Közel fél éve vezeti Giorgia Meloni Olaszországot egy hárompárti jobboldali koalíció élén: migrációellenesség, Ukrajna-pártiság és a többi – mérlegen Meloni kormányzása!
Közel fél év telt el azóta, hogy Giorgia Meloni elnökségével összeállt az egyesült jobboldali kormány Olaszországban. Meloni győzelmét hazánkban is megünnepelte a konzervatív oldal, hiszen a politikus évek óta jó kapcsolatot ápol Orbán Viktor miniszterelnökkel. Most, több mint öt hónap elteltével kiértékelve a Meloni-kabinet eddigi intézkedéseit, megnéztük, milyen irányba tart az olasz jobboldali kormány.
Giorgia Meloni nagyon fiatalon, mindössze 15 évesen kezdett politizálni. A 2006-os választásokon parlamenti képviselőnek választották. 2008-ban, 31 évesen a negyedik Berlusconi-kormány ifjúsági minisztereként az ország legfiatalabb minisztere lett.
Meloni aztán 2012-ben a Szabadság Népéből kivált több politikussal megalapította az Olaszország Fivérei (Fratelli d’Italia) nevű pártot, amelynek mind a mai napig ő az elnöke.
Az utóbbi években többször is bebizonyosodott, hogy a politikusnő szimpatizál a magyar kormány intézkedéseivel, és Orbán politikai lépéseit sok szempontból követendő példának tartja. A két jobboldali politikus többször is találkozott egymással, a közös megjelenések, illetve a közösségi médián megosztott fényképek azt mutatták: jó kapcsolatot ápolnak egymással. Ez nem is csoda annak tükrében, hogy
a Meloni által képviselt értékek jelentős átfedésben vannak a magyarországi kormánypártok által kitűzött iránnyal.
Mindketten ellenzik az illegális migrációt, és igyekeznek kiállni a hagyományos értékek mellett az uniformitást és liberális ideológiát egyre erőszakosabban terjesztő Európai Unióban.
Egy dologban azonban már a kezdetektől fogva nem értettek egyet: ez pedig az ukrajnai háború kérdése. A politikusnő már az Olaszország Fivérei elnökeként is hangoztatta: a háborúban nem támogatja az azonnali békét, száz százalékban kiáll Ukrajna mellett, sőt, ha szükséges, miniszterelnökként a fegyverszállítást is kilátásba helyezné. Ennek ellenére a magyarországi jobboldal örömmel fogadta a hírt, hogy a 2022 szeptemberére előrehozott választások legfőbb esélyese a konzervatív politikusnő lett.
Az olasz kormányok évek óta küzdenek a hatalom megtartásával. Elődje, Mario Draghi kevesebb mint két évig tudta megtartani hatalmát, az őt megelőző Giuseppe Conte is lemondani kényszerült, mielőtt lejárt volna a mandátuma. Meloni abban a szerencsés helyzetben volt, hogy a legtöbb nagy párttal szemben az Olaszország Fivérei nem lépett be abba a kormánykoalícióba, amely megbukott, így a 2022 szeptemberi választások után a legnagyobb támogatottsággal rendelkező párt elnökeként az ő vezetésével alakíthattak koalíciót a jobboldali pártok.
Meloni, az ország első női miniszterelnöke október 22. óta, lassan fél éve vezeti az olasz kormányt. Tél közepén, a Meloni-kormány első 100 napja alkalmából felállított mérleg alapján több szakértő is arra az eredményre jutott, hogy Olaszországban stabilizálódott a belpolitikai helyzet, a gazdaság erősödik, és az elkövetkező évekre várhatóan az infláció mértéke is normalizálódik.
S hogy miként viszonyult azokhoz a külpolitikai és ideológiai kérdésekhez, amelyek a magyar jobboldal számára is fontosak?
Az első hat hónap alapján úgy látszik,
Január 29-én, miniszterelnökségének századik napján videóüzenetben jelentette be, hogy több európai országba el szeretne látogatni, és meggyőzni őket: közösen kell fellépni az illegális migráció ellen. A videóban elmondta: „néhány látogatás már megtörtént, néhány még várat magára”. November elején arról szóltak a hírek, hogy az olasz kormány nem engedte, hogy egy migránsszállító hajón érkező felnőtt férfiak Olaszországban partra szálljanak.
Elkötelezettségét az is mutatja, hogy január 28-án a líbiai fővárosba, Tripoliba látogatott, ahol arról tárgyalt a helyi kormánnyal, hogyan tudna a két ország együttműködni az illegális migráció megállításában. Meloni a látogatást eredményesnek nevezte, miután sikerült megegyezniük arról, hogy közösen felügyelik a migrációs hullám mozgását, valamint törekednek a terrorizmus visszaszorítására.
Március 31-én, egy interjúban pedig ismét egyértelművé tette, hogy nem fogadja el az unió jelenlegi migrációs politikáját. Immár sokadik alkalommal kijelentette, hogy Olaszország nem hajlandó támogatni az illegális migrációt.
– fogalmazott, és azt is elmondta: „Világos a hozzáállásunk az illegális migrációhoz. Az illegális bevándorlók hátrányos helyzetbe hozzák azokat, akik legális módon, a törvényt tisztelve próbálnak új életet kezdeni Olaszországban.”
A miniszterelnök továbbá hozzátette, hogy már tárgyalnak az Európai Unióval a migráció kérdésében. „A tárgyalás az EU-val még kezdeti szakaszban van, de már látszik az eredménye, hihetetlen lépéseket tettünk előre. bizakodó vagyok, és egyáltalán nem áll szándékomban meghajolni az eltörlő ideológiának, amely Európán uralkodik egy olyan témában, ami kulcsfontosságú lehet nemzetünk jövőjét tekintve”.
