Tessék mondani, ez már a világháború?
Joggal teszi fel a címbeli kérdést egyre több újságolvasó.
Egy évnyi ukrajnai háborúzás után Oroszország több mint ezer kilométernyi NATO-s határszakaszt kapott, miután Finnország csatlakozott a védelmi szövetséghez. Hamarosan Svédország is követi.
A keddi napon Finnország csatlakozott a NATO-hoz. Ezzel Oroszország, amely biztonsági és befolyási zónájának védelme, illetve bővítése miatt támadta meg tavaly februárban Ukrajnát, most több mint ezer kilométernyi közvetlen NATO-határszakaszt kapott északon.
amit északon a régóta NATO-tag Norvégia határvidéke zár le.
Délebbre a két balti állam, illetve a kalinyingrádi enklávé miatt Litvánia és Lengyelország határos közvetlenül NATO-tagként Oroszországgal. Románia és Bulgária a Fekete-tengeren fekvő felségvizeivel ér Oroszország övezetének közelébe. A Fekete-tenger déli felét, annak kijáratát, a Boszporuszt, illetve a Kaukázus térségéig nyúló területet pedig a szintén NATO-tag Törökország ellenőrzi.
Svédország hamarosan várható NATO-csatlakozása után már csak Ausztria, Svájc, Írország, valamint Szerbia, Bosznia-Hercegovina és Koszovó marad ki a posztszovjet térségen túli Európában a NATO-ból.
A NATO európai tagállamainak új térképe (forrás: Euronews)
Oroszország távoli túlsó felén pedig, ahol Nyugat és Kelet a dátumválasztó vonalnál találkozik, alig 82 kilométerre fekszik egymástól a Bering-szoros két oldalán Oroszország és a NATO-alapítótag Egyesült Államok.
A Wall Street Journal épp kedd folyamán írt arról:
és „Putyin ott lihegne minden érintett ország nyakában”. A cikkszerző Robert Kaplan azt írta, hogy téves az az állítás, amely szerint az egykori szocialista országok felvétele vezetett az orosz invázióhoz.
Nyitókép: Euronews térképrészlet