Zelenszkijék válasza a magyar kormánynak: nem zsarolás az orosz Lukoil cégre vonatkozó kőolajszállítási korlátozás
![](https://cdn.mandiner.hu/2024/07/6wAUmikzuwZlpKTMaxxNMORhq1LHLECQ-oA_qMqDJdY/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50L2FmY2FiMDM2YTc0NTQ1MzhhMDA4MTBiYmMwMTdiZjIy.jpg)
Az ukrán elnöki tanácsadó hozzátette, hogy Magyarország és Szlovákia nem annak érdekében cselekszik, hogy béke legyen Ukrajnában.
![](https://cdn.mandiner.hu/2024/07/6wAUmikzuwZlpKTMaxxNMORhq1LHLECQ-oA_qMqDJdY/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50L2FmY2FiMDM2YTc0NTQ1MzhhMDA4MTBiYmMwMTdiZjIy.jpg)
Pavlo Klimkin elismerte: „alapvető kudarc, hogy a független Ukrajna 1991 óta nem fordított kellő figyelmet” a kárpátaljaiak szükségleteire.
Terjedelmes interjút adott a Válasz Online-nak Pavlo Klimkin volt ukrán külügyminiszter, a beszélgetésben szóba került többek között az ukránok és magyarok kapcsolata. Klimkin elismerte: „alapvető kudarc, hogy a független Ukrajna 1991 óta nem fordított kellő figyelmet a magyar származású ukrajnaiak szükségleteire”.
Azt is elmondta: Magyarországra akkor kezdtek „egyre inkább veszélyként” tekinteni, amikor „teljesen átláthatatlan módon elkezdett útleveket kiállítani”, ennek következtében Kijevben „a magyar identitás pedig gyanússá vált”. Viszont
– teszi hozzá.
A 2017-es oktatási törvényről Klimkin azt mondta, hogy „negatív percepciós örvény alakult ki körülötte”, és voltaképpen az ukránok „egyáltalán nem akarták kisebbíteni vele a magyar öntudatot. Ellenkezőleg: lehetőséget akartunk adni a magyarok kezébe. Mégis az az érzés alakult ki, hogy ukránabbá akarjuk tenni őket”.
A háborúról Klimkin azt mondta: fontos ez az év, „nemcsak az erőforrások és a katonai felszerelés, hanem politikai, gazdasági szempontok és az emberek morálja, ellenállása miatt is”.
– szögezi le.
Klimkin szerint jelenleg az ukránok még nem fásultak, „a morál nagyon magas”, ám a ez nem lesz örökké így.
Nyitókép: Dursun Aydemir / ANADOLU AGENCY / AFP