Putyin elleni elfogatóparancs: Biden olyan bíróságot dicsér, amelyet az USA el sem ismer

Mint arról a Mandiner is beszámolt, háborús bűncselekményekért viselt feltételezett felelőssége miatt a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) pénteken elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen. Joe Biden erre reagálva kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin „egyértelműen háborús bűnöket követett el”, ezért a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) döntése elfogatóparancs kiadásáról szóló döntése jogos. Azt is mondta, hogy bár a parancs „indokolt”, nemzetközileg ők sem ismerik el – írja a Guardian.

A lap hozzátette, hogy

Biden tehát olyan bíróságot dicsér, amelynek döntéseit az Egyesült Államok magára nézve nem fogadja el érvényesnek. Ez pedig igazi kettős mérce, mert ha érvényesnek tekintenék, az ifjabb Bush és a Tony Blair ellen is eljárás indult volna, hiszen hazugságokra alapozva indították el az iraki háborút.

Az elfogatóparancs indoka

Az ICC közleménye szerint a Nemzetközi Büntetőbíróság kérelmet elbíráló bírói tanácsa az orosz elnökkel szemben azért adott ki elfogatóparancsot, mert megalapozott a gyanú, hogy személyesen felelős ukrán gyermekek jogellenes deportálásáért és átszállításáért Oroszországba.

Reakciók az elfogatóparancsra

Az elfogatóparancsra Aleksandar Vucic szerb elnök is reagált, mint kifejtette: attól tart, hogy az összetűzések olyan irányba tartanak, hogy akkora harcok lesznek, amilyenek még soha nem voltak – írja a V4NA. 

– tette fel a kérdést Vucic. A köztársasági elnök aláhúzta: a továbbiakban is arra törekszik majd, hogy Szerbia megvédje saját magát és a békéjét. 

„Mikor tartóztatják le Busht vagy Blairt?”

Mindeközben Mick Wallace írországi baloldali európai parlamenti képviselő sérelmezi, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) miért nem vonja felelőségre az Irakban, Afganisztánban vagy éppen Líbiában „elkövetett háborús bűnöket”, amelyeket szerinte a Nyugat és kiváltképp az Egyesült Államok követett el – számol be a politikus Twitter-bejegyzésére hivatkozva a Magyar Nemzet.

„Mindenkit, aki háborús bűnöket követett el, felelősségre kell vonni. Az ukrajnai háború mellett az összes többi háborút meg kell vizsgálni. Az iraki háború húsz éve robbant ki, amelynek során egymillió civil vesztette életét. Mikor tartóztatják le Busht vagy Blairt?” – teszi fel a kérdést Mick Wallace. 

Akkoriban nagy port kavart, hogy Tony Blair kapcsán a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyészei a The Daily Telegraph megkeresésére bevallották:

– írja a Middleeasteye. Ez különösen azért keltett megütközést, mert a brit katonák visszaéléseit (legalábbis ehhez képest) közben nagyon is szigorúan elkezdték feltárni.

***

Nem vicc: Putyin az Egyesült Államokban lenne biztonságban

A letartóztatási kötelezettség az ICC tagállamokat kötelezi, így Putyin elhagyhatja ugyan Oroszországot, de ha olyan országba megy, ami tagja az ICC-nek, a letartóztatás réme fenyegeti – mondta a Mandinernek Varga Réka nemzetközi jogász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem dékánja.

Mint rámutatott, azoknak az államoknak, amelyek tagjai az ICC-nek, le kell tartóztatniuk és át kell adniuk az ICC-nek az orosz elnököt. Amelyek nem tagjai ennek, azokat az elfogatóparancs sem kötelezi. Az a különös helyzet adódott tehát, hogy az orosz elnök számára az egyik ilyen – a szóban forgó elfogatóparancs szempontjából – biztonságos állam most, ebben a tekintetben az Egyesült Államok – tette hozzá a nemzetközi jogász. Merthogy

Ettől függetlenül, ha az Egyesült Államokban lenne egy másik eljárás Putyin ellen, az egy másik kérdés, hogy a más jogalap miatt letartóztathatják-e, de az ICC által kiadott elfogatóparancs rájuk nézve nem érvényes.

Az ICC-nek egyébként Magyarország is tagja, tehát elméletileg hazánkat is érinti ez a nemzetközi jogi kötelezettség, vagyis, ha ide jönne Putyin, akkor le kellene őt tartóztatni az elfogatóparancs értelmében. De itt jön a csavar a történetben, ugyanis Magyarország nem hirdette ki a római statútumot, vagyis hazánk ezt a letartóztatást nem tudná foganatosítani – hívta fel a figyelmet Varga Réka.

Ez azt jelenti, hogy fennáll hazánkkal szemben a nemzetközi jogi kötelezettség, hiszen részesei vagyunk a római statútumnak, de Magyarország jogrendszere olyan, hogy minden nemzetközi szerződést ki kell hirdetni a Magyar Közlönyben, csak így lesz ugyanis érvényesíthető. Mint a dékán rámutatott, ez a kihirdetés nem történt meg Magyarországon, vagyis

Vagyis a nemzetközi jog nem törődik azzal, hogy mi kihirdettük-e vagy sem.

Címlapkép: MTI/AP/Carolyn Kaster