Három évtizedig volt hatalomban, most elveszítette az elnökválasztást Montenegró függetlenségének atyja

Államfőválasztást tartottak Montenegróban. A kis Adria-parti ország a korábbi évszázadokban szinte egyedüli független vagy autonóm balkáni államként tudott ellenállni az Oszmán Birodalomnak, majd az 1. világháborút követően Jugoszlávia része lett. A szerbekkel nagyon közeli rokonságban álló montenegróiak a kilencvenes években is Jugoszlávia részei maradtak, de lassan felerősödtek a függetlenedési törekvések.

Montenegróban 2006 májusában tartottak népszavazást a függetlenedésről, amire végül a választók 55,5 százaléka mondott igent, alig fél százalékkal többen, mint amennyit az EU elvárt az égisze alatt szervezett voksoláson. Az ország így végül függetlenedett Szerbiától, és amennyire lehet, a saját útját járja.

Ugyan Oroszország, ezen belül az orosz vagyonos rétegek igen komoly érdekeltségekkel rendelkeznek az adriai országban,

2012-ben elkezdődtek az EU-csatlakozásról való tárgyalások, bár pontos céldátumot még nem tűztek ki, jelenleg 2025-öt valószínűsítik a csatlakozás évének.

A NATO-hoz viszont már csatlakozott 2017-ben: Oroszország élénk tiltakozása és nagy belső politikai viták ellenére az ország vezetése elkötelezte magát a nyugati katonai védelmi szövetség mellett.

A legutóbbi években viszont Kína felé is nyitott Montenegró: a kínai finanszírozásban avagy kölcsönnel megvalósuló infrastrukturális óriásberuházások jelentősen befolyásolják az ország teherbíró képességeit.

Đukanović-ország

Mindezen politikai fejlemények mögött, a kilencvenes évek óta egy montenegrói politikus áll: Milo Đukanović. Az 1962-es születésű politikus rendkívüli mértékben, egy személyben meghatározta Montenegró közéletét az elmúlt évtizedekben.

ezen belül a 2006-os függetlenedési folyamatot is ő vezényelte le. Emellett 1998 és 2003 között, valamint 2018 óta pedig államfője volt az országnak, egészen mostanáig.

Đukanovićot hívei a haza atyjának, az ország függetlenségének kivívójának és egy stabil pontnak tartják a turbulens időkben; míg kritikusai autoriternek, korruptnak és klientelistának tartják az általa fémjelzett politikai rendszert.

Milo Đukanović a 2018-as elnökválasztást a szavazatok 53,9 százalékával nyerte meg. A mostani államfőválasztást mély politikai válság előzte meg, miután 2022 augusztusa óta nem sikerült új kormányzatot alakítani az előző kormány bukása óta. Đukanović sokszínű ellenzéke – benne Moszkva-pártiaktól a liberális nyugatosokig – régóta ki akarta ütni a hatalomból a veterán politikust.

A kormányválság miatt 2023 júniusára parlamenti választást írtak ki – amit most megelőzött az elnökválasztás,

Nyert az ellenzék jelöltje

Az elnökválasztáson Đukanović-csal szemben többek között Jakov Milatović indult el az Európa Most! mozgalom színeiben. Đukanović szerint a választás tétje az volt, hogy „Montenegró modern európai országgá fejlődik-e, avagy más országok szerény szolgálójává válik”. A korábbi gazdasági miniszter Milatović szerint viszont ideje, hogy a montenegróiak egy tudással és gyakorlattal rendelkező személyt válasszanak elnöknek, valamint a korrupciót is ostorozta.

A március 19-én tartott első fordulóban Đukanović a szavazatok 35 százalékát szerezte meg, míg a második helyezett Milatović közel 29 százalékot ért el, a többi vokson a további jelöltek osztoztak.

A vasárnap tartott második fordulóban

a pontos eredmények még később várhatóak.

Milatović szerint erre az eredményre vártak több mint harminc éve. Azt ígéri: ő lesz az, aki bevezeti Montenegrót az Európai Unióba.

Đukanović a választás után elismerte vereségét: „Montenegró választott, és tiszteletben tartom a választást” – jelentette ki az eddigi államfő.

Fotón: Đukanović az elveszített választás után (ELVIS BARUKCIC / AFP)