Február 23-án, az ukrajnai háború első évfordulójának előestéjén Marc Stanley, az Egyesült Államok argentin nagykövete összeült Szergej Nebrattal, Ukrajna nagykövetségének ügyvivőjével Buenos Airesben. A diplomaták látszólag egy fotókiállítást nyitottak meg, amely az ukrán nép ellenálló képességét ünnepli. A valóságban viszont az esemény arra szolgált, hogy elítéljék Vlagyimir Putyin orosz elnököt és arra is, hogy nyomást gyakoroljanak az argentin kormányra, hogy még inkább Ukrajnához igazodjon – írta a Foreign Policy.
Nem mondhatom meg Argentínának, hogy mit tegyen, de szeretném, ha Zelenszkij beszédet mondhatna Argentína, Brazília és más országok törvényhozóinak”
– fogalmazott beszédében Stanley. Az ukrán diplomata azonban nem köntörfalazott. A helyi és a nemzetközi sajtó képviselőihez szólva sürgette Alberto Fernández argentin elnök balközép kormányát, hogy legyen az első latin-amerikai kormány, amely gazdasági szankciókat vezet be Oroszország ellen.
Fernández jövő héten találkozik Joe Biden amerikai elnökkel a Fehér Házban, hogy megvitassák a kétoldalú kapcsolatokat, az FP szerint ez próbára fogja tenni a térség konszenzusát Oroszországot illetően.
A latin-amerikai országok eddig határozottan elutasították a szankciókat, valamint azt, hogy katonai támogatást nyújtsanak Ukrajna részére, annak ellenére, hogy többségük Ukrajna oldalára állt a konfliktusban. „Az egyik terület, ahol az argentin kormány meglepően következetes, az a külpolitika” – mondta María Esperanza Casullo, az argentin Río Negro Nemzeti Egyetem politológia professzora.
„Igazodnak az Egyesült Államokhoz és a nyugat-európai szociáldemokrata kormányokhoz, de nem túlzottan.”
Casullo hozzátette, a viszonylagos semlegességnek ez a pozíciója „természetes a legtöbb latin-amerikai ország számára”.
Brazília egyike a kivételeknek. Az ország agráripara az Oroszországból származó műtrágyától függ. Brazília egyike volt annak a hét latin-amerikai és karibi országnak, amely tartózkodott a 2022. áprilisi, Oroszországról szóló ENSZ-szavazáson. Lula a nyugati fősodortól hatrozottan elértően nyilatkozott Vlagyimir Putyinról. Tavaly májusba arról beszélt, hogy
„Putyin és Zelenszkij egyenlő felelősséget visel a háborúért”.
Újraválasztása óta pedig Lula visszautasította, hogy katonai segítséget nyújtson Ukrajnának, ehelyett Brazíliát potenciális közvetítőként pozícionálja konfliktust illetően. Eduardo Mello, a Fundação Getulio Vargas politikai és nemzetközi kapcsolatok egyetemi docense úgy véli, hogy „a Biden-kormányzatnak előre látnia kellett volna ezt, mielőtt Lula mellé állt”. Mello szerint Lula függ pártja balszárnyától is, amely a korrupciós botrányok és a börtönbüntetése alatt is hű maradt hozzá. „Bizalmatlanok az amerikai kormány szándékaival szemben,
és nem akarják, hogy Brazíliát belerángassák valamibe, amihez semmi közük,
és ami azt illeti, az amerikaiaknak sincs semmi közük”.
Nyitókép:Luis ROBAYO / AFP