Döntöttek a szlovákok: katonákat küldenek a válság kellős közepébe
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
A köztársasági elnök a Corriere della Serának az orosz-ukrán háborúról, Magyarország európai helyzetéről és a családpolitikáról beszélt. Egyértelmű tette: „Az ukránok oldalán állunk, erőnkön felül támogatjuk őket.”
Sergio Mattarella, Olaszország köztársasági elnöke hivatalos látogatásra hívta Novák Katalin köztársasági elnököt, aki hétfőtől szerdáig tartó látogatása során Giorgia Meloni miniszterelnökkel is találkozik. A látogatás több szempontból is igen jelentős fordulatot hoz Magyarország uniós elszigetelődésében: Olaszország köztársasági elnökét az Európai Szocialisták és Demokraták frakciójában politizáló, Magyarországgal súlyosan ellenséges Demokrata Párt (Pd) jelölte,
(korábban a decemberi EU-csúcson csak rövid egyeztetés folyt közte és Orbán Viktor között).
Novák emellett hivatalba lépése óta most először adott interjút külföldi lapnak – a Corriere della Serának kifejezetten hosszan nyilatkozott.
Az olasz lap nagy terjedelemben kérdezte a köztársasági elnököt az orosz-ukrán háború kapcsán elfoglalt magyar álláspontról. Novák hangsúlyozta: „Számomra az a kérdés, hogy
miként állíthatjuk meg az orosz agressziót úgy, hogy közben elkerüljük a harmadik világháborút”,
ugyanis „a magyarok célja békében élni”. Az elnök világossá tette, „mivel Magyarország a NATO és az Európai Unió tagja, szövetségesei oldalán áll”, és „Ukrajna közvetlen szomszédaiként talán még élesebben érzékeljük a háború fenyegetését és valóságát”.
A köztársasági elnök leszámolt azzal a közkeletű mítosszal, hogy Magyarország oroszpárti lenne:
Az ukránok oldalán állunk, erőnkön felül támogatjuk őket”
– mondta a köztársasági elnök. Ezt részletezte is: „Az elmúlt évben egymillió menekült érkezett Magyarországra a háború miatt, én pedig Kijevbe személyesen vittem el a magyarok anyagi támogatását arra, hogy tízezer tonna gabonát szállítsanak Afrikába.” Európának azt javasolta, „mondja ki világosan: elég volt! Putyin átlépte a Rubicont. Egységes és erős álláspontra van szükség”. Ugyanakkor, „ami a választott eszközöket illeti, vannak és legyenek is különbségek az országok között”.
Novák Katalin Európa legfőbb kihívását abban látja, hogy „úgy találjuk meg az egységet, hogy a történelmünk, az adottságaink, a kultúráink, a gondolkodásmódjaink nagyon eltérőek”. Bízik abban, hogy „az Európai Unió történelmi perspektívában még lehet siker, ha nem adjuk fel a keresztény kultúránkat, és ha továbbra is képesek leszünk közös és egyhangú döntéseket hozni”. Ugyanakkor leszögezte, „annál, hogy közben lesznek viták, mi sem természetesebb. Nem akarok olyan országban élni, ahol nincs helye a vélemények sokszínűségének”.
A köztársasági elnököt arról is kérdezték, mennyire számít Magyarországnak a Putyin Oroszországával fenntartott kapcsolat. Novák visszakérdezett: „létezik olyan, hogy Putyin Oroszországa?” Szerinte „csak Oroszország van, amit régóta Vlagyimir Putyin vezet”. Az elnök emlékeztetett, „Oroszország óriási ország ezer kilométerre tőlünk, szerepe történelmileg meghatározott, kultúrája gazdag, és a mienktől számos szempontból eltérő”.
De Oroszország volt, van és lesz is,
és ugyanez igaz Magyarországra is. Voltak, vannak és lesznek kapcsolatok a két ország között, éppúgy, mint Európa és Oroszország vagy Ukrajna és Oroszország között.” Novák ugyanakkor arra hívta fel a nemzetközi közvéleményt, hogy „ne idealizálja az orosz-magyar kapcsolatokat”, azok ugyanis leginkább arról szólnak, hogy Moszkva jelenleg az olajigényünk 55, a gázigényünk 80 százalékát szállítja, s
„e függőség jelentős, mihamarabbi csökkentésén dolgozunk”.
A köztársasági elnök világosan állást foglalt az orosz agresszió ügyében is: „Nem akarunk beavatkozni az orosz belpolitikába, de amikor egy másik szuverén országot fegyveres támadás ér, nem maradhatunk csendben. És nem is maradunk csendben. Bennünk, magyarokban és bennem személyesen is élénken él az emlék a szovjet hatalom hadseregéről és az imperializmustól. Nem akartuk őket 1956-ban, nem akartuk őket 1989-ben, és most sem akarjuk őket.”
„Nem titok, Giorgia Melonival évek óta barátnők vagyunk,
már akkor is azok voltun, amikor sem ő nem volt miniszterelnök, sem én nem voltam köztársasági elnök. Erős, konzervatív értékrendű, a világra nyitott, családorientált embernek ismerem, aki az életét adná a hazáért. Szavatartó, megbízható ember” – mondta az olasz miniszterelnökről Novák Katalin. Hangsúlyozta: „A magyarok és az olaszok érdekei és szándékai egy irányba mutatnak, ami az illegális migrációval szembeni határozott fellépést, a nyugat-balkáni bővítést, a keresztények oltalmazását és a család értékeinek védelmét illeti. Ez csak néhány azon területek közül, amelyeken szoros együttműködésben dolgozunk.”
