Szigetelőszalaggal a falra ragasztottak egy banánt: hatmillió dollárért azonnal lecsapott rá egy „műgyűjtő”
Újra kitett magáért a világhírű olasz művész.
A baloldal felé húzó mérsékelt republikánusokról, Magyarország amerikai megítéléséről és a közelgő elnökválasztásról beszélgettünk Paul du Quenoy történésszel, a Palm Beach Freedom Institute politikai elemzőcég vezetőjével, aki a Danube Institute meghívására érkezett Magyarországra.
Az elmúlt években szoros kapcsolat alakult ki az amerikai és a magyar jobboldal között. Sok amerikai konzervatív véleményvezér példaképként tekint Magyarországra a woke ideológia elleni küzdelemben. Ön a Danube Institute meghívására azért érkezett Budapestre, hogy előadást tartson a Republikánus Párt azon erőcsoportjáról, mely idegenkedik ettől a barátságtól. Kik ők és mekkora befolyásuk van?
A legtöbbjük a neokonzervatív mozgalom maradványa. És vannak olyanok, akik a Washingtonhoz és New Yorkhoz hasonló, hagyományosan demokrata párti amerikai nagyvárosokban élnek, így a helyi emberek, akikkel napi szinten kapcsolatba kerülnek – gyakorlatilag majdnem minden szomszédjuk –, demokraták. Ők valószínűleg most annak ellenére a demokratákra szavaznak az országos választásokon, hogy amúgy a konzervatív mozgalom tagjainak vallják magukat vagy a Republikánus Párthoz fűződő múlttal rendelkeznek. Nagyon sokan úgy gondolják közülük, hogy a Magyarországon virágzó és az amerikai jobboldalon uralkodóvá váló ideológia illiberális, ami veszélyes, és ezért nem szabad követni. Ők sokkal inkább a Demokraták liberális szárnyával rokonszenveznek, különösen a kultúrpolitika terén, ahol nem látnak igazán jövőt a Republikánus Pártnak. Ráadásul ez a terület amúgy sem érdekelte őket soha. Számszerűsítve valószínűleg a Republikánus Párt mindössze tíz százalékát teszik ki.
Ennek ellenére továbbra is jelentős befolyással rendelkeznek,
mert közülük sokan vezető agytrösztekben, vagy az országos médiában töltenek be pozíciókat. Még mindig képesek úgy tenni, mintha véleményformálók lennének, és ebből kifolyólag erősebbek, mint azt a számuk sugallná. Ráadásul ezért jutalmazzák is őket. Ha az amerikai berendezkedés domináns ideológiáját támogatod, akkor lehet belőled egy nagyon befolyásos újság publicistája, szakértő olyan nagy kábeltelevíziós hálózaton, mint a CNN vagy az MSNBC, jövedelmező professzori állást szerezhetsz és szerepet játszhatsz még a demokrata kormányzatban is. Ugyanakkor, mint ahogy azt 2016-ban és 2020-ban is láthattuk, most sem tudják elmozdítani Donald Trumpot a Republikánus Párt éléről. Ez szerintem elég jól mutatja a befolyásuk határát.
Mi a problémájuk a magyar kormánnyal?
Úgy vélik, hogy Magyarország olyan politikát folytat, amely nincs összhangban azzal, amit ők a szabadság amerikai értelmezésének tartanak. Illiberális lépésnek tekintik például a gendertanulmányok betiltását. Most azonban Florida állam kormányzója, Ron DeSantis is aláírt egy lényegében ilyen tartalmú törvényt. Ez a második alkalom, mert először a helyi bíróságok, és a szövetségi bíróságok is beavatkoztak, alkotmányellenesnek nyilvánítva az akkori jogszabályt. Most egy olyan stratégiát követ a floridai vezetés, amely megszünteti az ún. DEI-részlegeket (a mozaikszó az angol diversity, equity, inclusion azaz sokszínűség, méltányosság, befogadás szavakból származik – a szerk.), és gondoskodik arról is, hogy a gendertanulmányokat ne lehessen fő szakként tanulni. A fentebb említett erőcsoport szerint ez túl messzire megy, túl provokatív. Kényelmetlen nekik, felborítja saját életük egyensúlyát, melyben nagy szerepet játszik, hogy
a kultúrpolitika irányítását átengedik a radikális baloldal számára.
