Terjedelmes interjút adott a Válasz Online-nak Pavlo Klimkin volt ukrán külügyminiszter, a beszélgetésben szóba került többek között az ukránok és magyarok kapcsolata. Klimkin elismerte: „alapvető kudarc, hogy a független Ukrajna 1991 óta nem fordított kellő figyelmet a magyar származású ukrajnaiak szükségleteire”.
Azt is elmondta: Magyarországra akkor kezdtek „egyre inkább veszélyként” tekinteni, amikor „teljesen átláthatatlan módon elkezdett útleveket kiállítani”, ennek következtében Kijevben „a magyar identitás pedig gyanússá vált”. Viszont
magyar útlevéllel rendelkezők harcolnak és halnak meg a donbaszi harcokban”
– teszi hozzá.
A 2017-es oktatási törvényről Klimkin azt mondta, hogy „negatív percepciós örvény alakult ki körülötte”, és voltaképpen az ukránok „egyáltalán nem akarták kisebbíteni vele a magyar öntudatot. Ellenkezőleg: lehetőséget akartunk adni a magyarok kezébe. Mégis az az érzés alakult ki, hogy ukránabbá akarjuk tenni őket”.
A háborúról Klimkin azt mondta: fontos ez az év, „nemcsak az erőforrások és a katonai felszerelés, hanem politikai, gazdasági szempontok és az emberek morálja, ellenállása miatt is”.
A Nyugat persze tehetne többet, ami a fegyverszállítást illeti”
– szögezi le.
Klimkin szerint jelenleg az ukránok még nem fásultak, „a morál nagyon magas”, ám a ez nem lesz örökké így.
Nyitókép: Dursun Aydemir / ANADOLU AGENCY / AFP