Akkoriban nagy port kavart, hogy Tony Blair kapcsán a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyészei a The Daily Telegraph megkeresésére bevallották:
Tony Blairt nem állítják bíróság elé háborús bűnök miatt a 2003-as iraki háborúban való részvétele okán, ugyanis ez (vagyis a háborúba lépésről szóló döntés meghozatala) egyszerűen túlmutat a bíróság joghatóságán
– írja a Middleeasteye. Ez különösen azért keltett megütközést, mert a brit katonák visszaéléseit (legalábbis ehhez képest) közben nagyon is szigorúan elkezdték feltárni.
***
Nem vicc: Putyin az Egyesült Államokban lenne biztonságban
A letartóztatási kötelezettség az ICC tagállamokat kötelezi, így Putyin elhagyhatja ugyan Oroszországot, de ha olyan országba megy, ami tagja az ICC-nek, a letartóztatás réme fenyegeti – mondta a Mandinernek Varga Réka nemzetközi jogász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem dékánja.
Mint rámutatott, azoknak az államoknak, amelyek tagjai az ICC-nek, le kell tartóztatniuk és át kell adniuk az ICC-nek az orosz elnököt. Amelyek nem tagjai ennek, azokat az elfogatóparancs sem kötelezi. Az a különös helyzet adódott tehát, hogy az orosz elnök számára az egyik ilyen – a szóban forgó elfogatóparancs szempontjából – biztonságos állam most, ebben a tekintetben az Egyesült Államok – tette hozzá a nemzetközi jogász. Merthogy
az USA nem részese a római statútumnak, sőt, egyébként elég nagy ellenzője.
Ettől függetlenül, ha az Egyesült Államokban lenne egy másik eljárás Putyin ellen, az egy másik kérdés, hogy a más jogalap miatt letartóztathatják-e, de az ICC által kiadott elfogatóparancs rájuk nézve nem érvényes.
Az ICC-nek egyébként Magyarország is tagja, tehát elméletileg hazánkat is érinti ez a nemzetközi jogi kötelezettség, vagyis, ha ide jönne Putyin, akkor le kellene őt tartóztatni az elfogatóparancs értelmében. De itt jön a csavar a történetben, ugyanis Magyarország nem hirdette ki a római statútumot, vagyis hazánk ezt a letartóztatást nem tudná foganatosítani – hívta fel a figyelmet Varga Réka.
Ez azt jelenti, hogy fennáll hazánkkal szemben a nemzetközi jogi kötelezettség, hiszen részesei vagyunk a római statútumnak, de Magyarország jogrendszere olyan, hogy minden nemzetközi szerződést ki kell hirdetni a Magyar Közlönyben, csak így lesz ugyanis érvényesíthető. Mint a dékán rámutatott, ez a kihirdetés nem történt meg Magyarországon, vagyis
az a „faramuci helyzet állt elő, hogy Magyarország a kihirdetés elmaradása miatt nem tudná letartóztatni Putyint, de a nemzetközi jog megkövetelheti”.
Vagyis a nemzetközi jog nem törődik azzal, hogy mi kihirdettük-e vagy sem.
1994-ben fogadták el a Nemzetközi Büntetőbíróság alapszabályáról szóló tervezetet, amiből kiindulva 1998-ban, az ENSZ égisze alatt Rómában összehívott diplomáciai konferencián 160 állam részvétele mellett elfogadták a Nemzetközi Büntetőbíróság (Intarnational Criminal Court - ICC) statútumát. Miután a 60. állam is letétbe helyezte a ratifikációs okmányt, a statútum 2002-ben hatálybe lépett, a bíróság megkezdhette működését. A bíróság joghatósága a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekményekre terjed ki, amelyek a statútum megfogalmazása szerint „megrázzák az emberiség lelkiismeretét”. Ezek a háborús és emberiség elleni bűncselekmények, valamint a népirtás és az agresszió.
Címlapkép: MTI/AP/Carolyn Kaster