Ötven éve csinálják ezt, és semmi mást nem hozott, mint katasztrofális vereséget. Az a fő problémájuk Magyarországgal, hogy az államigazgatást arra használják, amit az amerikai baloldal már rég megtett a kultúrpolitikában. Az egész jelenség hátterében sok a félelem, és egyfajta veszteskomplexus. Mintha megszokták volna, hogy minden fontos kérdésben kegyesen veszítenek és veszítenek.
Számos magas rangú republikánus politikus meglehetősen agresszív álláspontot képvisel az ukrajnai háború kapcsán, míg Magyarország határozottan kiáll a béke mellett. Milyen szerepet játszik ebben az egész kérdésben a geopolitika?
Az ukrajnai válság nagyon fontossá vált amerikai konzervatív körökben. A legtöbb amerikai nemzeti konzervatív a magyar kormányhoz hasonlóan a békés rendezést részesítené előnyben. Donald Trump nemrégiben nyilvánosan kijelentette: azt akarja, hogy a háborúnak vége legyen, és nem hiszi, hogy bármelyik oldalt is a győzelemig kellene támogatni.
A neokonzervatívok ezzel szemben Ukrajna teljes körű támogatására törekednek,
főleg ideológiai okokból, mert az egész konfliktust a jó és a rossz meséjeként értelmezik. Oroszország gonosz, Ukrajna pedig alapvetően jó. Szerintem ez egy nagyon eltúlzott álláspont. Ukrajnának sok belpolitikai problémája van, és így volt ez a háború előtt is. Ukrajna nem tagja a NATO-nak és semmilyen más szövetségi viszonyban nem áll az Egyesült Államokkal. De ők úgy gondolják, hogy Ukrajnát megvédeni – még ha ezzel egy nagyobb háborút is kockáztatunk egy másik atomhatalommal – alapvetően jó ötlet. Hisznek abban, hogy ez Amerika vezető szerepének újjáéledését jelenti a világban. Ezért is rokonszenveznek annyira Ukrajnával.
Az amerikai konzervatív médiában is találunk meghatározó személyiségeket, akik nem rajonganak annyira az amerikai és a magyar jobboldal közötti szoros partnerségért. Velük szemben Tucker Carlson, republikánus szavazók millióinak kedvenc híradósa, a magyar konzervatív reneszánsz nagy csodálója. Lassan két éve, hogy nagy sikerű műsora különkiadással jelentkezett Magyarországról. Hiába hozott rendre rekordnézettséget, nemrég kirúgták a Fox Newstól. Mi áll az elbocsátása mögött?
Senki sem tudja. Ez az egyik legjobban őrzött titok az amerikai politikában. Egyesek szerint ez egy perbeli egyezség része volt, mivel az amerikai választásokon használt szavazógépeket gyártó Dominion beperelte a Fox Newst, a Tucker Carlson műsorában a céggel szemben elhangzott vádak miatt. A csatorna hatalmas összeget, csaknem 800 millió dollár bánatpénzt fizetett ki a vállalatnak. Ugyanakkor a Dominion és a Fox News egyaránt tagadta, hogy Carlson elbocsátása a köztük megkötött egyezség része lett volt.
Tucker Carlson a legfontosabb műsorvezető.