Az újságíró kérdésére, hogy kiket lát ma Európában Magyarország szövetségeseinek, a köztársasági elnök úgy válaszolt,
egész Európát szövetségesünkként látom”.
Ugyanakkor részletezte: „A közös sors, a földrajz, a történelmünk és a gazdasági lehetőségek szorosan Közép-Európa országaihoz kötnek minket, ennek oszlopa a visegrádi csoport együttműködése”. Emellett közös pontként azonosítja Magyarország és Dél-Európa országai között azt, hogy azok „jobban ki vannak téve a migrációs áramoknak, így jobban érthetik, miért kulcsfontosságú ez az ügy a mi számunkra is”. Az elnök emellett világossá tette elkötelezettségét a nyugat-balkáni EU-bővítés mellett is. A visegrádi együttműködéssel kapcsolatos tisztázó kérdésre világossá tette, „a visegrádi csoport él, ha nincs is csúcsformában”, viszont
sok politikai feszültség van a partnerországainkon belül”,
hiszen Szlovákiában ismét bukott a kormány, Lengyelországban ősszel választást tartanak, és Csehországban is volt a kormánnyal szemben bizalmatlansági indítvány. Ugyanakkor bízik abban, hogy „továbbra is szoros együttműködésben dolgozunk majd Duda, Čaputová és Pavel elnökökkel, ahogy eddig is tettük”.
A Corriere della Sera arról is érdeklődött, mit lép Magyarország azután, hogy az Európai Unióban jogállamisági okokból megbüntették. Novák Katalin elmesélte, mikor húsz éve elment dolgozni a Külügyminisztériumba, az volt a dolga, hogy hitelesen tájékoztassa a magyar lakosságot a közelgő EU-belépés előnyeiről. „Akkor is és most is Európa pártján vagyok” – hangsúlyozta az enök.
Novák leszögezte: „Magyarország tizenkilenc éve az Európai Unió tagállama. Kitanultuk a mechanizmusokat, a szabályok működését, nem vagyunk dilettánsok. Ugyanazon teljes jogokra tartunk igényt, mint bármely alapító vagy azóta belépett ország: egy helyre az asztal körül Brüsszelben, és szuverenitásra Budapesten, Magyarországon.” Az elnök reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy „ez a méltatlan kötélhúzás mihamarabb befejeződik”, hiszen
„van elég problémánk, kár pazarolni az időt, az energiát és az erőforrásokat erre a terméketlen vitára”.
Kifejtette, számára Európa „az otthonom, melyben a hazám, Magyarország található”.
A köztársasági elnököt Orbán Viktorral kapcsolatban is számos ügyről kérdezték. Arra a kérdésre, hogy egyetért-e az illiberális demokrácia gondolatával, Novák azt válaszolta,
számomra a hangsúly a demokrácián van, a népakaraton alapuló berendezkedésen és működésen”
Hangsúlyozta, „az én értékrendem egy keresztény, konzervatív nőé, aki elfogadja és igényli is a sajátjától eltérő véleményeket”.
Kérdezték arról is, hogy Orbán Viktor Nagy-Magyarországra való hivatkozása „propaganda vagy politikai projekt-e”. A köztársasági elnök helyretette a tényállást: „Történelmi tény, hogy Magyarország területe kétharmadát, népességének harmadát veszítette el a trianoni békeszerződésben, amely véget vetett az első világháborúnak, és a nyugat szövetségi rendszer által halálra ítéltetett”. Elmondta, „minden környező országban élnek magyarok, az ő otthoni boldogulások alapvető a számunkra, felelősek vagyunk egymásért”, de
aki ebben revizionizmust lát, az démonokat kerget”.
Leszögezte: „Nem tudjuk elfogadni, hogy épp a háború sújtotta Ukrajnában további energiákat fektessenek abba, hogy ellehetetlenítsék az ott élő nemzeti kisebbségek helyzetét. Az anyanyelv használata és a kisebbségi jogok vitathatatlanok.”
A köztársasági elnököt emellett Magyarország család- és társadalompolitikájáról is kérdezték. Novák Katalin kifejtette, nálunk „minél több gyereke van valakinek, annál kevesebb adót fizet”, egy négygyerekes családanya pedig élethosszig szja-mentes. Az újságíró érdeklődésére, hogy Magyarországon éri-e hátrányos megkülönböztetés az LMBTQ-közösség tagjait, Novák határozott nemmel válaszolt: „Magyarországon mindenki szabadon élhet nemétől, vallásától, nemzetiségétől, politikai véleményétől és szexuális orientációjától függetlenül,
a törvények a szexuális kisebbségeket is védik.”
Hangsúlyozta, kulcsfontosságú számára a tehetséges nők, a beteg gyermekeket nevelő és egyszülős családok, illetve a közélet iránt érdeklődő nők támogatása, s igyekszik saját példáján megmutatni, hogy a gyermeknevelés és a karrier összeegyeztethető. Azt pedig megtanulta, miben áll egy női politikus előnye: „tapasztalataim szerint ha a partner megértésének szándéka megelőzi a meggyőzésének szándékát, akkor megnyílhatnak korábban zárt ajtók is – pláne akkor, ha mindezt mosoly kíséri”.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt