polgármestere betiltotta a drónok röptetését. A napokban a moszkvaiak a GPS-jeleik akadozását is tapasztalták.
Andrej Kolesznyikov, a moszkvai Carnegie Carnegie Endowment for International Peace nevű agytröszt munkatársa szerint Putyin számára ez a parádé az év legfontosabb eseménye. „Putyin az egész legitimációját a parádéból eredezteti, ahol úgy tud fellépni, mint a náci Németországot legyőző hadsereg örököse” – mondta Kolesznyikov a Guardiannek.
Szerinte Putyinnak a parádé lehetővé teszi azt is, hogy megmutassa a nemzetnek: még nála az erő,
és még az ő ellenőrzése alatt áll az ukrajnai „különleges katonai hadművelet”,
ahogy a háborút hivatalosan a mai napig nevezik az oroszok.
Putyin az előző évi, már a háború megindítása után tartott parádén arról beszélt: az orosz hadsereg azért harcol Ukrajnában, hogy ne legyen a világban helyük a „mészárosoknak, gyilkosoknak és náciknak”, és „a győzelem a miénk lesz, mint 1945-ben”. Az orosz elnök tavaly kifejtette: országuk ellen „nemzetközi terroristák csoportját” vetették be; valamint Oroszország tavaly hiába próbált biztonsági garanciákról megegyezni a Nyugatról, „nekik teljesen más terveik voltak”, „le akarták rohanni történelmi földjeinket”.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml pool/Szergej Gunyejev
A háború kezdete óta többször is találat érte a stratégiai fontosságú kőolajvezetéket, de az idei évben már célzottan bombázták az infrastruktúrát az ukránok.
Az uniós vezetők már azt tervezgették, mire költik a 140 milliárd eurónyi orosz vagyont, amikor jött a hidegzuhany. A belga miniszterelnök váratlanul behúzta a kéziféket, és kerek perec kijelentette: nem teszik tönkre a saját országukat Kijev kedvéért.
Hiába tagadja az ukrán vezérkar, egyre reménytelenebb a helyzet a fronton.
Radoslaw Sikorski Magyarország békepárti döntését sem hagyta szó nélkül.
A külgazdasági és külügyminiszter szerint három fő oka volt a magyar delegáció látogatásának.
De előtte békét kell kötni.
A Brit Királyi Haditengerészet megjelentette 2025 karácsonyi filmjét.
A tervezett áfaemelés nemcsak az új autók piacát és a több millió használt jármű fenntartási költségeit növelné meg, hanem az autószerelők és az autókereskedők megélhetését is érintené.