Nem csak a jobboldalon, hiszen összesítésben is neki van messze a legnagyobb közönsége. És most úgy tűnik, hogy a Twitteren keresztül újra is alkotja műsorát. Tehát nem tűnik el, és továbbra is nagyon népszerű figura marad. Hogy pontosan miért rúgták ki, továbbra is talány. Már régóta megfigyelhető egyfajta szakadás a Fox Newson napközben megjelenő riportok anyagai és az esti talkshow-k tematikája között. Úgy gondolom, hogy talán megpróbálták a csatornát a fősodorhoz közelebb pozicionálni. Közismert tény, hogy Rupert Murdoch (a Fox News anyavállalatának tulajdonosa és elnöke – a szerk.) határozottan ellenzi Trump elnök visszatérését. A családtagjai, különösen a fiai, sokkal kevésbé hajlanak a nemzeti konzervativizmusra, mint a nézőik. A legfrissebb statisztikákból jól látható, hogy óriási számban fordítottak hátat a Fox Newsnak az elmúlt hetekben. A Newsmax publicistájaként (jelentős olvasó- és nézőtáborral rendelkező amerikai konzervatív havilap, internetes hírportál és tévécsatorna – a szerk.) különösen örülök ennek, hiszen egyre többen pártolnak át hozzánk.
Ki lesz hosszú távon az amerikai jobboldal belső küzdelmének győztese?
Nem hiszem, hogy a régi jobboldal nyerhet. A régi jobboldal sosem termelte ki igazán a követőit. Nincsenek tanítványaik, pártfogoltjaik, így előbb-utóbb kiöregednek.
A fiatal konzervatívok leginkább a nemzeti konzervatívok közé tartoznak.
Már a puszta számok sem támasztják alá a régi jobboldal visszatérését. Vannak kísérletek arra, hogy a fennmaradó befolyásukat megpróbálják kihasználni pozícióik megtartására vagy hatalmuk meghosszabbítására. Néhányan például felkeresték Donald Trumpot, miután nyilvánosan kijelentették, hogy soha nem fognak vele együtt dolgozni, és kaptak is néhány kisebb szerepkört az akkori kormányzatban. Most, hogy Ron DeSantis, Florida kormányzója potenciális kihívóként jelent meg, érzékelhető volt egyfajta lelkesedés irányába a fősodratú konzervatív média részéről, de úgy tűnik, hogy ő Trumptól még inkább jobbra áll, vagy legalábbis próbál úgy megjelenni. Azt hiszem, hogy a régi jobboldal alakjai igyekeznek majd felvenni a kapcsolatot DeSantis belső körével, és felajánlani a támogatásukat. Ezáltal képesek lennének alakítani egy potenciális DeSantis-adminisztráció mozgásterét.
A republikánus előválasztási viták hónapokon belül elkezdődnek, a 2024-es választások jobboldali elnökjelöltjének kiválasztása érdekében. Mit vár a közelgő időszaktól?
DeSantis és Trump egyaránt nagyon népszerű, ám a Palm Beach Freedom Institute vezetőjeként nem tehetem le a garast egyik jelölt mellett sem. A közvélemény-kutatások eredményeit összegezve ugyanakkor
Trump toronymagasan, átlagosan 30 ponttal vezet DeSantishoz képest.
Trump tehát továbbra is rendkívül népszerű a republikánus kemény mag körében. Floridaiként magabiztosan mondhatom, hogy DeSantis fantasztikus kormányzója az államunknak, nagyon jó politikai döntéseket hozott és jó kezdeményezéseket indított el. Mindezek ellenére a lehetséges elnökválasztási esélyei nem tűnnek olyan erősnek. Messze nem rendelkezik olyan fokú támogatottsággal, mint Trump. Persze sok minden történhet a következő hónapokban. Donald Trumpnak számos jogi kihívással kell szembenéznie, amelyek potenciális problémát jelenthetnek a jelöltségét tekintve. Előfordulhat, hogy DeSantis egy olyan hatékony kampánnyal jelentkezik, amit jelenleg a legtöbb ember nem várna tőle. Bármi megtörténhet, de, mindent összevetve, jelenleg úgy tűnik, hogy Trump bírja a Republikánus Párt túlnyomó többségének támogatását.
Nyitókép: Mint Images / Mint Images via AFP