A konzervatív politikusnő megválasztása nem tetszett az LMBTQ+ mozgalmak tagjainak, akik „középkori víziókkal” és a „homofóbia legalizálásával” ijesztgettek. Természetesen semmi ilyen szélsőséges intézkedés nem történt, igaz, Meloni továbbra is egyértelműen a hagyományos családmodell híve.
Az Európai Parlament március elején elítélte Meloni kormányát, miután a miniszterelnök rendeletet hozott arról, hogy Olaszországban nem vehetnek születési nyilvántartásba olyan gyerekeket, akiknek azonos neműek a szülei. Ezzel az intézkedéssel az olasz kormányfő a béranyaság intézményét szeretné visszaszorítani – ami Olaszországban egyébként illegális. Az EU felszólította Melonit, hogy vonja vissza ezt a rendeletet, arra hivatkozva, hogy megsérti nem csak a homoszexuális párok, de azok gyerekeinek jogait is.
Szintén márciusban, a nemzetközi nőnap alkalmából adott interjúban Meloni azt nyilatkozta,
a nők „a genderideológia áldozatai”, amiben szerinte sok feminista is egyetért vele.
Január végén Novák Katalin magyar köztársasági elnök meglátogatta az olasz miniszterelnököt Rómában. A két politikusnő – akik hazájukban mindketten első nőként töltik be jelenlegi hivatalukat – beszélt az illegális migráció, valamint a harmadik világháború elkerülésének fontosságáról. Továbbá arról is szó volt, hogy mindketten fontosnak tartják a hagyományos családmodell és a fiatalok gyermekvállalásának támogatását.
Alig fél év alatt Meloni kormánya több fontos törvényjavaslatot is elfogadott, legyen szó az alapjövedelem megszüntetéséről, vagy az olyan függőben lévő intézkedésekről, mint a laboratóriumban előállított húsok és a sejtalapú élelmiszer-termelés betiltása. Legfrissebb törvényjavaslatával pedig Meloni büntetné az idegen szavak használatát a hivatalos intézményekben, különös tekintettel az anglicizmusokra, ezzel védve az olasz nyelvet.
Giorgia Meloni a háború kérdésében sem árult zsákbamacskát. Továbbra is Ukrajna feltétel nélküli támogatását tartja a legjobb stratégiának. Az elmúlt hónapokban többször is találkozott Volodimir Zelenszkijjel, akit minden alkalommal Olaszország támogatásáról biztosított. Ahogy azt is többször kijelentette, nem érdekli, mások mit gondolnak, „szükséges katonailag támogatni a megtámadott országot”.
Március 23-án, az Európai Tanács ülésére menet újságíróknak azt nyilatkozta: „Az olasz irányvonal egyértelmű. A jelenlegi helyzetben nincs hatékonyabb intézkedés, mint a harcoló erők egyensúlyának biztosítása. Csak így lehet kikényszeríteni a tisztességes tárgyalást,
nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy ki az agresszor és kit támadnak”
– mondta.
Bár Meloni álláspontja egyértelmű, az Olaszország Fivérei párt ebben a kérdésben igencsak megosztott. Bár alapvetően kiállnak az elnökük álláspontja mellett, sokan megkérdőjelezik Ukrajna feltétlen támogatásának szükségességét. Ahogy az sem segíti a miniszterelnök helyzetét, hogy a Salvini személyében helyettesét adó Északi Liga párt véleménye nem ennyire egyértelmű a háború kérdésében.
Az ukrajnai háború kezelése mellett érdekes januári fejlemény volt, hogy Manfred Weber az Európai Néppárt és a tőle jobbra álló Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) közötti együttműködésről tárgyalt Rómában Giorgia Melonival és Berlusconival. Értesülések szerint Meloni szeretné elmozdítani a Néppártot az európai baloldal mellől, különös tekintettel a Katargate botrányra, ami az európai szocialista pártcsaládot sújtja. Olasz források szerint a Néppárt és Meloniék közeledése már régóta zajlik, közösen választották meg például Roberta Metsolát az Európai Parlament elnökének egy éve, majd Weber személyesen kampányolt a Meloni vezette jobboldal mellett a tavalyi olaszországi választási kampányban.
Sokak szerint Giorgia Meloni kulcsfontosságú szereplője lehet az európai migrációs politika alakulásának, valamint a woke ideológia és az eltörlés kultúrája elleni kiállásban is számítanak rá a konzervatívok. Egyelőre úgy látszik,
mivel egy januári felmérés szerint Meloni Európa egyik legnépszerűbb politikusa.
Nyitókép forrása: Alberto Pizzoli/AFP
Jövő hét szerdán Brüsszelben kerülhet sor a találkozóra Mark Rutte NATO-főtitkár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között, amely a békefenntartó erők Ukrajnába küldésének lehetőségeiről fog szólni.
„Ez egy társadalmi és politikai kihívás. Egy európai, internacionalista kihívás” – mondta az EP-képviselő.
Egyik napról a másikra jobb helyzetbe fog kerülni a keleti szomszédunk.
A pápai állam dolgozói sokáig kiváltságos helyzetben voltak, de ott is megszorításokat vezettek be.
A kínai vállalatok uniós üzleti környezetre vonatkozó minősítése az ötödik egymást követő évben romlik. A beruházók és a kereskedők elsöprő többsége szerint az EU-s piac már se nem tisztességes, se nem nyitott.
Európát valójában a brüsszeli bürokraták árulták el, véli a többség.
Mikheil Kavelashvili elnökké választásával folytatódik a grúziai politikai válság.
Az amerikai külügyminiszter elismerte, hogy közvetlen kapcsolatban álltak és állnak Aszad megbuktatóival.
