Milo Đukanović 1991 óta határozta meg Montenegró politikáját, az ő nevéhez fűződik az ország 2006-os függetlenedése is.
Államfőválasztást tartottak Montenegróban. A kis Adria-parti ország a korábbi évszázadokban szinte egyedüli független vagy autonóm balkáni államként tudott ellenállni az Oszmán Birodalomnak, majd az 1. világháborút követően Jugoszlávia része lett. A szerbekkel nagyon közeli rokonságban álló montenegróiak a kilencvenes években is Jugoszlávia részei maradtak, de lassan felerősödtek a függetlenedési törekvések.
Montenegróban 2006 májusában tartottak népszavazást a függetlenedésről, amire végül a választók 55,5 százaléka mondott igent, alig fél százalékkal többen, mint amennyit az EU elvárt az égisze alatt szervezett voksoláson. Az ország így végül függetlenedett Szerbiától, és amennyire lehet, a saját útját járja.
Ugyan Oroszország, ezen belül az orosz vagyonos rétegek igen komoly érdekeltségekkel rendelkeznek az adriai országban,
2012-ben elkezdődtek az EU-csatlakozásról való tárgyalások, bár pontos céldátumot még nem tűztek ki, jelenleg 2025-öt valószínűsítik a csatlakozás évének.
A NATO-hoz viszont már csatlakozott 2017-ben: Oroszország élénk tiltakozása és nagy belső politikai viták ellenére az ország vezetése elkötelezte magát a nyugati katonai védelmi szövetség mellett.
A legutóbbi években viszont Kína felé is nyitott Montenegró: a kínai finanszírozásban avagy kölcsönnel megvalósuló infrastrukturális óriásberuházások jelentősen befolyásolják az ország teherbíró képességeit.
Mindezen politikai fejlemények mögött, a kilencvenes évek óta egy montenegrói politikus áll: Milo Đukanović. Az 1962-es születésű politikus rendkívüli mértékben, egy személyben meghatározta Montenegró közéletét az elmúlt évtizedekben.
ezen belül a 2006-os függetlenedési folyamatot is ő vezényelte le. Emellett 1998 és 2003 között, valamint 2018 óta pedig államfője volt az országnak, egészen mostanáig.
Đukanovićot hívei a haza atyjának, az ország függetlenségének kivívójának és egy stabil pontnak tartják a turbulens időkben; míg kritikusai autoriternek, korruptnak és klientelistának tartják az általa fémjelzett politikai rendszert.
Milo Đukanović a 2018-as elnökválasztást a szavazatok 53,9 százalékával nyerte meg. A mostani államfőválasztást mély politikai válság előzte meg, miután 2022 augusztusa óta nem sikerült új kormányzatot alakítani az előző kormány bukása óta. Đukanović sokszínű ellenzéke – benne Moszkva-pártiaktól a liberális nyugatosokig – régóta ki akarta ütni a hatalomból a veterán politikust.
A kormányválság miatt 2023 júniusára parlamenti választást írtak ki – amit most megelőzött az elnökválasztás,
Az elnökválasztáson Đukanović-csal szemben többek között Jakov Milatović indult el az Európa Most! mozgalom színeiben. Đukanović szerint a választás tétje az volt, hogy „Montenegró modern európai országgá fejlődik-e, avagy más országok szerény szolgálójává válik”. A korábbi gazdasági miniszter Milatović szerint viszont ideje, hogy a montenegróiak egy tudással és gyakorlattal rendelkező személyt válasszanak elnöknek, valamint a korrupciót is ostorozta.
A március 19-én tartott első fordulóban Đukanović a szavazatok 35 százalékát szerezte meg, míg a második helyezett Milatović közel 29 százalékot ért el, a többi vokson a további jelöltek osztoztak.
A vasárnap tartott második fordulóban
a pontos eredmények még később várhatóak.
Milatović szerint erre az eredményre vártak több mint harminc éve. Azt ígéri: ő lesz az, aki bevezeti Montenegrót az Európai Unióba.
Đukanović a választás után elismerte vereségét: „Montenegró választott, és tiszteletben tartom a választást” – jelentette ki az eddigi államfő.
Fotón: Đukanović az elveszített választás után (ELVIS BARUKCIC / AFP)
A Zrt. a félreértések elkerülése végett megismételte állásfoglalását, melyben már úgy fogalmaztak, hogy a kedvezőtlenebb hitelminősítés elkerülése érdekében lehet szükség a kiigazításokra.
A Tisza-vezér az Interaktív Magyar Infón többek között kijelentette, hogy nagyon sok mindenről csak azután tudnak beszélni, ha megnyerik jövőre a választást.
Mráz Ágoston Sámuel gondolatait a Titanic ikonikus jelenetével illusztrálta.
Volodimir Zelenszkij már alig várja a 2026-os választást.
„A tét nem kevés” – fogalmazott a miniszterelnök.
A 45. páncélosdandár tankokkal, tüzérséggel, drónokkal és légvédelmi eszközökkel is rendelkezik, és koránt sincs egyedül.
Kié lesz Józsefváros? Botrány, vádaskodás és széthúzás az ellenzékben az időközi választás előtt.
